7- 10. osztály
A tanterv felépítése
Az értelemig és tovább bevezetés az irodalmi művek olvasásába
Olvasmányok az elbeszélő irodalom köréből 1. Kaland és utazás
Olvasmányok az elbeszélő irodalom köréből 2. Az anekdotától az anekdotikus regényig
Olvasmányok az elbeszélő irodalom köréből 3. A novella változatai
A szerelem költészete - A népdaltól napjaink költészetéig
Olvasmányok az elbeszélő irodalom köréből 4. A világ gyerek szemmel
Nevetés a színpadon - vígjátékok
Tragikus szerelmek a színpadon
Olvasmányok az elbeszélő irodalom köréből 5. Karriertörténetek
Ars poeticak a magyar irodalomban
A lét nagy kérdései a drámairodalomban
CÉLOK
- Az emberi, társadalmi problémákra érzékeny életismerettel, emberismerettel, önismerettel rendelkező, más emberek gondjaiba belehelyezkedni tudó, empatikus, humánus emberek nevelése
- A műélvezetben, a művészi önkifejezésben rejlő lehetőségek felszínre hozása, kiaknázása,
- A művészi kreativitás segítségével fellett képzelőerővel rendelkező, ötletes, kreatív, határozott, választást segítő ízléssel rendelkező személyiségek nevelése
- Hagyományőrzés és -közvetítés ( a nemzeti és egyetemes kultúra legjelentősebb művészeti alkotásainak, folyamatainak megismertetése, rendszerezése)
- Olyan szabadidő-kultúra kialakítása, amely sokszínű kompenzációs tevékenységek igényével és készségével vértezi fel a tanulókat
- Olvasóvá nevelés, az értő befogadáshoz szükséges képességek fejlesztése
A TANANYAG
Ebben a négy évben nem a hagyományos kronologikus irodalomtörténeti szemlélet érvényesül , hanem egyrészt műnemek, másrészt tematikusan csoportosítottuk a tananyagot.
A feldolgozandó művek megfelelnek a diákok életkori sajátosságainak, nemzeti és világirodalmi értéket képviselnek, valamint egy-egy adott kor reprezentánsai, amelyekre a 11-12. osztály kronologikus elrendezésű tananyagában építeni lehet.
A diákok a művek megközelítésének többféle lehetőségével találkoznak ebben a négy évben.
Az órák alapvetően nem a tanári közlésre épülnek, hanem a tanulói tevékenységre. A tananyag feldolgozásának elsődleges eszköze a feladat megoldás, amely történhet csoportmunkában vagy egyénileg.
Az értékelés is differenciáltságra törekszik. Olyan pontozási rendszert dolgoztunk ki, amely lehetővé teszi többféle tevékenységfajta, képességszint értékelését...
IRODALOM 7. OSZTÁLY
- Annak a nyitottságnak a kialakítása, amely az irodalmi művek befogadásához szükséges
- A befogadás tapasztalatainak tudatosítása
- A koncentráló-képesség, az emlékezet fejlesztése
- Az önismeret, az együttműködés fejlesztése
- A hétköznapi és a művészi kommunikáció közti különbség megfigyelése
- Különböző szempontú szövegelemző műveletek egyre önállóbb elvégzése
- A megfelelő szövegértés elsajátítása
- A szöveg megértést bizonyító hangos olvasás
- Világos szövegalkotás, kifejezőképesség
- Olvasható, esztétikus, jó tempójú egyéni írásmód
- A memoriterek kifejező megjelenítése
Követelmények
- A tanulók rendelkezzenek a képzés szintjének megfelelő szövegértéssel
- Tudják a szövegeket, memoritereket kifejezően megszólaltatni
- Legyenek képesek világos szövegalkotásra írásban és szóban
- Legyen igényük a művekben megjelenített erkölcsi kérdések, motivációk, magatartásformák felismerésére és megértésére
- Tudjanak használni néhány a művek műfaji természetének megfelelő szöveg-feldolgozási eljárást
- Legyenek képesek önálló véleményalkotásra
- Alakítsanak ki olvasható, esztétikus, jó tempójú egyéni írásmódot
- Legyenek képesek tanári irányítással jegyzetelni
- Füzetüket önállóan, áttekinthetően vezessék
ÉRTELEMIG ÉS TOVÁBB - BEVEZETÉS AZ IRODALMI SZÖVEGEK OLVASÁSÁBA
Cél
- Olyan eszközök használatának elsajátíttatása, melyek segítségével a tanulók el tudják különíteni a művészi és nem művészi szövegeket.
- Az alapvető műfajok és szövegfajták jellegzetességeinek felismertetése
- Az együttműködés kereteinek kialakítása
Követelmény
- A művészi és nem művészi szöveg elkülönítése
- A műfajok, szövegfajták alapvető sajátosságainak felismerése
- Egy vers megtanulása
Tananyag
- Az értelemig és tovább című tankönyv szövegei.
- Fogalmak befogadás, művészi és hétköznapi szöveg, műnemek, műfajok, szövegfajták, az elbeszélői nézőpont, kompozíciós egység
- Képességek és tevékenységek: szövegértés, szövegalkotás, műfajok felismerése, a cselekmény újraírása az eredetitől eltérő nézőpontból
NAT
1.Az irodalom iránti érdeklődés fenntartása Irod.8. 1. T. 1.bekezd.
2.Kreatív gyakorlatok... Irod.8. 2. T. 3.bekezd.
3.Kérdések felvetése... Irod.8. 4. T. 1.bekezd.
4.A befogadás tapasztalatainak Irod.8.1..F. 2.bekezd.
5.Annak felismerése... Irod.8.2. F. 3.bekezd.
6.A hétköznapi és.... Irod.8.3. F. 1.bekezd.
7.Az olvasott művek... Irod 8.1.M. 1.bekezd
8.Együttműködés társaival Irod.8.1.M.5.bekezd.
MITOLÓGIA 24 EPOCHÁLIS ÓRA
Cél:
- A mitikus gondolkodásmód elemeinek megértése
- Megismerkedés különböző teremtéstörténetekkel ill. a görög mitológia fontosabb történeteivel
- A mese és mítosz lényegi elemeinek felismerése
- Az Ószövetség és az Újszövetség néhány történetével való megismerkedés
Követelmény:
- A tanulók képesek legyenek a mitikus gondolkodás elemeinek felismerésére
- Ismerjenek néhányat a különböző népek teremtéstörténeteiből
- Ismerjék a görög mitológia fontosabb történeteit
- Ismerjék a Biblia jelentőségét, néhány fontosabb történetét
- A megismert történeteket be tudják mutatni a művek fontos elemeinek megjelenítésével
- Tudják használni az adott műhöz kapcsolódó fontosabb fogalmakat
- Képesek legyenek egy kiválasztott szövegrészlet hű felidézésére
Tananyag:
- Művek: mesék és mítoszok, mítoszok a világ keletkezéséről, történetek a Bibliából, történetek a görög mitológiából
- Fogalmak: mágikus és mitikus gondolkodásmód, mese és mítosz, motívum, toposz, cselekmény, világkép, bűn és bűnhődés, káosz és rend, félistenek, héroszok, passió, evangélium, példázat
- Képességek, tevékenységek: szövegértés, szövegalkotás, visszatérő motívumok, azonosságok és különbségek felismerése, dramatizálás, előadás
NAT
- Olvasmányok az elbeszélő irodalom köréből Irod.8.1.T. 2.bekezd.
- A megszólaltatott... Irod.8.2.T.1. bekezd.
- Kreatív gyakorlatok.. Irod.8.2.T.3.bekezd.
- Hasonlóságok és különbségek.... Irod.8.1.F. 3.bekezd.
- Emberi kapcsolatok... Irod.8.1.F.4.bekezd.
- A helyzet, a helyszín... Irod.8.1.M.2.bekezd.
- Teljes művek... Irod.8.2.M.1.bekezd.
- Olvasmányok ismertetése.. Irod.8.3.M.1.bekezd.
- Az olvasott művekről... Irod.8.4.M.2.bekezd.
OLVASMÁNYOK AZ ELBESZÉLŐ IRODALOM KÖRÉBŐL 1.: KALAND ÉS UTAZÁS
Cél:
- az érdeklődés felkeltése a megjelölt művek értő befogadására
- a művekben megjelenő helyzetek, helyszínek, szereplők és cselekményelemek feldolgozása
- ellentmondásos élethelyzetek, erkölcsi konfliktusok feltárása, megvitatása
- ismerkedés a szatíra lehetőségeivel
- a valóság és a fikció viszonyának vizsgálata
- a jellemzés eszközeinek feltárása
Követelmény:
- a megjelölt művek értő befogadása
- az olvasott művek legfontosabb ismérveinek megnevezése
- a helyzet, a helyszín, a szereplők, a cselekményelemek ismerete, az idő és eseményszerkezet követése a művekben
- annak az írói szándéknak a felismerése, hogy a fikció eszközeivel, hogyan lehet a valóságot bemutatni
Tananyag:
- Művek: Swift: Gulliver (1-2. könyv), Verne: Kétévi vakáció
- Fogalmak: regény, kalandregény, utaztatóregény, narráció, nézőpont, jellemek és a jellemzés eszközei, történetvezetés, konfliktusok és megoldások, fikció
- Képességek és tevékenységek: szövegértés és szövegalkotás, a mögöttes jelentéstartalmak fölfedezése, a le nem írt, de a cselekményből kikövetkeztethető szövegrészletek megalkotása, vita, döntésjáték, jellemzés írása
NAT:
- olvasmányok az elbeszélő irodalom köréből... irod. 1.T. 2.bekezd.
- kreatív gyakorlatok... irod. 2.T. 3.bekezd.
- a kifejezésmód jellemzői... irod. 3.T. 1.bekezd.
- nyitottság az irodalmi élmény... irod. 1.F. 1.bekezd.
- a befogadás tapasztalatainak... irod. 1.F. 2.bekezd.
- emberi kapcsolatok... irod. 1.F. 4.bekezd.
- az olvasott művek... irod. 1.M.1.bekezd.
- a helyzet, a helyszín... irod. 1.M.2.bekezd.
- érzelmek, magatartások... irod. 1.M.4.bekezd.
- együttműködés társaival... irod. 1.M.5.bekezd.
- olvasmányok ismertetése... irod. 3.M.1.bekezd.
OLVASMÁNYOK AZ ELBESZÉLŐ IRODALOM KÖRÉBŐL 2. - AZ ANEKDOTÁTÓL AZ ANEKDOTIKUS REGÉNYIG
Cél:
- az érdeklődés felkeltése a megjelölt művek értő befogadására
- a művekben megjelenített erkölcsi kérdések, motivációk, magatartásformák felismerése és megértése
- a mesei elemek felismerése
- a szókincs fejlesztése
Követelmény:
- a megjelölt művek értő befogadása
- a szövegelemzés néhány alapvető eljárásának alkalmazása
- a művek műfaji természetének megfelelő szöveg-feldolgozási eljárások alkalmazása
- a mesei elemek feltárása
Tananyag:
- Művek: Mikszáth: A néhai bárány, A bágyi csoda, Szent Péter esernyője
- Fogalmak: adoma, anekdota, humor, elbeszélés, hangnem, írói magatartás, elhallgatás, sejtetés, idill és tragikum, érték, nyelvi archaizmusok
- Képességek és tevékenységek: szövegértés, szövegalkotás, befejezés, változatok írása, művek szereplőinek jellemzése egy másik szereplő nézőpontjából, a nyelvi archaizmusok szövegbe építése, a szövegben megformált magatartások kritikus értékelése
NAT:
- olvasmányok az elbeszélő irodalom köréből... irod 1.T. 2.bekezd.
- kreatív gyakorlatok... irod. 2.T. 3.bekezd.
- a kifejezésmód jellemzői... irod. 3.T. 1.bekezd.
- bevezetés az önálló... irod. 4.T. 3.bekezd.
- a befogadás tapasztalatainak... irod. 1.F. 2.bekezd.
- emberi kapcsolatok... irod. 1.F. 4.bekezd.
- az önismeret... irod. 2.F. 4.bekezd.
- olvasott művek... irod. 1.M. 1.bekezd.
- a helyzet, helyszín... irod. 1.M. 2.bekezd.
- érzelmek, magatartások... irod. 1. M. 4.bekezd.
- olvasmányok ismertetése... irod. 3.M. 1.bekezd.
- adott műhöz... irod. 3.M. 3.bekezd.
- az olvasott művekről... irod. 4.M. 2.bekezd.
IRODALOM 8. OSZTÁLY
- Az együttműködés különböző formáinak fejlesztése
- A szó szerinti és a metaforikus jelentés felfogása és megkülönböztetése
- A szöveg-feldolgozási eljárások tudatosítása és gyakoroltatása
- A szövegmegformálás kreatív eszközeinek birtoklása
- Az önálló véleményalkotás és véleménynyilvánítás fejlesztése
- Az önálló jegyzetkészítés fejlesztése
- A tanulmányokhoz használható kézikönyvek használatának tudatosítása
- A dramatizált formák, dialógusok, drámai művek önálló olvasása
- Az irodalmi kifejezésmódok személyes megtapasztalása
- A fogalmak alkalmazása az adott mű értelmezésében
Követelmények:
- A tanulók képesek legyenek az együttműködés minél több formájának alkalmazására
- Meg tudják különböztetni a szó szerinti és a metaforikus jelentést
- Tudjanak egy adott műről önállóan véleményt formálni
- Munkájukban tudják a különböző kézikönyveket használni
- Képesek legyenek a szövegformálás különböző eszközeinek használatára
- Képesek legyenek drámai műveket önállóan olvasni
- Tudjanak fogalmakat alkalmazni egy adott mű leírásában, értelmezésében
- Képesek legyenek rövidebb, összefüggő szöveg jegyzetelésére
- A memoriterek értő hangoztatása
A TÁJ KÖLTÉSZETE
Célok:
- Néhány alapvető irodalmi téma, motívum felismertetése
- A szó szerinti és a metaforikus jelentés felismerése és megkülönböztetése
- Az önkifejezés képességének fejlesztése a szövegalkotásban
- A lírai művekben megjelenő ritmusteremtő elvek felismerése
- Adott művek szöveghű felidézése
Követelmények:
- Hasonló témák, motívumok felismerése
- A szó szerinti és a metaforikus jelentés felismerése és megkülönböztetése
- A megismert szóképek, stílusalakzatok felismerése és megnevezése
- A memoriterek értő elmondása
Tananyag:
Művek: Balassi: Egy katonaének, Csokonai: Az estve, Petőfi: A puszta télen, Babits: Messze, messze, József Attila: Holt vidék, Radnóti: Nem tudhatom
Fogalmak: rím, rímképlet, motívum, Balassi-szak, lírai én, perspektíva, zeneiség, kép, nominalitás, hangszimbolika
Képességek és tevékenységek: értő, bemutató szövegolvasás, szövegértés, szövegalkotás, szabálytalan vagy bonyolult mondatszerkezetű szövegek megértése, lírai szövegmontázs készítése
Nat
Változatos tematikájú... irod.1.T.3.bekezd.
A megszólaltatott... irod.2.T.1.bekezd.
Kreatív gyakorlatok... irod.2.T.3.bekezd.
A kifejezésmód... irod.3.T.1.bekezd.
Ritmusteremtő elvek... irod.3.T.2.bekezd.
Fogalmak... irod.3.T.5.bekezd
Hasonlóságok és... irod.1.F.3.bekezd.
A különféle stílusrétegek... irod. 3.F.3.bekezd.
Stílusalakzatok irod. 1.M.3.bekezd.
Teljes művek... irod.2.M.1.bekezd.
A megismert műfajok... irod.3.M.2.bekezd.
Adott műhöz... irod.3.M.3.bekezd.
MESE A SZÍNPADON
Célok:
- Az adott művek értő befogadása
- Egyszerűbb dialogikus formák megismerése
- Az olvasott műben megjelenített élethelyzetek, érzelmek, emberi kapcsolatok felismertetése, megértetése
- A szó szerinti jelentésen túl a művek lehetséges üzeneteinek felfogása
- Vélemények megfogalmazása az adott művek lehetséges üzeneteivel kapcsolatban
- A dráma műfaji jellegzetességeinek felismertetése
- A dráma szövegtípusainak megismertetése
Követelmények:
- Az adott művekkel való szövegszerű megismerkedés
- A tanulók ismerjék a dráma műfaji jellegzetességeit
- A tanulók ismerjék és tudják megnevezni a dráma jellegzetes szövegtípusait
- Meg tudják fogalmazni a művek lehetséges üzeneteit
- Meg tudják fogalmazni a művek lényeges cselekményelemeit különböző szereplők nézőpontjából
- Fel tudjanak idézni 15-20 sornyi szöveget valamelyik műből
Tananyag:
Művek Shakespeare: Szentivánéji álom, Vörösmarty: Csongor és Tünde
Fogalmak : Színház és dráma, vígjáték, helyzetkomikum, jellemkomikum, szereplők rendszere, vándormotívum, szimbolika, szövegtípusok a drámában, monológ Képességek és tevékenységek : értő, bemutató szövegolvasás, a dráma sajátosságainak felismerése, a cselekményelemeinek felismerése és szerkezetének bemutatása, a komikum forrásainak és típusainak felismerése, instrukciók iása, színpadkép,jelmezek tervezése, azonosságok felismerése, részletek közös feldolgozása, bemutatása
NAT
Egyszerübb dialogikus formák... irod.1.T.4.bekezd.
A megszólaltatott... irod.2.T.1.bekezd.
Kreatív gyakorlatok... irod.2.T.3.bekezd.
A kifejezésmód... irod.3.T.1.bekezd.
Bevezetés az... irod.4.T.2.bekezd.
Hasonlóságok és... irod.1.F.3.bekeezd.
A szerkezetet.. irod.3.F.2.bekezd.
Az olvasott művek... irod.1.M.1.bekezd.
A helyzet... irod.1.M.2.bekezd.
Együttműködés... irod.1.M.4.bekezd.
Adott műhöz... irod.3.M.3.bekezd.
OLVASMÁNYOK AZ ELBESZÉLŐ IRODALOM KÖRÉBŐL 3.: A NOVELLA VÁLTOZATAI
Célok:
- Az érdeklődés felkeltése szokatlan témájú és hangvételű művek befogadására
- Az olvasott művekben megjelenített élethelyzetek, emberi kapcsolatok felismertetése, megértetése
- A szó szerinti jelentésen túl a művek lehetséges jelentéseinek, üzeneteinek felfogása
- Az olvasott művek alapján néhány alapvető irodalmi téma, motívum felismerése
- A közlésmód sajátosságainak megfigyelése és szerepének felismerése az adott műben
- Fogalmak, fogalomkörök alkalmazása az adott művet leíró, értelmező tevékenységben
- A novella műfaji jellegzetességeinek megismerése
Követelmények:
- A megjelölt művek értő befogadása
- A tanulók legyenek képesek a művekben megjelenített élethelyzetek, emberi kapcsolatok felismerésére, megfogalmazására
- Az olvasott művek alapján ismerjék fel és nevezzék meg az abban megjelenő irodalmi témákat, motívumokat
- Ismerjék fel a közlésmód sajátosságait az adott művekben
- Tudják használni a fogalmakat az adott mű leírásában, értelmezésében
- Ismerjék a novella műfaji jellegzetességeit
- Tudjanak véleményt formálni a megismert művekről iásban és szóban
Tananyag:
Művek: Boccaccio: Sólyom feláldozása, Gogol: Az orr, Csehov: Aludni szeretnék, Móricz: Hét krajcár, Karinthy: Találkozás egy fiatalemberrel, Örkény: Ballada a költészet hatalmáról
Fogalmak : novella, kötött motívum, szabad motívum, csattanó, fordulat, sorsok és élethelyzetek, groteszk, írói attitűd, lírizáltság, drámaiság, közlésfajták
Képességek és tevékenységek: szövegértés, szövegalkotás, elbeszélő műfajok felismerése, a cselekmény szerkezetének feltárása, az eredetitől eltérő befejezések írása, a cselekmény újraírása az eredetitől eltérő nézőpontból, élménybeszámoló és fiktiv élménybeszámoló írása, vita, beszélgetés
NAT
Az irodalom iránti ... irod.1.T.1.bekezd.
Olvasmányok az... irod.1.T.2.bekezd.
Kreatív gyakorlatok... irod.2.T.3.bekezd.
A kifejezésmód... irod.3.T.1.bekezd.
Az irodalmi műveltség... irod.1.T.1.bekezd. 10.
Nyitottság... irod.1.F.1.bekezd.
A befogadás... irod.1.F.2.bekezd.
Hasonlóságok és... irod1.F.3.bekezd.
Emberi kapcsolatok... irod.1.F.4.bekezd.
A szerkezetet... irod.3.F.2.bekezd.
A különféle stílusrétegek... irod.3.F.3.bekezd.
Az olvasott művek... irod.1.M.1.bekezd.
A helyzet... irod.1.M.2.bekezd.
Érzelmek, magatartások... irod.1.M.4.bekezd.
Olvasmányok... irod.3.M.1.bekezd.
Adott műhöz... irod.3.M.3.bekezd.
A SZERELEM KÖLTÉSZETE: A NÉPDALTÓL NAPJAINK KÖLTÉSZETÉIG
Célok:
- Annak tudatosítása, hogy az irodalomolvasás érzelmi, gondolati, erkölcsi, esztétikai élmények forrása
- Fogékonyság kialakítása a tragikumra, a pozitív érzelmekre, a derűre, a szépségre
- A téma hagyományainak és változatainak felismertetése
- Néhány lírai műfaj jellegzetességeinek felismertetése
- A már megismert szóképek felismerésének gyakorlása
- A ritmusteremtő elvek és elemek felismertetése
- A művek műfaji természetének megfelelő szöveg-feldolgozási eljárások használatának elmélyítése
Követelmények:
- A tanulók ismerjék fel a téma hagyományaiban illetve változataiban való továbbélését
- Ismerjék a feldolgozott művek műfaji jellegzetességeit
- Tudják felismerni és megnevezni a művekben domináns szóképeket
- Ismerjék fel a művek ritmusteremtő elveit és elemeit
- Tudják használni azokat a szöveg-feldolgozási eljárásokat, melynek segítségével a művek megközelíthetőek
- Legalább egy művet tudjanak értően, szöveghűen tolmácsolni
Tananyag:
Művek: Júlia szép leány, Elment a két lány, Balassi: Hogy Júliára talála, Csokonai: A reményhez, A tartózkodó kérelem, Petőfi: Szeptember végén, Minek nevezzelek, Ady: Őrizem a szemed, József Attila: Ringató, Radnóti: Tétova óda, Weöres: Ciróka játék
Fogalmak: népköltészet, időmértékes és ütemhangsúlyos ritmus, metafora, metonímia, elégia, ballada, dal, művészi és poétikailag szervezett nem művészi szöveg, párhuzamosság, anafora, refrén, vershelyzet
Képességek és tevékenységek: értő, bemutató előadás, memoriterek megtanulása, a versek műfajának felismerése, szóképek azonosítása és funkciójuk megállapítása, rész és egész kölcsönhatásának vizsgálata ( analízis és szintézis ), képalkotási gyakorlatok, ritmus gyakorlatok
NAT
Változatos tematikájú... irod.1.T.1.bekezd.
A megszólaltatott... irod.2.T 1.bekezd.
Kreatív gyakorlatok... irod.2.T.3.bekezd.
A kifejezésmód jellemzői... irod.3.T.1.bekezd.
Ritmusteremtő elvek... irod.3.T.2.bekezd.
Hasonlóságok és... irod.1.F.3.bekezd.
A koncentráló-képesség... irod.2.F.2.bekezd.
Annak felismerése... irod.2.F.4.bekezd.
A szerkezetet alkotó elemek... irod.3.F.2.bekezd.
Az olvasott művek... irod.1.M.1.bekezd.
Stílusalakzatok... irod.1.M3.bekezd.
Teljes művek... irod.2.M.1,bekezd.
A megismert műfajok... irod.3.M.2.bekezd.
OLVASMÁNYOK AZ ELBESZÉLŐ IRODALOM KÖRÉBŐL 4.: A VILÁG GYEREKSZEMMEL
Célok:
- A szöveg minél teljesebb megértését szolgáló olvasás
- A művekben megjelenített erkölcsi kérdések és motivációk, magatartásformák felismertetése és megértetése
- Fogékonyság elmélyítése a részvétre az igazságra
- Az önálló véleményalkotés, véleménynyilvánítás képességének elmélyítése
- Az élményt elmélyítő, a megértést elősegítő szövegelemző eljárások tudatosítása
- A regény műfaj néhány jellegzetességének felismertetése
- A "rólam van szó " élményének tudatosítása
- Betekintés egy írói pályaképbe
Követelmények:
- A művek figyelmes, alapos elolvasása
- A tanulók legyenek képesek véleményt nyilvánítani a művekben megjelenített erkölcsi kérdésekről, magatartásformákról
- Tudják alkalmazni azokat a szövegelemző eljárásokat, amelyek a megértést segítik
- Ismerjék a regény néhány műfaji jellegzetességét
- Képesek legyenek a szövegformálás kreatív eszközeinek használatára
Tananyag:
Művek: Kosztolányi: A kulcs, Móricz: Légy jó mindhalálig
Fogalmak: szerepek és normák, a felnőtté válás traumája, a felnőtt világ törvényei, döntéshelyzetek és reakciók, elbeszélői nézőpont, korfestés, leírás,
Képességek és tevékenységek: olvasmányélmény felidézése, a szövegben megformált magatartás és értékrend, értékelése, vita, a történet egyes elemeinek elmesélése különböző szereplők szemszögéből, a leírás eszközeinek gyakorlása, saját hasonló élmények megfogalmazása szóban és írásban
NAT
Olvasmányok az... irod.1.T.2.bekezd.
Kreatív gyakorlatok... irod.2.T.3.bekezd.
A kifejezésmód jellemzői... irod.3.T.1.bekezd.
Bevezetés az önálló... irod.4.T.3.bekezd.
Nyitottság... irod.1.F.1.bekezd.
Emberi kapcsolatok... irod.1.F.4.bekezd.
Az olvasott művek... irod.1.M.1.bekezd.
A helyzet... irod.1.M.2.bekezd.
Érzelmek, magatartások... irod.1.M.4.bekezd.
Olvasmányok ismertetése... irod.3.M1.bekezd.
IRODALOM 9. OSZTÁLY
- Az irodalmi műveltség iránti igény elmélyítése, új motívumokkal való gazdagítása
- A szépirodalmi olvasmányok körének fokozatos tágítsa
- Hosszabb, ill. bonyolultabb szerkezetű irodalmi művek olvasása, feldolgozása a teljes mű és a részlet különbségének tudatosításával
- A lírai, drámai közlésmód néhány lényegi sajátosságának felismertetése, szerepük tudatosítása, fogalmi rendszerezésük
- A művek értelmezéséhez szükséges fogalmak használatának begyakoroltatása
- A válogató olvasás képességének gyakorlása
- Az erkölcsi, társas-társadalmi érzékenység, ítélőképesség fejlesztése
- A különféle stílusrétegek iránti fogékonyság növelése
- A történeti érzék, a térben és időben való tájékozódás képességének fejlesztése
- Az esztétikai érzékenység növelése
- Az önálló jegyzetkészítés technikáink tudatosítása
- A tanulmányokhoz használható kézikönyvekben való biztonságos eligazodás
- A szövegformálás képességének fejlesztése
Követelmények:
- A tanulók legyenek képesek az olvasott művek szabatos, tárgyszerű , kifejező ismertetésére szóban és íréban
- Legyenek képesek bonyolultabb, összetettebb művek lényeges jegyeinek bemutatására
- Ismerjék a lírai, drámai közlésmód néhány lényegi sajátosságát
- Tudják használni azokat a fogalmakat, melyekkel az adott művek szabatosan leírhatóak
- Tudjanak önállóan véleményt alkotni
- Egyes műveket, alkotókat térben és időben tudják elhelyezni
- Tudjanak hosszabb, összefüggő szövegből is önállóan jegyzetet készíteni
- Biztonsággal tudják használni a tanulmányokhoz segítséget nyújtó kézikönyveket
- Szövegalkotásukban érvényesítsék az önkontrollt és a szövegjavítást
- Szöveghűen tudjanak felidézni legalább 5 verset és 20 sornyi prózai szöveget
NEVETÉS A SZÍNPADON: VÍGJÁTÉKOK
Célok:
- Drámai szövegek értő olvasása
- A tér, idő, cselekmény egységének felismertetése
- A komikum eszközeinek és típusainak felismertetése
- Az írott dráma és a színházi előadás viszonyának tisztázása
- A drámai közlésmód néhány lényegi sajátosságának tisztázása, szerepük tudatosítása, fogalmi rendszerezésük
- Kreatív írásgyakorlatok végzése
Követelmények:
- A tanulók legyenek képesek a drámai szövegek értő befogadására
- Ismerjék fel a tér, idő, cselekmény egységének jegyeit
- Ismerjék fel és tudják megnevezni a komikum eszközeit és típusait
- Meg tudják fogalmazni az írott dráma és a színházi előadás kapcsolatát
- Ismerjék a drámai közlésmód lényegi sajátosságait
- Legyenek képesek élménybeszámoló írására egy általuk látott színházi előadásról
Tananyag:
Művek: Plautus: A hetvenkedő katona, Moliere: A fösvény
Fogalmak: a tér, idő, cselekmény egysége, eltúlzott tulajdonságok és a komikum viszonya, a commedia dell arte szereplőtípusai, vígjátéki szerepkörök, akció és dikció, az írott dráma és a színházi előadás viszonya
Képességek és tevékenységek: a komikum forrásainak és típusainak felismerése, monológ és a dialógus eltérő funkciójának felismerése, a szereplők szituációhoz kötődő ki nem mondott gondolatainak megfogalmazása, instrukciók írása ( díszlet, jelmez, színpadkép, színpadi mozgás), jelenetek előadása, egy színházi előadás közös megtekintése
NAT
Az olvasott művek irod.1o.3.T.1.bekezd.
Fogalmak... irod.1o.3.T.3.bekezd.
Önkifejezés... irod.1o.1.F.8.bekezd.
A művek leírásához... irod.1o.3.F.1.bekezd.
Művek összehasonlítása... irod.1o.3.F.2.bekezd.
Az irodalomra való... irod.1o.4.F.1.bekezd.
"BŰN ÉS BŰNHŐDÉS"
Célok:
- Az erkölcsi törvények állandóságának, ill. korhoz kötöttségének megvitatása
- Annak felismertetése, hogy az irodalomban állandó témák, archetípusok vannak
- A normakövetés és a normasértés lehetőségeinek megvitatása
- Ismerkedés a művekben megjelenő hiedelmekkel, babonákkal, népszokásokkal
- Annak felismertetése, hogy a kor és a földrajzi környezet, hogyan hat a szokásokra, az értékrendre
- A sejtetés, az elhallgatás stíluseszközének felismertetése
- Az Arany János-i ballada jellegzetességeinek felismertetése
- A művek leírásához és értelmezéséhez szükséges poétikai alapfogalmak tudatosítása
Követelmények
- A tanulók ismerjék fel az erkölcsi törvények állandóságát, ill. korhoz kötöttségét
- Képesek legyenek a művek hasonlóságainak, ill. különbségeinek felmutatására
- Ismerjék a művekben megjelenő hiedelmeket, babonákat, népszokásokat
- Ismerjék fel és tudják megnevezni a művekben megjelenő stíluseszközöket
- Ismerjék az Arany János-i ballada jellegzetességeit
-Tudják használni a művek értelmezéséhez szükséges poétikai alapfogalmakat
- Szöveghűen ismerjenek legalább egy művet
Tananyag:
Művek: bibliai történetek, mitológiai történetek, Kádár Kata, Rákóczi kis úrfi, Arany János: Tetemre hívás, Ágnes asszony, V. László, Mikszáth : Bede Anna tartozása, Péri lányok szép hajáról, Az a fekete folt
Fogalmak: erkölcsi törvények, archetípusok, normakövetés és normasértés, hiedelem, babona, népszokás, a kor és a földrajzi környezet hatása az értékrendre, sejtetés, elhallgatás, a büntetés és bűnhődés változatai, megbélyegzettség
Képességek és tevékenységek: szövegértés és szövegértelmezés, a hiányok kiegészítése a meglévő információkból, vita, vád- és védőbeszéd írása, tárgyalás, dramatizálás
NAT
Tájékozódás... irod.1o.1.T.3.bekezd.
Az olvasott művekben... irod.1o.1.T.5.bekezd.
Irodalmi... irod.1o.2.T.3.bekezd.
Az olvasott művek... irod.1o.3.T.2.bekezd.
Erkölcsi... irod.1o.1.F.7.bekezd.
Önkifejezés... irod.1o.1.F.8.bekezd.
Szövegemlékezet... irod.1o.2.F.1.bekezd.
Drámajáték... irod 1o.2.F.4.bekezd.
A művek leírásához... irod.1o.3.F.1.bekezd.
Művek összehasonlítása... irod.1o.3.M.2.bekezd.
NEMZET ÉS KÖLTÉSZET
Célok:
- A magyar irodalom e jelentős témájával való ismerkedés
- Az olvasott művekben megjelenített téma, motívum révén a kapcsolódási pontok felismertetése
- A hazafias költészet fogalmának tisztázása
- A költői feladatvállalás megjelenési formáinak felismertetése
- Annak tudatosítása, hogy az irodalomolvasás gondolati, erkölcsi élmények forrása is
- A lírai alkotások különböző műfajainak és hangnemeinek felismertetése
- A történeti tájékozódás képességének fejlesztése
- A művek értő befogadásához szükséges fogalmak tisztázása
Követelmények:
- A tanulók értő módon tudják megszólaltatni az adott műveket
- Legyenek tisztában a magyar irodalom e jelentős témájának legfontosabb hagyományaival
- Ismerjék fel az adott művek legfontosabb gondolati elemeit
- Meg tudják fogalmazni a költői feladatvállalásban fellelhető hasonlóságokat és különbségeket
- Ismerjék fel a tartalom és a forma kapcsolódási pontjait
- Eltudják helyezni történelmi korban az adott műveket
- Legyenek képesek poétikai fogalmak használatával értelmezni az adott műveket
- Legalább egy mű szöveghű ismerete
Tananyag:
Művek. Berzsenyi: Magyarokhoz I. II., Kölcsey: Himnusz, Zrínyi dala, Zrínyi második éneke, Vörösmarty: Szózat, Előszó, Petőfi: Nemzeti dal, Világosságot!, Respublica, Európa csendes..., Ady: Nekünk Mohács kell, Magyar jakobinus dala, A magyar Ugaron, József Attila: Hazám
Fogalmak: nemzet és haza, hazafias költészet, himnusz, szimbólum, szonett, szonettciklus, retorizáltság, formai fegyelem, feladatvállalás, a történelmi kor meghatározó szerepe
Képességek és tevékenységek: értelmező előadás, memoriterek megtanulása, a művek elhelyezése az adott történelmi korokban, versek műfajának és szövegszervező elvének felismerése, szóképek és retorikai alakzatok felismerése és funkciójuk megállapítása
NAT
Az irodalmi műveltség... irod.1o.1.t.1.bekezd.
Idézetek, szállóigék irod.1o.2.T.2.bekezd.
Az olvasott művek... irod.1o.3.T. 1.bekezd.
Az olvasott művek sajátos... irod.1o.3.T.2.bekezd.
Idézetek és teljes művek... irod.1o.2.F.2.bekezd.
A művek leírásához... irod.1o.3.F.1.bekezd.
A történeti érzék... irod.1o.4.F.2.bekezd.
Szerkezeti és ... irod.1o.3.M.1.bekezd.
Művek összehasonlítása... irod.1o.3.M.2.bekezd.
EPOSZ ÉS KOMIKUS EPOSZ
Célok:
- A művek, ill. a mű részletek értő befogadása
- Ismerkedés az eposz műfaji jellegzetességeivel
- Ismerkedés az irónia fogalmával
- A magyar nyelv változásának tudatosítása, a változások néhány lényeges elemének felismertetése
- A már korábban megismert versritmusok felidézése és gyakorlása
- A már korábban megismert komikus eszközök felidézése és felismerése
- A már korábban megismert szóképek felismerése
Követelmények:
- Az adott művek, ill. mű részletek elolvasása
- Az eposz műfaji jellegzetességeinek ismeret
- A tanulók legyenek képesek az irónia felismerésére és alkalmazására
- Meg tudják jelölni a mai magyar nyelv és az adott művek nyelvhasználatában lévő fontosan különbségeket
- Ismerjék fel az adott művekben a poétikai szervezettség eszközeit
- Egy műből 15-2o sor szöveghű ismeret
Tananyag:
Művek: Homérosz: Odüsszeia, Zrínyi: Szigeti veszedelem, Csokonai: Dorottya ( részletek, példák az eposzi kellékekre), Petőfi: A helység kalapácsa, Arany: A nagyidai cigányok
Fogalmak: eposz és eposzi kellék, a komikus eposz, a komikum forrásai, a műfaji konvenciók és komikus alkalmazásai, irónia
Képességek és tevékenységek: az eposz és a komikus eposz műfajának és műfaji kellékeinek azonosítása, a komikum forrásainak és változatainak felismerése, a komikus hatás okainak elemzése, metafora alkotás, hexameter írás, epikus hasonlatok írása, eposzi jelzők keresése önmagukra, társaikra, közismert személyiségekre, részletek dramatizálása, előadása
NAT
Az elbeszélő művekről... irod.1o.1.T.1.bekezd.
Az olvasott művek sajátos... irod.1o.3.T.1.bekezd.
Az olvasott művek elhelyezése... irod.1o.4.T.3.bekezd.
A válogató olvasás... irod.1o.1.F.3.bekezd.
A különféle stílusrétegek... irod1o.3.F.3.bekezd.
Teljes művek és... irod.1o.2.M.2.bekezd.
Szerkezeti és... irod.1o.3.M.1.bekezd.
Művek összehasonlítása... irod.1o.3.M.2.bekezd.
TRAGIKUS SZERELMEK A SZÍNPADON
Célok:
- A fogékonyság fejlesztése a részvétre, az igazságra, a megértésre mint értékre, a tragikumra, az erkölcsi és érzelmi konfliktusok felfogására
- Annak megvitatása, hogy mikor miért ütközhet az egyén boldogságvágya a környező világgal
- A drámáról tanultak felelevenítése
- A tragikum és komikum egymásmellettiségének vizsgálata
- A dramaturgia alapvető elemeivel való megismerkedés
- A drámai szerkezet elemeinek felismertetése
- Az adott mű egyéb (modern) feldolgozásaival való megismerkedés
Követelmények
- Az adott művek értő befogadása
- A tanulók tudjanak véleményt alkotni arról , hogy az egyéni boldogságvágy miért, hogyan ütközhet a környező világgal
- Ismerjék fel a véletlennek mint dramaturgiai szervezőerőnek a jelentőségét
- Az adott műveken keresztül tudják bemutatni a drámai szerkezet elemeit
- Ismerjék fel a tragikus és komikus elemeket, és ezek egymásra hatását
- Ismerjék az adott mű legalább egy más feldolgozását
- Tudják ismertetni a történeteket különböző nézőpontokból
- Szöveghűen ismerjenek egy 15-2o soros részletet valamelyik műből
Tananyag:
Művek:- Shakespeare: Rómeó és Júlia, Schiller: Ármány és szerelem
Fogalmak: tragédia, tragikus hős, konfliktus, véletlen és szükségszerűség, tragikum és komikum egymásmellettisége, az egyén boldogságvágya és a környező világ ütközése, dramaturgia, szcenika, prológus
Képességek és tevékenységek: a két dráma hasonlóságainak és különbözőségeinek elemzése, a véletlennek mint dramaturgiai szervezőerőnek a felismerése, a drámai tetőpont felismerése, a történet végkifejletének megváltoztatása és vita az új befejezés változatokról, a történet végiggondolása különböző szereplők nézőpontjából
NAT
Az elbeszélő művekről... irod.1o.1.T.2.bekezd.
Tájékozódás... irod.1o.1.T.3.bekzd.
Az olvasott művekben... irod.1o.1.T.5.bekezd.
Irodalmi és nem... irod.1o.2.T.3.bekezd.
Az olvasott művek összefüggésében... irod.1o.+.T.1.bekezd.
Fokozatosan tudatosodó... irod.1o.1.F.4.bekezd.
A szövegemlékezet... irod.1o.2.F.1.bekezd.
Néhány lényeges tény... irod1o.3.F.2.bekzd.
Olvasott művek szabatos... irod.1o.1.F.1.bekezd.
Művek összehasonlítása... irod.1o.3.F.2.bekezd.
IRODALOM 10. OSZTÁLY
- Az irodalmi műveltség iránti igény új műfajokkal, új motívumokkal való gazdagítása
- A szépirodalmi olvasmányok körének fokozatos tágítása a régi és modern, magyar és más népek irodalmából egyaránt
- Hosszabb, bonyolultabb szerkezetű művek olvastatása
- Tájékozódás az európai kultúrában
- Idézetek, szállóigék, hivatkozások felismerése irodalmi és nem irodalmi szövegekben
- A művek leírásához és értelmezéséhez szükséges poétikai alapfogalmak pontos és szabatos használat írásban és szóban
- Esszék, ill. részletek, ismeretterjesztő művek feldolgozása egy-egy téma elmélyítésénél
- Az olvasott művek elhelyezése térben és időben
- A magyar és világirodalom egymásra hatásának, néhány érintkezési pontjának felismertetése
- Az önálló ismeretszerzés eszközeinek bővítése
- Az olvasott művek szabatos, tárgyszerű, igényes ismertetése szóban és írásban
- Bonyolultabb, összetettebb művek lényeges jegyeinek bemutatása
- Önálló jegyzetelés technikáinak készség szintre emelése
- Különböző műfajú művek vagy mű részletek szöveghű ismerete
- A beszédpartnerrel való együttműködés igényének felkeltése
Követelmények:
- A tanulók legyenek képesek bonyolultabb, hosszabb lélegzetű művek befogadására
- Az adott műveket tudják elhelyezni a magyar és világirodalom nagyobb áramlataiban
- Ismerjék a magyar és világirodalom egymásra hatásának és érintkezésének néhány lényegi pontját
- Képesek legyenek az olvasott műveket poétikai fogalmak segítségével szabatosan és tárgyszerűen leírni
- Ismerjék az esszé műfaji jellegzetességeit
- Legyenek képesek önálló ismeretszerzésre, esszék, ill. ismeretterjesztő művek olvasásának segítségével
- Tudjanak tájékozódni az alapvető forrásokban, kézikönyvekben
- Szövegalkotásukban jelenjen meg a szabatosságra, tárgyszerűségre törekvés igénye
- Tudjanak önállóan jegyzetelni
- Szövegszerűen ismerjenek legalább 10 lírai alkotást, 20-25 soros prózarészletet, ill. egy-két drámarészletet
- Legyenek képesek a másik ember közléseinek egyre pontosabb felfogására, a másként vélekedők álláspontjának követésére
- Ismerjék és használják a kommunikáció etikájának alapelemeit
VERSEK TITKAI
Célok:
- Ismerkedés új költői témákkal
- Az allegória és a szimbólum különbözőségeinek felismerése
- A szimbólum forrásainak felismerése
- Ismerkedés a bonyolultabb, összetettebb lírai alkotások értelmezésének technikáival és lehetőségeivel
- A magyar és világirodalom érintkezési pontjainak, egymásra hatásának vizsgálata
- Új poétikai fogalmak elsajátítása
- Az olvasott művek szabatos, tárgyszerű, személyes érintettséget is kifejező ismertetése szóban és írásban
- A koncentráló-képesség, az emlékezet, az önbizalom fejlesztése
- A másik ember véleményének mind értelmi, mind érzelmi követése
Követelmények:
- A tanulók legyenek képesek az új költői témák, az újszerű képalkotási technikákat alkalmazó művek értő befogadására
- Ismerjék fel az allegória és a szimbólum különbözőségeit
- Tudják megnevezni a szimbólum forrásait
- Legyenek birtokában azoknak a technikáknak, amelyekkel bonyolultabb, összetettebb költői műveket is meg lehet közelíteni
- Legyenek képesek az olvasott műveket a poétikai fogalmak segítségével szabatosan, tárgyszerűen a személyes érintettséget is kifejező módon leírni
- Legyenek képesek a másik ember gondolatainak követésére
- Használják a kommunikáció etikájának alapelemeit
- Legalább 2 magyar és egy világirodalmi mű szöveghű ismeret
Tananyag:
Művek: Baudelaire: Az albatrosz, Kapcsolatok, Verlaine: Költészettan, Őszi chanson, Rimbaud: Kóborlásaim, A magánhangzók szonettje, Ady: Góg és Magóg fia vagyok én..., A Hortobágy poétája, Párisban járt az ősz, A Tisza-parton, Harc a nagyúrral, Kocsi-út az éjszakában
Fogalmak: Újszerű képalkotás, megváltozott verszene, új költői témák, allegória, szimbólum, szinesztézia, elvont, belső tartalmak kifejezése, a szimbólum forrásai
Képességek és tevékenységek: az allegória és a szimbólum különbözőségeinek felismerése, a versek központi szimbólumainak értelmezése, a megváltozott forma és az új tartalom összefüggéseinek felismerése, egy mű önálló értelmezése írásban és szóban
NAT
Az irodalmi műveltség... irod.1o.1.T.1.bekezd.
Az olvasott művek összefüggéseiben... irod.1o.3.T.1.bekezd.
Az olvasott művek sajátos... irod.1o.3.T.2.bekezd.
Esszék, ill. részletek... irod.1o.4.T.2.bekezd.
Az anyanyelvű irodalom... irod.1o.4.T.5.bekezd.
Képesség a saját ... irod.1o.1.F.2.bekezd.
Fokozatosan tudatosodó... irod.1o.1.F.4.bekezd.
Erkölcsi, társas-társadalmi... irod.1o,1.F.7.bekezd.
A szövegemlékezet... irod.1o.2.F 1.bekezd.
Kreatív gyakorlatok... irod.1o.2.F.3.bekezd.
A művek leírásához... irod.1o.3.F.1.bekezd.
Néhány kiemelkedő mű... irod.1o.4.F 2.bekezd.
Olvasott művek szabatos... irod.1o.1.M.1.bekezd.
A műfajnak, a témának... irod.1o.2.M.1.bekezd.
Teljes művek, részletek... irod.1o.2.M.2.bekezd.
Szerkezeti és stílusjellemzők... irod.1o.3.M.1.bekezd.
OLVASMÁNYOK AZ ELBESZÉLŐ IRODALOM KÖRÉBŐL 5. KARRIERTÖRTÉNETEK
Célok:
- Hosszabb irodalmi művek olvastatása
- A regény műfaji jellegzetességeinek felismertetése
- A romantikus és realista ábrázolás különbözőségeinek felismertetése
- A jellemábrázolás eszközeinek vizsgálata
- Visszatérő motívumok felismertetése
- A regény szövegtípusainak, tér és időviszonyainak vizsgálata
- A lélektani motívumok megvitatása
- A problémák mai változatainak megvitatása
- A vita, beszélgetés kommunikációs etikájának követése
- Önálló véleményalkotás erkölcsi kérdésekben
Követelmények:
- A tanulók legyenek képesek hosszabb irodalmi művek befogadására
- Ismerjék és az adott műveken tudják bemutatni a regény műfaji jellegzetességeit
- Ismerjék fel és az adott művekből vett példákkal tudják bemutatni a romantikus és realista ábrázolás különbözőségeit
- Tudják ismertetni az adott regények tér és időviszonyait, visszatérő motívumait ,szövegtípusait
- A kommunikációs etika betartásával vegyenek részt a vitákban, beszélgetésekben
- Legyenek képesek az adott műveket megadott szempontok mentén végiggondolni, véleményüket szóban és írásban is szabatosan, tárgyszerűen megfogalmazni
Tananyag:
Művek: Jókai: Az arany ember, Stendhal: Vörös és fekete, Balzac: Goriot apó
Fogalmak: karrier-regény, romantikus regény, realista regény, jellemábrázolás, visszatérő motívumok, szimbolika, idő és térviszonyok, belső monológ, társadalmi környezet, regényzárlat, tabló, az ábrázolás stílusa
Képességek és tevékenységek: karrier-regény kötött motívumainak felismerése, a romantikus és realista vonások felismerése, lélektani motivációk értelmezése, a regényekben ábrázolt problémák mai változatainak megvitatása, a regényzárlatok összevetése, önálló értelmezése, tovább gondolása
NAT
Az irodalmi műveltség... irod.1o.1.T.1.bekezd.
Az elbeszélő művekről... irod.1o.1.T.2.bekezd.
Az olvasott művekben... irod.1o.1.T.5.bekezd.
Irodalmi és nem irodalmi... irod.1o.2.T3.bekezd.
Az olvasott művek... irod.1o.3.T.1.bekezd.
Képességek a saját... irod.1o.1.F.2.bekezd.
A válogató olvasás... irod.1o.1.F.3.bekezd.
Valóság és fikció... irod.1o.1.F.5.bekezd.
Erkölcsi, társas-társadalmi... irod.1o.1.F.7.bekezd.
Néhány lényeges tény... irod.1o.3.F.2.bekezd.
Annak felfogása... irod.1o.4.F.1.bekezd.
A helyzet, a helyszín... irod.1o.1.M.2.bekezd.
Érzelmek, magatartások... irod.1o.1.M.4.bekezd.
Az irodalomra való önálló... irod.4.F.1.bekezd.
ARS POETICÁK A MAGYAR KÖLTÉSZETBEN
Célok:
- Az ars poeticák lényegi elemeinek felismertetése
- Kitekintés a téma korábbi történetére
- A történelmi kor és a költészet összefüggéseinek vizsgálata
- A művekben megjelenített erkölcsi kérdések, motivációk, magatartásformák felismertetése, megértetése
- Az irodalom folytonosságának és változó jellegének felismertetése
- A már korábban megismert poétikai fogalmak és szövegelemzési eljárások felidézése és használatuk gyakoroltatása
- Annak az igénynek a felkeltése, hogy a témához kapcsolódó más műveket is megismerjenek a tanulók
Követelmények:
- Az ars poeticák lényegi elemeinek ismerete
- A tanulók tudjanak tájékozódni a téma korábbi történetében
- Tudjanak véleményt nyilvánítani a művekben megjelenített erkölcsi kérdésekről, magatartásformákról
- Legyenek képesek a művek önálló értelmezésére a megismert poétikai fogalmak pontos és tárgyszerű használatával
- Legalább két mű szövegszerű ismerete
Tananyag:
Művek: Petőfi: A természet vadvirága, Dalaim, A XIX. század költői, Arany: Vojtina ars poeticája, Kozmopolita költészet, Ady: Új vizeken járok, Hunn, új legenda, Babits: A lírikus epilógja, Mint különös hírmondó, Jónás imája, József Attila: Ars poetica, Radnóti: Negyedik ecloga
Fogalmak: ars poetica, költői szerepvállalás, történelmi kor és költészet összefüggései
Képességek és tevékenységek: a költői szerep változásainak felismerése és értelmezése a történelmi kor függvényében, esztétikum és politikum összefüggéseinek analizálása
NAT
Az olvasott művek... irod.1o.3.T.1.bekezd.
Fogalmak... irod.1o.3.T.3.bekezd.
Az olvasott művek elhelyezése... irod.1o 4.T.3.bekezd.
A szövegemlékezet... irod.1o.2.F.1.bekezd.
Kreatív gyakorlatok... irod.1o.2.F.3.bekezd.
A művek leírásához... irod.1o.3.F.1.bekezd.
Az esztétikai érzékenység... irod.1o.4.F.4.bekezd.
Olvasott művek... irod.1o.1.M.1.bekezd.
Gondolatok, eszmék... irod.1o.1.M.3.bekezd.
Művek összehasonlítása... irod.1o.3.M.2.bekezd.
A KONFLIKTUSOS DRÁMA
Célok:
- A drámai művek értő befogadása
- Fogékonyság növelése a részvétre, az igazságra, a tragikumra, az erkölcsi és érzelmi konfliktusok felfogására
- Ismeretek szerzése a görög és az Erzsébet-kori színházról és színjátszásról
- Az idő, tér, cselekmény egységének vizsgálata az antik és shakespeare-i drámában
- Esszék, ill. részletek feldolgozása a téma elmélyítéséhez
- Egy a műből készült adaptáció feldolgozása
- A szállóige kialakulásának vizsgálata
Követelmények:
- A művek értő befogadása
- A tanulók rendelkezzenek ismeretekkel a görög és az Erzsébet-kori színházról és színjátszásról
- Ismerjék fel az idő, a tér és a cselekmény elemeit a művekben
- Önállóan dolgozzanak fel egy a témával foglalkozó esszét vagy részletet
- Képesek legyenek szabatosan és tárgyszerűen véleményüket megfogalmazni a művekben megjelenő erkölcsi kérdésekről
- Legyenek képesek a dráma műfajáról korábban tanultakat beépíteni az adott művek értelmezésébe
- Néhány szállóige és 15-20 sor szöveghű ismeret az adott művekből
Tananyag:
Művek: Szophoklész: Antigoné, Shakespeare: Hamlet
Fogalmak: eltérő értékrendek, a hatalom logikája és az erkölcs logikája, idő, tér és cselekmény az antik és shakespeare-i drámában, a görög és az Erzsébet-kori színház és színjátszás, a tragédia alapkérdése, konfliktusa és a konfliktus megoldása, a szereplők rendszere
Képességek és tevékenységek: a két különböző drámatípus jellegzetességeinek felismerése, értékrendek és magatartásformák elemzése, szituációs játékok ( vita, tárgyalás ), a különböző korok értelmezéseinek egybevetése és a mai jelentések megfogalmazása
NAT
Az irodalmi műveltség iránti igény... irod.1o.1.T.1.bekezd.
Az elbeszélő művekről... irod.1o 1.T.2.bekezd.
Tájékozódás az európai... irod.1o.1.T.3.bekezd.
Idézetek, szállóigék... irod.1o.2.T.3.bekezd.
Az olvasott művek... irod.1o.3.T.1.bekezd.
Fogalmak... irod.1o.3.T.3.bekezd.
Esszék, ill. részletek... irod.1o.4.T.2.bekezd.
Erkölcsi, társas-társadalmi... irod.1o.1.F.7.bekezd.
A szövegemlékezet... irod.1o.2.F.1.bekezd.
Néhány lényeges tény... irod.1o.3.F.2.bekezd.
Olvasott művek... irod.1o.1.M.1.bekezd.
Művek összehasonlítása... irod.1o.3.M.2.bekezd.
A LÉT NAGY KÉRDÉSEI A DRÁMAIRODALOMBAN
Célok:
- A művek értő befogadása
- Az igény és érdeklődés felkeltése az emberi lét örök kérdéseivel való foglalkozásra
- A művek műfaji sajátosságainak felismertetése
- A művek kérdéseinek és lehetséges válaszainak vizsgálata
- Annak felismertetése, hogy a művekben megjelenő kérdések rólunk is szólnak
- A magyar- és világirodalom egymásra hatásának, kapcsolatainak vizsgálata
- Kitekintés a téma más művekben való megjelenésére
- Az idézés jelentőségének megvitatása, használatának elsajátítatása
Követelmények:
- A művek értő befogadása
- A tanulók ismerjék a művek műfaji sajátosságait
- Ismerjék a művek keletkezéstörténetének legfontosabb tényeit
-Tárgyszerűen és szabatosan tudják megfogalmazni a művekben megjelenő kérdéseket
- Képesek legyenek a művek jelentőségének megfogalmazására
- Tudjanak tájékozódni az adott művekben
- Tisztában legyenek az idézés jelentőségével és használatának módjával
- Szöveghűen ismerjenek 3-4 szállóigét, ill. 10-15 sort az adott művekből
Tananyag:
Művek: Goethe: Faust I., Madách: Az ember tragédiája
Fogalmak: emberiség költemény, drámai költemény, az emberi lét örök kérdései, tézis, antitézis, szintézis, az egyén szerepe a történelemben, aktualitás és időtlenség, szállóige
Képességek és tevékenységek: a műfajhoz kötődő sajátosságok felismerése, kérdések és lehetséges válaszok megfogalmazása, különböző korok eltérő értelmezéseinek összevetése, a saját sorsát irányítani képes ember alakjának felvázolása, vita, szállóigék gyűjtése, a történet logikájához illeszkedő, meg nem írt részletek ( pl. 16. szín ) megírása
NAT
Az elbeszélő művekről... irod.1o.1.T.2.bekezd.
Idézetek, szállóigék... irod.1o.2.T.2.bekezd.
Az olvasott művek... irod.1o.3.T.1.bekezd.
Az olvasott művek elhelyezése... irod.1o 4.T.4.bekezd.
A válogató olvasás képessége... irod.1o.1.F.3.bekezd.
Erkölcsi, társas-társadalmi... irod.1o.1.F.7.bekezd.
Idézetek és teljes művek... irod.1o.2.F.2.bekezd.
Néhány lényeges tény... irod.1o.3.F.2.bekezd.
A problémamegoldó gondolkodás... irod.1o.3.F.5.bekezd.
Néhány kiemelkedő mű... irod.1o.4.F.2.bekezd.
Olvasott művek... irod.1o.1.M.1.bekezd.
Tájékozottság bizonyítása... irod.1o.1.M.2.bekezd.
Gondolatok, eszmék... irod.1o.1.M.3.bekezd.
Művek összehasonlítása... irod.1o.3.M.2.bekezd.
Tananyag és követelmény 11-12. évfolyam
emelt szint: heti 6 óra (204 óra)
Általános célok
A felső két évfolyam az előző négy évre épül és legfontosabb célja a rendszerezés. Az előző ciklusban a tanulók találkoztak különböző műfajú, tematikájú művekkel a világ- és a magyar irodalomból, elsajátították az alapvető fogalmi rendszert, jártasságot szereztek a művek megközelítésének különböző lehetőségeiben. A felső két évfolyam célja most már kronologikus sorrendben újragondolni, rendszerezni az eddig tanultakat, kiegészíteni olyan művekkel, amelyek korábban a tanulók életkora miatt nem szerepeltek a tananyagban.
Mivel ez a két év zárja a tanulók többsége számára az irodalmi tanulmányaikat, és mivel az érettségire való felkészítés is alapvető feladat, ezért minden oktatási-nevelési mozzanatnak rendkívüli jelentősége van. Úgy kell szolgálni a továbbtanulási igényeket, egy tanulási folyamat lezárását, hogy nem szabad lemondani a felnőttkor küszöbére érkezett diák és az irodalmi kultúra találkozásának igényéről sem. Pontosan arról, amiről ez ideig csak korlátozottabban lehetett szó, hiszen a gyermekkori irodalomszeretetnek kell itt átváltoznia a pályát, életutat választó fiatal számára élményt, erőt, tartást, igényességet adó viszonnyá.
Általános követelmények, alapszint
Ennek a kurzusnak alapvető célja, hogy a tanulók képesek legyenek az irodalmi művek értő befogadására, önálló véleményalkotásra. Tudjanak tájékozódni a világ- és a magyar irodalom korszakaiban, ismerjék a fontosabb irányzatokat, tendenciákat, írókat és műveiket.
Legyenek képesek arra, hogy ismereteiket, gondolataikat világosan, érthetően, követhetően ki tudják fejezni, különböző műfajú (leírás, ismertetés, esszé, értekezés) szövegek alkotásával, illetve képesek legyenek gondolataikat a beszédhelyzetnek megfelelően árnyaltan és világosan kifejezni.
Ismerjék az esztétikai, műfajelméleti, poétikai, verstani fogalmakat és ezek alkalmazására is képesek legyenek.
Legyen kitekintésük az irodalom határterületeire (film, színház).
Általános követelmények, emelt szint
Ennek a kurzusnak a követelményrendszere természetesen magában foglalja mindazt, amit az alapszintnél leírtunk, az eltérés az elérendő tudás mélységében és szélességében van, valamint az alkalmazás követelményi szintjének különbségében. nagyobb azoknak az alkotóknak a száma, akikről teljes pályaképet kell felrajzolniuk, nagyobb azoknak a szerzőknek a száma is, akikről tudniuk kell, s természetesen nagyobb azoknak a műveknek a száma, melyeket el kell olvasniuk és értékelniük kell. A hangsúly azonban az elmondottak ellenére nem a mennyiségi többleten van. Az emelt szint feltételezi az irodalom tantárgyban elérhető szakmai teljesítmény közvetlen alkalmazhatóságát és érvényességét a felsőfokú továbbtanulásban. Így természetesen a legfontosabb követelmény az irodalomértés magasabb szintje, amikor is az elemzés alapvető mozzanatai kimunkált készséggé válnak, amikor a diák az irodalom és a világ közötti kapcsolatok önálló, alkotó elemzésére is képes, amikor az irodalomelemzés szaktudományaiban jártasságra tesz szert, amikor az irodalomtanulás által kiművelt nyelvi és szóbeli készségei a humán irányú felsőoktatás legmagasabb igényeinek is megfelelnek.
Tananyag
11. évfolyam
1. Mitológia: a görög mitológia legfontosabb istenei, héroszai, emberi szereplői, történetei
2. Biblia: - a Biblia mint műalkotás és mint vallási és kultúrtörténeti forrás
- a Biblia irodalmi műfajai
3. Antikvitás: - líra: eredete, műfajok (Horatius, Vergilius)
- eposz: műfaji sajátosságai (Homérosz)
- dráma: kialakulása, műfaji sajátosságai (Szophoklész)
4. Középkor: legfontosabb világi és vallási műfajai (Dante, Villon)
5. Reneszánsz: legfontosabb stílusjegyei (Petrarca, Boccaccio, Shakespeare, Janus Pannonius néhány műve és Balassi Bálint pályaképe)
6. Barokk: legfontosabb stílusjegyei, szerzői, művei (Pázmány, Zrínyi)
7. Felvilágosodás kora: - szellemi irányzat irodalmi megjelenési formái, szerzői, művei (Voltaire, Rousseau, Defoe, Swift, Moliere, Schiller, Goethe)
- magyar sajátosságok, törekvések, problémák (Csokonai pályaképe, Berzsenyi)
8. Romantika: legfontosabb stílusjegyei, műfajai (Byron, Shelly, Keats, Hölderlin, Heine, Hoffmann, Victor Hugo, Puskin)
9. A magyar romantika (Katona József, Vörösmarty, Petőfi, Arany pályaképe, Jókai)
12. évfolyam
1. Realizmus: legfontosabb stílusjegyei, nemzeti sajátosságok: - francia (Stendhal, Balzac)
- orosz (Gogol, Dosztojevszkij, Tolsztoj, Csehov)
2. A líra átalakulása a XIX. század második felében (Baudelaire, Verlaine, Rimbaud, Rilke)
3. Magyar irodalom a XIX. század második felében (Vajda, Mikszáth)
4. A XX. század első felének irodalmából: - az avantgarde mozgalmak, líra a század első felében (Apollinaire, Lorca)
- a széppróza változatai (Thomas Mann, Kafka, Bulgakov)
- a dráma és a színház (Brecht)
5. A Nyugat kora: folyóirat és mozgalom (Ady, Móricz, Babits, Kosztolányi pályaképe, Juhász Gyula, Tóth Árpád, Krúdy, Karinthy)
6. Irodalmunk a két háború között: József Attila, Radnóti pályaképe, Szabó Lőrinc, Németh László, Márai Sándor, Illyés Gyula)
7. A XX. század második felének irodalma: - a művészet helyzete a korszakban, a korszak szépprózája (Camus, Garcia Marquez)
- a korszak drámairodalma, színházi kísérletek (Beckett, Dürrenmatt)
- jelentősebb lírai törekvések
8. Nemzedékek a második világháború után (Ottlik, Weöres, Pilinszky, Örkény, Nemes Nagy Ágnes, Mándy, Nagy László)
9. Kortárs világirodalom (néhány szabadon választott mű)
10. Kortárs magyar irodalom (néhány szabadon választott mű alapján)