Tanárértékelés 2003.

A pedagógusok munkájának tanulói értékelése az AKG-ban

(pedagógiai vezetői összegzés)

A 2002-es értékelés összegzése

Az AKG alapítása óta kiemelt figyelmet fordít tanítványainak véleményére, mind az iskola egészére, mind az egyes tanárokra vonatkozóan. (Egyesek szerint talán túlságosan is meghatározó a tanulói vélemény a munkánkban). Az iskolai pedagógiai programjának alaptétele, hogy a „működés középpontjában az egyes gyerek áll”, s a program kulcselemének tekintjük a tanulók elégedettségét mind hétköznapi, mind általános értelemben.

A tanárok munkájának értékelése nagyon változatos formában jelenik meg az iskolában.

1. A patrónusok egyéni beszélgetésein a tanulókkal
2. A hetenkénti csibebeszélgetéseken kiscsoportos formában
3. A tanulók egyéni órarend összeállításában a 11-12. évfolyamon
4. A tanulók önálló csoportszervezési jogosultságában
5. A tanulók szabad tanárválasztásában a vertikális csoportokban
6. Az egyes csoportok év végi (félévi) csoportértékelésein
7. Kisiskolai és csibe szülői értekezleteken
8. Évenként, szülői kérdőíves információs formában
9. A kisiskolák patrónusainak kétheti rendszerességű megbeszélésein
10. A kisiskolák szaktanár választási jogosultságában
11. A munkaközösségek szakmai egyeztetésein, munkáltatói jogosítványaiban
12. A munkaközösségi, kisiskolai hospitálásokon
13. A Pedagógia Tanács hetenkénti megbeszélésein
14. A pedagógiai vezető szupervíziós jogosultságában
15. A nevelőtestület tanár és patrónus kinevezési jogosítványában (mint végső fellebbviteli fórum)
16. Az évenkénti központilag szervezett tanulói számszerű értékelésen

Érdekes és fontos ellentmondás, hogy mindezen változatos formák ellenére, az AKG tanárai közül sokan hiányolják a vezetői értékelést, a szervezett óralátogatást, az összefüggő részletes írásos vezetői, szakmai értékeléseket. De tekintettel az AKG önigazgató jellegére erre még akkor sem lenne mód, ha ez szándéka lenne a pedagógia vezetőnek.

Éppen ezért a tanulói számszerű értékelés különös hangsúllyal szerepel az AKG pedagógusainak életében, annak ellenére, hogy közvetlen egzisztenciális folyománya nincs, szemben például a kisiskolai vagy tanulói tanárválasztással, amelyek pedig már tíznél több tanár kényszerű elmenetelét eredményezték az AKG-ból. A tanulói számszerű értékelés a kezdetek óta napirenden van az AKG-ban. Az idei az ötödik alkalom volt. Az első időszak több kudarcos próbálkozása után az elmúlt évben vettük át a Közgazdasági Politechnikumtól az ott kialakított és sikeres eljárást. Köszönet érte. Igyekezetük adaptálni az AKG-ra, de lényegében nem változtattunk rajta.

A tanári értékelés céljai

1. Szükség van arra, hogy a tanárok számszerűen is összegezhető formában találkozzanak tanítványaik véleményével munkájukról.
2. Az értékelés az egyes pedagógusnak szól, melyből tapasztalatokat szerezhet, s javíthatja munkájának gyengébb pontjait.
3. Olyan értékelési rendszer megvalósítására kell törekedni, mely kellőképpen differenciált szempontokat alakít ki, s módot ad az érdemi tanulói véleményalkotásra. A szélsőségek kiszűrésére, a megfelelő korrekció végrehajtására.
4. A tanulói értékelés fontos, de nem kizárólagos szempont a tanári munka megítélésében ezért egy-egy év tanári értékelésének nincs szükségképpen egzisztenciális folyománya.
5. A szaktanári és a patrónusi munka értékelése különböző kell, hogy legyen, tekintettel az eltérő szerepekre, ezért értékelésüket különválasztottuk
6. A szaktanári munka megítélésén túl fontos, hogy a tantárgyak, műveltségi területek helyzetének, eredményességének jelzésére is legyen alkalmas a tanulói értékelés.

A tanári értékelés lebonyolítása

1. Előkészületek

• Minden kisiskolában részletes tájékoztatót tartunk az értékelés céljáról, megvalósításáról
• Minden csibében a patrónusok megbeszélik a gyerekekkel a pedagógusi értékelés célját, lebonyolítási rendjét, következményeit
• A nevelőtestület jóváhagyja a megvalósítás egységes forgatókönyvét
• A felügyelő tanárok a célok, forgatókönyv alapján részletes útmutató kapnak

2. A lebonyolítás módja

• Minden évben a tavaszi szünet előtti szerdán szervezzük meg az értékelést (12. évfolyamosok még itt vannak, de már az év nagy részén túl vagyunk)
• Azonos időpontban szervezzük minden tanulócsoportban (felmerült, hogy adjuk oda minden tanulónak az értékelő lapot, s kérjük meg őket, hogy otthon töltsék ki, de az a tapasztalat, hogy az ilyen eljárásban lényegesen kevesebb kitöltött kérdőívet kapunk vissza, mintha iskolai keretek között szervezzük meg az értékelést)
• Az értékelés tanítási időben, de önkéntesen történik
• Az aznap hiányzók számára a második időpontot egy időre szervezzük
• Egy teremben legfeljebb 20 tanuló lehet
• Nyugodt körülményeket teremtünk, a teremben lévő tanár olyan kolléga, aki egyiküket sem tanítja
• A kérdőívek kitöltése névtelen, s a kitöltött lapok egyenesen az iskolatitkáriba kerülnek, ahol számítógépen rögzítik az adatokat. Ezután a lapokat megsemmisítjük, biztosítva a teljes anonimitást. Az egyes tanulók értékelési lapjaihoz senki nem férhet hozzá.
• A kérdőíven különválasztjuk a patrónusi és a szaktanári értékelést
• A kérdőíveken hét fokozatú osztályozást kértünk a tanulóktól. Ennek oka, hogy ne legyen automatikus az értékelés a megszokott ötfokozatú skálához képest, gondolkodni kelljen mindenkinek (A Politechnikumtól átvett módszer)
• A tanulókat öt szempont alapján kértük meg az osztályozásra (lásd a később mellékelt kérdőíveket)

A tanári értékelés eredményeinek felhasználása

1. Az összesítés és számszaki elemzés az ügyvezető igazgató feladatkörébe tartozik.
2. Az összegzést követően minden szaktanár megkapja a teljes magára vonatkozó adatbázist. Egy tanárra az összes rá vonatkozó adatot csak ő maga kapja meg. Javasoljuk a kollégáknak, hogy gondolkozzanak el az információkon, s korrigálják, vagy erősítsék meg eddigi munkájukat.
3. Ajánljuk a kollégáknak, hogy beszéljék meg minden csoportjukkal az eredményt, hiszen a tanulók számára is fontos, hogy milyen volt a közös értékelésük
4. Minden munkaközösség megkapja a teljes rá vonatkozó adatbázist, s köteles annak értékelésére, az egyes szaktanárokra és a tárgy egészére vonatkozó következtetések levonására.
5. Minden kisiskola megkapja a teljes rá vonatkozó adatbázist, s köteles annak részletes értékelésére. Patrónusi és kisiskolai teljes körben egyaránt.
6. Az iskola közzéteszi mindenki számára hozzáférhetően (Internet, iskolaújság) az össziskolai átlagokat, szórásokat, a munkaközösségi átlagokat, szórásokat, a kisiskolai átlagokat, szórásokat, valamint az öt szempont alapján legjobb hat szaktanár és patrónus nevét és átlagát.
7. Az iskola közzéteszi az eredmények alapján kialakított nevelőtestületi véleményt (ennek tervezetét a pedagógiai vezető készíti el)
8. Az egyes szaktanár és patrónus önkorrekcióján túl nagy jelentőséget tulajdonítunk a munkaközösségi belső értékelésnek és a kisiskolai megbeszélésnek.
9. Az összesített értékelés átlagait, szórásait nem tekintjük abszolútnak, s elsősorban az idősorok jelentősek a továbbiakban.
10. A több éven át előkerülő problémák megoldására (egyéni, munkaközösségi, kisiskolai, és AKG szinten egyaránt) önálló feladattervet készítünk.
11. Azokkal a kollégákkal, akiket egynél több éven keresztül gyengének ítélnek meg tanítványai, a pedagógiai vezető köteles egyéni megbeszélésen önálló feladattervet a korrekcióra kialakítani.
12. A kialakult átlagok nem rangsorképző tényezők. Az értékelés nem verseny, s az adatok önmagukban, illetve idősorokban vizsgálandók. Az elemzéskor azt vettük figyelembe, hogy az egyes csibék, csoportok megítélésében az 5,5 feletti átlagokat jónak a 6,0 felettieket kiemelkedőnek tekintjük (bár ilyenkor is jelentősége lehet a szórásnak), s az un. hatos listák inkább csak a játék, az információéhség kielégítését szolgálják.

A 2003. áprilisi értékelésről

A lebonyolítás értékelése

(Értékelőlapok hamarosan mellékelve)

Az idei az első év, amikor lényegében változatlan eljárással és szempontrendszerrel értékelték a tanulók tanáraikat, így most van mód először az érdemi összevetésre. Mindössze néhány apró eljárási módosítást végeztünk:

• Először a patrónusokat értékelték a tanulók, s utána a szaktanárokat
• A szaktanárok értékelési szempontjainak szövegét rövidítettük, egyszerűsítettük
• Egy lapon értékelték az összes szaktanárt a gyerekek

Az előkészítést és a lebonyolítást sikeresnek ítéljük meg, annak ellenére, hogy a tavalyi 95% fölötti kitöltési arány 92%-ra csökkent . (369-ből 341 tanuló) Ennek oka, hogy a nem válaszolók 4/5-e (28 főből 21 fő) 12. évfolyamos tanuló volt. A 12. évfolyam patrónusai szerint nem elutasítás, hanem a szerda délutáni időpont az ok. (egyébként ez csibeidő!! A hat 12.-es csibéből három szinte teljes létszámban értékelt, három alig 50%-os részvétellel vállalta véleményét. Az elmúlt évben a 12. évfolyam 92% fölött válaszolt.)

Az elmúlt évihez képest alaposabb volt az előkészítés, a tanulók sokkal komolyabban vették (bár a nagy többségnél az elmúlt értékelések során sem volt ezzel probléma). A többszöri előzetes megbeszélés eredményeképpen már az értékelés előtt napirenden volt a tanulók között a téma. A kérdőív lényegében nem változott. Az öt szempont (légkör, rátermettség, tanár-diák kapcsolat, elfogadottság, összkép) elegendőnek bizonyult, jól elkülönülnek egymástól (legfeljebb az összkép és a rátermettség áll kissé közel egymáshoz). A hét fokozatú osztályozás bevált. Az egyszerűsített indoklási rész, az egy táblázatba tétele valamennyi tanárnak, valamint az osztályzatok indoklásának leírása megkönnyítette és standardizálta a tanári értékelést. (a patrónusi értékelő tanár-diák kapcsolat szövege továbbra is bonyolult maradt, ezen jövőre javítani kell). Jó jel, hogy értelmezési problémák az idén nem voltak.

Patrónusi értékelésről

1. A tanulók általában elégedettek a patrónusukkal.

Az 5,3 átlag jelzi, hogy összességében jónak ítélik munkánkat (nem kifogástalannak, de jónak) Az osztályzatok több mint fele (53,1%) hatos, hetes, ami azt jelzi a nagy többség nagyon elégedett Nagyon kevés gyerek teljesen elutasító. Elenyésző az egyes, kettes osztályzat (6,6 %).(Mégis minimum 23 gyerek nagyon elégedetlen, amire érdemes odafigyelni, különösen ott, ahol nagyobb az arány) A hatos listákon a patrónusok 40%-a szerepel (14/33) A patrónusok 165 egyéni átlagából 49 fő 6,00 fölötti és 38 fő 5,5 fölötti. Azaz az összes csibeátlag több mint fele kiemelkedőnek mutatja a patrónusi munkát.

2. A patrónusok megítélése tavaly óta romlott

Bár összességében jó véleménnyel vannak a gyerekek patrónusaikról értékelésükben jelentős, 0,27 jegynyi csökkenés van az elmúlt évihez képest. Önmagukkal összevetve minden évfolyam gyengébbnek ítélte meg a patrónusok munkáját, mint tavaly. Az előző hasonló évfolyammal összevetve a 7. és a 11. évfolyam véleménye jobb patrónusaikról, mint az elmúlt évben, a többieké romlott.

A változás okait alaposan kell elemezni, hiszen a csökkenés mértéke viszonylag jelentős.

Néhány tény a vizsgálathoz

• Míg tavaly az összes érdemjegy 61,4%-a volt hatos-hetes az idén 53,1 %-a
• A teljes elutasítást jelző egyes-kettes osztályzatok aránya nőtt. (tavaly 4.7% idén 6,6%)
• A legjobban az ötös osztályzatok száma nőtt
• Nőtt a szórás a patrónusok között és a csibéken belül is.
• Az újonnan belépő patrónusok (5 fő), megítélése összességében nem mutat érdemi eltérést az elmentekhez képest
• Az általában elégedettebb 12. évfolyamosok 1/3-a nem nyilvánított véleményt

A csökkenés lehetséges okai (még elemzés előtt, inkább benyomások)

• Az előző azonos évfolyamhoz képest az alacsonyabb átlagú évfolyamokon gyengébb a patrónusok együttműködése
• Tavaly először a szaktanári értékelést készítették a gyerekek, s utána a patrónusit. Idén fordítva volt, s lehet, hogy az elején még alaposabbak voltak a gyerekek. Ezt igazolja, hogy a szaktanári átlag nőtt
• Az átlagot általában javító 12. évfolyam 1/3-a nem töltött ki kérdőívet (bár a 2/3-nak az átlaga alacsonyabb, mint az iskolaátlag)
• Tavaly sok gyereknek újdonság volt a tanári értékelés, idén már kritikusabban közelítettek.
• Nagyon nagy a szórás a patrónusok munkájának megítélésében
• Azt a néhány patrónust, akikkel nagyon elégedetlenek a gyerekek még elutasítóbban ítélték meg, mint tavaly
• A csibefoglalkozásokon nem elég eredményes a munka

Tekintettel arra, hogy a patrónusok és a gyerekek zömmel ugyanazok és a belépő évfolyam jelentősen javítja az átlagot, jó lenne tudni mi lehet a valódi ok.

3. Az évfolyamok véleménye szignifikánsan különbözik egymástól

• Az iskolai átlagon belül nagyon nagy a szórás.
• Az évolyam átlagok egy egésszel térnek el egymástól. A legjobbnak a 7. évfolyam ítéli meg patrónusait (5,96), ez a felszabadító évben természetes
• A 4,96-os nyolcadik évfolyamos átlag némileg természetes, de az elmúlt évi nyolcadikhoz képesti csökkenés már jelez problémát, s a patrónusok közötti feltűnően nagy eltérés (két kiemelkedően jó és két feltűnően gyenge átlag) együttműködési problémákra utal...
• Az átlagnál lényegesen jobb eredményt mutat a 11. évfolyam patrónusainak megítélése is (5.5).
• A kritikus kamaszkor (8-10. évfolyam) 5,00 körüli átlaga figyelembe véve az életkor sajátosságait elfogadható, de messze alatta van az iskolai átlagnak
• A szakmailag indokolt és mind a tavalyi, mind az idei évben kialakult „normál” sorrendet (7. 12. 11. 10. 9.8) megbontó11. évfolyami eredmény jelzi, hogy ahol a patrónusok az átlagosnál jobb munkát végeznek ott jelentősen jobb a tanulók megítélése is. Különösen akkor látszik a patrónusi munka eredménye, ha összevetjük a tavalyi 5,66 átlagukat, az idei 10. évfolyam 5,03 összesített véleményével. Tekintettel arra, hogy az évfolyamok patrónusainak szaktanári véleményében már nem érzékelhetőek ilyen eltérések, egy-egy évfolyam patrónusainak összesített jobb átlaga az évfolyam légkörét, s leginkább a patrónusok közötti együttműködést, érték, normaazonosságot jelzi.
• Fontos jelzés az is, hogy a 7. 11. évfolyamon a legkisebb a szórás.
• Kiemelten kell kezelni azt is, hogy a legnagyobb különbség éppen a kritikus csibefoglalkozások légkörében van az átlagot „javító és a rontó” évfolyamok között.

4. A tanulók jobbnak ítélik meg a patrónusukat, mint munkájukat

A patrónusokról alkotott személyes véleménye a gyerekeknek nagyon jó. Az egész AKG együttes iskolai átlaga a rátermettség (5,61), az összkép (5,58), a patrónus-diák kapcsolat (5,5) alapján messze jobb mint a teljes átlag. Ha azonban ezt a képet összevetjük a patrónusok hétköznapi munkájával – foglalkozások légköre (4,96), elfogadottság (4,83) – lényegesen gyengébb az eredmény. Ez azt jelenti, hogy bár kedvelnek minket tanítványaink, elégedettek is a patrónusi rendszerrel, úgy látják nem elég jól dolgozunk meg értük. Szakmailag sürgősen végiggondolandó a csibefoglalkozások módszertana, témakörei, különösen ha azt is látjuk, hogy a hétköznapi munka megítélése nagyobb arányban romlott, mint a gyerekek véleménye patrónusaikról

A szaktanári értékelésről

(a szakképző évfolyamok nélkül)

A szaktanárokról alkotott vélemények mögött nagyon sok tényező húzódhat meg. Nem kizárólag az érintetten múlik milyen minősítést kap tanítványaitól.

A szaktanárokról kialakított vélemény függ

• A tanított összes tanuló számától
• A tanított csoport létszámától
• A tárgy jellegétől
• Az évfolyam légkörétől
• A tanítványok korától
• A csoport összetételétől

(Indoklásként talán érdemes személyes példát hozni. Én csak 7. 11.12. évfolyamon tanítok, nem epochális tárgyakat, a tárgyaimat a tanulók választották, mindösszesen 46 tanuló értékelt, a három csoportomból kettő az elfogadóbb légkörű évfolyamból kerül ki és a 12. évfolyam is mindig megértőbb, mint a kisebbek. Ennek alapján nincs relevanciája az olyan kollégákkal való rangsorszerű összehasonlításomnak, akik epochális tárgyat tanítanak, több mint 100 tanulóval foglalkoznak, és a kritikusabb életkorú 8-10. évfolyammal kerülnek kapcsolatba . Ezért talán nem is szerencsés még a hatos listák közzététele sem)

Az egyes tanárnak szóló adatok, valóban csak őt érintik igazán, de statisztikailag nagyon fontos, hogy miképpen ítélik meg a gyerekek tanáraikat. Lehetőséget ad a fejlődésre, a változásra, az elemzésre.

A több mint 300 tanuló 4000 feletti osztályzata alkalmas a AKG egy szempontból történő megítélésére.

1. Tanítványaink jó véleménnyel vannak tanáraikról

A különböző szempontok átlagai 5,2 és 5,49 között vannak. A magas átlagok mögött erősen eltérő vélemények húzódnak. Mind a tárgyakra, mind az egyes tanárokra, vonatkozó vélemények szórtak, (1,6-1,7 szórás), ami azt jelzi, hogy jelentős szakmai különbség van kollégáink között, s sürgősen szükség van a részletes elemzésre. A felső és az alsó harmad között nem ritka a 2,5 átlag különbség, s van 4.00 különbség is. Az érintett tanárokkal mindenképpen egyeztetni szükséges, az azonban különösen örömteli, hogy mindössze két olyan kollégánk van, akikről változatlanul mind a két évben rossz véleményt adtak tanítványaik. Hasonlóan a patrónusi értékeléshez a gyerekek véleménye jobb tanáraikról (rátermettség 5,49 összkép 5,45), mint a napi munkájukról (légkör 5,21, tanár-diák kapcsolat 5,2, értékelés visszajelzés 5,29). Örömteli, hogy a legjobbnak ítélt tanárok között nagyon sok fiatal tehetséges kolléga található.

2. Az elmúlt évhez képest jelentősen javult a tanítás tanulói megítélése

Mint a patrónusi értékelőknél jeleztem, ennek csak részben vannak tartalmi okai (részletei most nem átláthatóak), bizonyos hogy a növekedés egy része az eljárás egyszerűsítésének következménye. Mindenesetre örömteli, hogy minden aspektusból 0,2-0,4 növekedés tapasztalható, s szemben a tavalyi évvel nincs 5,00 alatti átlag. Érzéklehetően differenciálódott a gyerekek véleménye, s ezen belül az elégedettek aránya nőtt. Tavaly 1,21-1,42 között volt a szórás, idén mindenhol 1,5 fölötti. A javuló tendencia különösen szembeötlő az értékelés visszajelzés és a tanár-diák kapcsolat területén. A hatos listákon minden munkaközösségből található tanár és viszonylag sok kolléga, 14 fő került a ide.

3. A tantárgyak megítélése jelentősen változott, de a rangsor jellemzői nem változtak

• A legszembeötlőbb változás a természettudományok helyzetének megváltozása. A tavalyi hátsó harmadban lévő helyről mindenhol az elsők közé kerültek. A munkaközösség megfiatalodott, változatos, mozgalmas élet alakult ki a természettudományos kabinetben. Eltekintve a 7. évfolyamon tanított és a gyerekek számára újdonságként jelentkező TMT-től, mindenhol az első háromban vannak, s – ami különösen fontos – átlagaik néhol több mint egy egésszel javultak. A tárgyi listát is természettudományos tárgy vezeti.
• Hasonlóan javult a testnevelés megítélése, de inkább a tavalyi utolsó helyeik voltak meglepőek. A fordulat is jelzi, van értelme a tanítás tanulói értékelésének.
• Érdekes és váratlan fejlemény a közgazdaságtan élmezőnyből való hátracsúszása, valószínűsíthető okait fel kell tárni, hiszen egyetlen feltétel sem változott és ugyanazok a tanárok tanítják (új elem volt például, hogy idén először nem volt 1-10. között tanulmányi versenyesünk, bár a YE csapat idén is nemzetközi díjat is hozott) furcsa, hogy átlagaik is 0,5 körül csökkentek.
• Sajnálatos a művészetismeret utolsó helye. Az AKG rendkívül változatos művészeti élete ezt a helyet egyáltalán nem indokolja. Elképzelhető ok lehet, hogy ebben a munkaközösségben tanít egy tanár a legtöbb gyerekeket, s itt a legnagyobb a szórás – a hatos szaktanári listákon több irodalom tanár található és az irodalom megítélése kiemelkedően jó... Ok lehet az is, hogy a művészeti tárgyak egy része a vertikális csoportú alkotó körökben található, aminek a megítélése egészen jó. Az utolsó hely önmagában nem lenne probléma – valakinek utolsónak is kell lennie – de az 5.00 alatti átlagok figyelmeztetőek.
• Szomorú a társadalomismeret helyzetének megváltozása is, bár itt az átlagok kevésbé csökkentek, sőt néhány ponton jelentősen nőttek. Ezen a területen a 8-10.-es Együttéléstan helyzetét kell külön vizsgálni, s itt is elég nagy a tanárok közötti szórás.
• A matematika helye nem változott, de átlagai romlottak (az érdekes, hogy tavaly is és idén is az értékelés-visszajelzés területén nagyon jó a matematika megítélése)
• A munkaközösségi rangsorban lényegesen jobb a második idegen nyelv megítélése, mint az angolé. Okait vizsgálni kell. (a tavaszi fesztiválon már érződött a különbség)

A tantárgyi rangsorok néhány típusjellemzője (két év alapján)

• A kis létszámú tárgyaknak jobb a helyzete, de itt nagyobb a szórás (az első 10 tárgy átlaglétszáma 20 fő körüli az utolsó 10 tárgyé 100 fő fölött van)
• Az epochális tárgyak háttérbe szorultak (az epochális tárgyak közül tantárgyi rangsorban a legjobb helyezése az irodalomnak van – benne a 11.12. évfolyam nem epochális csoportjai – s így csak a 30.)
• A legjobb a megítélése az érdeklődés alapján választott alkotó jellegű tárgyaknak (kivétel a biológia 1. helye)
• Reálisan a tanárok megítélése csak a hasonló tárgyakat tanító tanárokkal történhet.
• A sok gyerekeket tanító tanároknak (egy két kivételtől eltekintve) rosszabb a megítélése, mint a kevesebb tanítvánnyal rendelkezőknek

4. Az évfolyamok véleménye idén is alapvetően a koruktól függött.

Az un. „normál sorrend” (12.7.11.10.9.8) hasonlóan a patrónusihoz most is érvényesült, akárcsak tavaly. Csupán néhány eltérés található, igaz ezek jelzik az egyes tanárcsoportok megítélésének korlátait.

A legfontosabb tanulság (talán): Egy kisiskola légköre a határozza meg a gyerekek hétköznapjait leginkább, s ettől függ a tanárokról alkotott tanulói vélemény is.

• Lényeges sajátosság, hogy a 11. évfolyam szerepel az első helyen legtöbbször, szemben a tavalyi évvel, amikor az akkori 12. évfolyam véleménye volt a legjobb a tanárokról.
• Kettészakadt az iskola. Tavaly viszonylag egyenletesen csökkentek az átlagok a helyezéstől függően. Most az első három (11.12.7.) évfolyam átlagai szinte egyformák s a 10. 9. 8. évfolyamé jelentősen gyengébb.
• Az idei 8. évfolyam megítélése a tavalyi 8.-hoz képest jelentősen javult de így is lényegesen rosszabb a véleményük a tanárokról, mint a többieknek
• Feltűnő, hogy minél rosszabb egy csoport, évfolyam véleménye a tanárokról, annál nagyobb a szórás. Ami azt jelzi, hogy az elégedetlenek aránya határozza meg a csoportok véleményét. A 8. évfolyamon például 1, 8-1,9 a szórás!

A fenti összegzés gyorsmérlegnek tekinthető, csupán kérek minden érintettet, segítsen hasznosíthatóvá tenni a gyerekek véleményét a jobb AKG érdekében

2003. május

Horn György