39. szám 2003. október
Boldog Születésnapot!
Nem mondok újat azzal a kijelentésemmel, hogy mostanában igen
felkapott téma lett a harmincadik életév betöltése. Bridget Jones óta tudjuk,
hogy nincs ennél borzalmasabb dolog az életben, az a bizonyos biológiai óra
riasztóan a felgyorsul, megváltozik a haj szerkezete (őszülés vagy kopaszodás
formájában) és ha még nincs házad, feleséged, gyerekeid, autód, karriered, akkor
eláshatod magad.
Úgy tűnik, ez a kontinenseken és kultúrákon átívelő probléma tényleg egyformán érinti a világ összes pontján élő szerencsétlen harmincasokat, legyenek akár önsegítőkönyv-függő angolok, vagy életüket általános iskolai zenetanárként tengető hazánk fiai.
Osváth András azonban harmincadik születésnapján dönt: ahelyett, hogy
kétségbeesne, inkább teljesíti a huszonvalahány éve általa írt, „Milyen leszek
harmincévesen” című fogalmazás pontjait. A társadalmi elfogadottságot jelentő,
fentebb felsorolt dolgokon kívül az évek során az alábbiak csapódtak a listához:
visszafelé futni a mozgólépcsőn, szex két nővel, sötétben lerohanni a
lépcsőházban. Miután egy női magazin felmérésében való részvételért szupermenes
pólót kap ajándékba, majd minden önbizalmát elveszíti egy orvosi rendelőben,
meghozza döntését: egy nap alatt véghez viszi minden célját.
Eleinte simán mennek a dolgok, az idő múlása egyenesen arányos a megvalósult álmok számával. Aztán hirtelen megjelenik egy terhes nő, Vera, aki egyrészt Gyöngyi, másrészt pedig szélhámos. Furcsa véletlenek és lelepleződések után a nap második felét már kénytelenek együtt tölteni, és a délutáni programjukra már nem lehetne azt mondani, hogy maximálisan törvénytisztelő, de ez talán mindegy is.
Úgy tűnik, a Valami Amerika sikere után a magyar filmesek bátran fektetnek pénzt vígjátékokba. Fazekas Csaba filmjét pedig nem csak a magas nézőszám miatt volt érdemes elkészíteni, hiszen a Boldog Születésnapot!-ot hat díjjal jutalmazta a Filmszemle zsűrije. Ónodi Eszter talán még soha nem játszott ennyire meggyőzően, és bár egészen a vetítés kezdetéig forgattam a szemem, hogy nem igaz, már megint, mintha már nem is készülhetne magyar film nélküle, be kellett látnom, ez a státusz (legalábbis ebben az esetben) teljesen jogos. A főszerepet alakító Kocsis Gergely pedig ugyan még „ismeretlen arc”, de bennfentesek szerint ez hamarosan megváltozik. Állítólag könyörgött a rendezőnek, hogy adja neki a szerepet, a forgatókönyv elolvasása után ugyanis meg volt győződve róla, hogy Osváth András egy az egyben olyan, mint ő. És ezt el is hisszük neki, bár a filmet nézve nem vagyok biztos benne, hogy ez dicséret-e.
A mellékszereplők közül Hernádi Juditot szeretném kiemelni, akinek (bár ez
teljesen szubjektív szempont) már a vásznon való megjelenése is nevetésre
késztet. Ráadásul a személyéhez fűződik a film egyik legjobb jelenetében
elhangzó, minden bizonnyal filmtörténeti jelentőséggel bíró mondat is: I have a
pen.
A Boldog Születésnapot! tehát vicces és szórakoztató, de persze nem hibátlan. Valahogy végig az volt az érzésem, hogy a rendezőnek túl sok ötlete volt egy forgatókönyvhöz, és ezt talán érezte is, de nem a megfelelő részeket húzta ki. A legtöbb jelenet ugyanis lendületesen kezdődik, van benne valami egyedi és vicces ötlet, aztán a befejezés valahogy gyakran sikerül sutára, nincs idő „kibontani” a poénokat.
Valahogy mindig úgy jön ki, hogy a cikkek végére írom a negatív dolgokat. Remélem ez senkit nem bizonytalanít el, mert a Boldog Születésnapot! igazán jó film, még akkor is, ha ezt a „magyar film” kategóriába sorolás kényszere alatt mondjuk...
Boldog Születésnapot! (magyar játékfilm, 99 perc, 2003)
Rendezte: Fazekas Csaba
Főszereplők: Kocsis Gergely, Ónodi Eszter, Hernádi Judit, Máté Gábor, Almási
Éva, Bálint András, Kovács Kati