41. szám 2004. március

Könyv vagy film?

Mihez legyünk hűségesek?

Három Gyűrű ragyogjon a tünde-királyok kezén,
Hét a nemes törpök jussa, kiknek háza cifra kő,
Kilencet halandó ember ujján csillantson a fény,
Egyet hordjon a Sötét Úr, szolganyájat terelő,
Mordor éjfekete földjén, sűrű árnyak mezején.
Egy Gyűrű mind fölött, Egy Gyűrű kegyetlen,
Egy a sötétbe zár, bilincs az Egyetlen,
Mordor éjfekete földjén, sűrű árnyak mezején.
(Tótfalusi István fordítása)

Ezzel a verssel kezdődik az a trilógia, melynek filmesített változatának harmadik részét 2004. január 8-án mutatták be a mozikban. Ha valaki még nem látta a filmet, vagy nem szeretné hallgatni kedvenc filmjének szidását, úgy arra kérem, hogy tegye le az újságot.

Mindenképpen először azt kell leszögezni, hogy mind a látvány, mind a hangok szempontjából a három film mindegyike zseniális. A rengeteg smink, maszk és számítógépes trükkök tömkelege mit sem von le a film élvezetéből. Nem is csodálom, hogy a Gyűrűk ura harmadik része, a Király visszatér 11 Oscar-díjat kapott.

Azonban én nem a film hang- vagy látványbeli minőségét, hanem a tartalmát tartom rossznak és hiányosnak. Az első film nagyrészt hűen követte a könyvet. Amit kihagytak az első részből, azok kevésbé voltak fontosak. Már az első filmnél észrevehettük az Aragorn és a tündék esthajnalcsillaga, Arwen úrnő közti szerelmi szálat, ami azonban a következő két részben teljes érthetetlenségbe fordult.

A második részben sok olyan jelenet volt, melyek egyáltalán nem voltak benne a könyv történetében: a farkaslovasokkal való, Helm szurdok előtti küzdelem; Aragorn halálhíre és álma Arwenről és Elrondról még csak említést sem nyert a könyvben, nemhogy megtörtént volna.

Ez azonban még nem lett volna akkora baj, ha ettől a film nem lett volna még kuszább és bonyolultabb. A következő, még ennél is egy kicsivel nagyobb probléma az, hogy mikor Trufiádok és Peregrin hobbitok bekerülnek a Fangorn rengetegébe és Szilszakáll segítségével összehívják az ent tanácsot, akkor a tanács úgy dönt, hogy nem indul harcba, és csak Pippin jó ötlete miatt – hogy Szilszakállnak mutassák meg a kivágott fákat – indulnak meg mégis.

A könyv viszont éppen ezért jó. Azt írja, hogy az entek saját akaratukból mennek háborúba, Trufának és Pippinnek pedig fogalma sincs a kivágott fákról, mindaddig, míg Szilszakáll el nem mondja nekik.

Ami még sajnálatosan kimaradt a filmből, az a Banyapók odúja és Vasudvard lerombolása után Szarumánnal a tárgyalás. Ezenkívül sérelmeztem azt is, hogy Faramír jelleme hasonlít Boromiréhoz. Ez nem lenne baj, hiszen a testvére, de olyanokban is hasonlít rá, amikben a könyv szerint éppen hogy különbözik.

A harmadik részben valamenynyire „megtérültek” a sérelmeim, mivel a Banyapók odúja már benne volt, és Faramirnek is valamennyire megváltozott a jelleme, de a Szarumánnal való tárgyalás, Szarumán kitaszítása a varázsló rendből és botja kettétörése a történet szempontjából fontos lett volna, de kihagyták.

Ezenkívül ismét bejött a képbe Elrond, Arwen és Aragorn, olyan helyzetben, hogy az ember azt se tudja, most mi történik?

Valamint az is egy nagy baj volt, hogy a könyv szerint Aragorn belenéz a palantírba és megmutatja magát Szauronnak, majd a saját akaratának megfelelően másfele fordítja a palantírt, ami Aragorn királyi voltát mutatja.

A dúnadánok: Elladam és Elrohír érkezését úgyszintén kihagyták. Az a tény pedig, hogy Frodó elküldi Samut és Gollammal, majd egyedül indul tovább, szintén a könyv semmibevételét mutatja, és azt, hogy a történet egyes fontosabb részeivel nem foglalkoztak.

Aragorn királyi címét mi sem mutatja jobban, mint az, hogy nála van a kettétört kard, már a történet eleje óta, ami a filmben nem így volt. Még az is mutatja, hogy Aragorn király, hogy gyógyító a keze, ezzel azonban úgyszintén nem foglalkoztak, és azzal sem, hogy a történetet a jók részéről Gandalf, és nem Aragorn irányítja.

Még egy utolsó, fontosabb részletet jegyeznék meg. A négy hobbit nem békére és boldogságra ér a megyébe, hanem arra, hogy Zsáklakot feldúlták, Szarumán lakik ott, a Megye pedig szörnyű állapotban van. A négy hobbit lázadását és a Megye megtisztítását azonban kihagyták a filmből, ahogy ennek megfelelően azt is, hogy hogyan ölik meg Szarumánt.

Még tudnék hibákat felsorolni, de nekem nem az a dolgom, hogy megutáltassam mindenkivel a Gyűrűk urát, már csak azért sem, mert nekem is a kedvenc könyvem, és mivel a kedvenc könyvem, ezért sajnos van egyfajta véleményem. Ettől függetlenül remélem, hogy mindenki megnézi a filmet.

Juhász Tomi

A gyűrűk ura - A király visszatér (The Lord of the Rings: The Return of the King, 2003, 201 perc)
Rendezte: Peter Jackson
Szereplők: Elijah Wood, Ian McKellen, Viggo Mortensen, , Liv Tyler, Dominic Monaghan, Orlando Bloom