34. szám 2002. június
A 8. évfolyam termtud. témahete
Első nap, mikor indultunk, még nem kellett olyan korán kelni, mint a tábor többi napján. Fél 9-re kellett menni a Keleti pályaudvarhoz. Mindenki nevetgélve, boldogan szállt fel a vonatra. A négyórás fárasztó vonatút után át kellett szállnunk egy buszra, ami persze nem volt elég nagy ötven valahány embernek. Miután odaértünk, sajnálkozva vettük tudomásul, hogy a faházak helyett kőházban kell laknunk. Ezután előadásokat hallgattunk, elmentünk vacsizni, majd takarodó. Éjszaka egy kis torna is volt az arra vágyakozóknak. Autótolást, fekvőtámaszt, futást és más mozgásos gyakorlatokat kaptak a jelentkezők.
Reggel mindenki frissen pattant ki az ágyból, hogy elinduljunk buszos-sétálós túránkra. Porcelánmúzeummal nyitottuk a napot, majd megmásztuk a Nagymilicet, megnéztük a Füzéri várat, utána felszállva a buszra elkocsikáztunk a Károli kastélyig. Itt még kiselőadásokat jegyzetelhettünk nagy örömünkre.
Este meteorológiai bemutató volt, majd jelentkezni lehetett az éjszakai hőmérséklet, szél és páratartalom vizsgálatra.
Másnap reggel senki sem volt frissnek mondható, mert 6 órakor kellett kelni, így már fél 8-kor egész napos túránk kellős közepén voltunk. Mikor a kisvonatról leszálltunk, Rostallón találtuk magunkat, ahol a 7.-esek táboroztak. Itt húztuk ki a túraútvonalainkat. A mi csibénk előtt még 15 kemény kilométer volt, ennek megtételére 5 óránk volt. 5 dobozt kaptunk, amiket a kijelölt állomásokon kellett elhelyezni. Másnap a „kicsik” feladata volt ezeket megkeresni. Mi a megadott idő előtt 20 perccel értünk be. Ezután növény és állathatározás volt, majd visszautaztunk.
A következő nap reggeli tornával kezdődött, amit a Szlovákiából átugró Marsi és Nádori tanár úr tartott. Ezután egész napos buszozás következett. Sok mindent megnéztünk, például egy huszita házat is.
Estére szalonnasütés és éjszakai túra volt tervbe véve, csak az volt a baj, hogy szakadt az eső. De Marsi tanár úr megmondta, hogy még a vak is látja, hogy fél óra múlva el fog állni, tehát nem maradt el a túra. És igaza is lett. Az volt a feladatunk, hogy a kisbuszból kiesett hagymákat, kenyereket és szalonnákat kellett megkeresni az erdőben. Ez többé-kevésbé sikerült is. Ezután szalonnasütés volt, ami nagyon jól sikerült.
Az utolsó nap főleg pakolással és a beszámolókkal telt el. 1-kor indultunk haza, így 6-ra meg is érkeztünk. Ezzel vége lett életünk második terepgyakorlatának.