44. szám 2005. február A modellAz első dolog, ami eszembe jut az előadásról, hogy veszélyes volt az első sorban ülni. Mi persze ezt nem tudhattuk, így sok-sok izgalom ért minket. Kezdődött a repülő almával, majd az anatómiai ismereteim bővítését célzó pucér jelenettel folytatódott. Végül gurultak a teáscsészék és kistányérok. Ezzel a meglepőnek mondható dolgok sorát ki is merítettem. Mert még a darab csattanója is kiszámítható mozzanat volt, nemhogy a „meglepő” fordulatok. De ez még nem lenne akkora baj, hiszen a Barátok közt eseményei is többé-kevésbé előre tudhatóak, mégis sokan nézzük. Nagyobb gond, hogy nem érte el az előadás azt a hatást, amit (szerintem) szándéka szerint a rendező (Lukáts Andor) ki akart váltani. Ez a darab egy férfi átváltozásáról szól, bár a címből ezt senki sem sejtheti. A történet egy kis egyetemi városban játszódik, ahol egy jelentéktelen kinézetű bölcsészhallgató, Adam, és a bolondos, de ugyanakkor öntudatos, művészettörténetet tanuló Evelyn megismerkedik. Minden különösebb nehézség nélkül összejönnek. Majd elkezdődik a gyors változás. A srác először csak a haját viseli másképp, később elkezd kontaktlencsét hordani. És így tovább. De meddig mehet ez még? Hiszen először az ember csak a külső jegyeit veszíti el (haj, súly, öltözködési stílus), de lassacskán a jelleme is megváltozik. A szelíd, kedves fiúcskából egy vad, törtető, macsó pasi lesz, akit meg sem ismernek barátai. Visszaváltozhat-e még ugyanazzá a naiv gyerekké, aki volt, vagy örökre ilyen marad? Számomra ellenszenvesebb lett így a figura, de vajon jobban érzi ő most magát? Érdemes volt-e mindent föladnia egy lányért? És mennyire tudták hitelesen eljátszani mindezt a színészek? Vegyesek voltak az alakítások. Betudható ez annak, hogy a szereplők mind egyetemi hallgatók, tehát nem várhatunk el tőlük profizmust. De azért én kiemelném a főszereplő, Telekes Péter (Adam), és a barátok, Tornyi Ildikó és Varju Kálmán teljesítményét. Kevésbé tetszett viszont Zeck Julianna (Evelyn) játéka, akinek rengeteg mozdulata elárulta, hogy nem tudja teljesen beleélni magát az általa játszott lány szerepébe. Azért még van remény! A bemutató január hatodikán volt, még belerázódhatnak…
Neil LaBute: A modell (Pesti Színház)
|