40. szám 2003. december Az operaház fantomjaGondolom, mindenki hallott már a titokzatos, tragikus történetű csillárról és a Fantomról, aki a párizsi Operaházban tanyázik. Ezt a Webber-darabot most Magyarországon is játsszák. Tizenhat évvel ezelőtt indult el a harc a musical előadási jogáért, amit végül a Madách Színház nyert el. Ekkor kezdődtek el a szereplőválogatások is, aztán 2003 májusára elkészült a darab. Kicsit félve mentem el az előadásra, mikor meghallottam, hogy Király Linda játssza a főszerepet, hiszen ne felejtsük el, hogy ő énekesnő és nem színésznő, ami azért eléggé különbözik. Jó, persze nincs rossz hangja, de hát akkor is! Szóval vártam a kezdést, reménykedve, hogy azért nem ronthatták el így a hosszadalmas szereplőválogatást! És valóban. Teljesen más kép alakult ki bennem Király Lindáról, nem a Big Brother szignójának pár sora jutott eszembe róla, mikor megláttam, hanem tényleg az általa játszott ártatlan lány. Aki azonban mégis ódzkodik tőle egy kicsit, annak se menjen el a kedve, hiszen rajta kívül még ketten, váltásban játsszák Christine szerepét (Mahó Andrea, Bíró Eszter). A dalok ugyanazok, mint amit Webber írt meg eredetileg, viszont magyar fordításban hallhatóak. A sztori azért egy kicsit eltér a „szeretlek, de nem lehet” stílustól. Persze van benne két fiatal, akik megőrülnek egymásért. Az új operaénekes csillag, Christine (Király Linda) és Raoul (Miller Zoltán), a fiatal gróf, első látásra egymásba szeretnek. De van egy bizonyos harmadik személy, akit szintén elvarázsol a bűbájos lány, ő pedig nem más, mint a Fantom (Sasvári Sándor). Titkos leveleket küldözget az igazgatóknak, és közli benne követeléseit, miszerint őt illeti az operaház pénzének egy része. Később aztán megfenyegeti az igazgatókat, hogy ha a következő darabban nem Christine énekli majd a főszerepet, akkor valami súlyos baleset fog történni. Ebből aztán óriási botrány lesz, és persze bekövetkezik a tragédia... Izgalomra azonban semmi ok, a színház nem dőlt a nézőkre, mert természetesen a történet csak akkor jó, ha a vége jó! Ez esetben persze kicsit bonyolultabb, hiszen a néző drukkol a szerencsétlenül járt Fantomnak is, akinek nagyon-nagyon sanyarú a sorsa, mivel senki nem szereti, és a daliás fehér lovon érkezett lovagnak is, aki persze a megtestesült tökély. Aztán a harc egyértelművé válik, Christine dönt. De kit választ? Vagy egyáltalán van-e lehetősége választani? Annak, aki szereti a látványos dolgokat együtt a jó zenével, az nézze meg, hiszen nem kis pénz van az óriási díszletekben (nem is értem, hogy fért be oda ennyi). Remélem sikerült felkelteni az érdeklődésedet, ha igen, igyekezz a jegyvétellel (mert elég felkapott a darab), és ha ezen is túlestél, ne késd le az elejét, mert nincsenek reklámok! Az operaház fantomja |