39. szám 2003. október A semmiből mindentA fülkeA film főszereplője egy remek diplomáciai érzékkel megáldott, mindenfajta gátlás nélkül akárkinek a szemébe hazudó New York-i ügynök (Colin Farrell), aki egy átlagos napon besétál megszokott telefonfülkéjébe, hogy onnan felhívja a barátnőjét, ahogy azt minden nap ugyanabban az időben megteszi. Itt kezdődnek a bajok, ugyanis nős. És ezen, meg még egy-két mondvacsinált indokon „feldühödve” felhívja valaki, rögtön miután letette a telefont. „Feldühödve” – mondom idézőjelesen, ugyanis a titokzatos telefonáló nincs igazán feldühödve, mivel sok tíz percen keresztül halálos nyugalommal kínozza a főhőst, aki ezt – érthető módon – meglehetősen nehezen tolerálja. A telefonáló egy környező lakóépület ablakából figyel, amiből van egypár a Times Square-en. Nem elhanyagolható az a tény sem, hogy egy nagy hatótávolságú távcsöves puska van nála, amivel sakkban tartja a fülkében raboskodó barátunkat. A film nagyszerűsége számomra abban áll, hogy egy gyakorlatilag nulla alaptörténetből remek jellemdrámát hoz ki, ez pedig nem kis szó. Az egyik legizgalmasabb film, amit eddig láttam, pedig a 90 százaléka egy 5 négyzetméteres területen játszódik. Meglepő módon Colin Farrell is remekel, ami engem eddigi, meglehetősen korlátozott színészi tehetségről tanúskodó alakításait ismerve, alaposan meglepett. Több alapvetően fontos szereplő nem igazán van, de ez nem is zavaró. A főszereplő önmarcangolása (ami igazából nem is önmarcangolás, hiszen valaki más marcangolja őt) kitölti az egész film játékidejét, és a végén nyugodtan gondolhatjuk azt, hogy hősünk erkölcsileg megtisztulva, jó emberként hagyja el a színt. Pedig ha a készítők ragaszkodtak volna a realitásokhoz, ők is beláthatták volna, hogy elenyészően kicsi az esély arra, hogy egyáltalán elhagyja. De ezt nem is vártam Hollywoodtól, csak az erősen életszagú másfél óra után kicsit furcsa. Ennek ellenére a befejezés elfogadható, és nekünk sincs az a rossz érzésünk, amikor felállunk, mint ami akkor lenne, ha a főhős feje a késleltetve robbanó golyó hatására apró cafatokra robbanva beterítené az utolsó New York-i telefonfülke piszkos ablakait. A fülke (Phone Booth, amerikai thriller, 81 perc, 2002) |