Szubjektív

Tartalom

34. szám 2002. június

Végre itt az év vége!

Végre itt van a várva várt év vége, de mégsem teljesen. Hiszen még hátra van a mindenki által izgatottan várt húzás. Ami cseppet sem örömteli esemény, feltéve, ha rosszat húz a csibe. Valaki azért izgul, hogy nehogy rontson, valaki azért, hogy javítson. Egy biztos, ez egyre gyakoribb téma a diákok körében. Például senkinek sincs sok kedve természettudományt vagy éppen történelmet húzni. Azt mondják, hogy ez nagyon hasznos dolog, mert felkészít a későbbi komolyabb vizsgákra. Az ember már sokkal rutinosabb lesz ezen a téren, és szinte megszokja a vizsgázás „örömeit”. Valami igazság biztosan rejlik a dologban, de véleményem szerint a vizsgázást megszokni egyszerűen képtelenség. Persze ez is egyénfüggő. Ezek a napok az AKG-sok számára nem éppen örömteliek, hiszen a többi iskolában már június 14-én véget ér a tanítás, míg mi itt szenvedünk a füzeteink vagy éppen a könyveink felett. De nem kell csüggedni, mert eljön az a 24-e. Ami most oly távolinak tűnik.

Mindenkinek sok szerencsét kívánok! Egy kalappal!

Csenterics Hanna