avagy polgárnak lenni ma...
Társadalomismereti programcsomag középiskolák 11-12. évfolyamai számára magyar (vagy angol) nyelven
Tanterv a Magyar nyelvű változathoz
Stefány Judit
1995 óta dolgozunk egy olyan program kialakításán, amely alkalmas lenne arra, hogy a középiskolák utolsó éveiben járó diákok a társadalmat, közvéleményt és természetesen őket is izgató kérdésekről beszélgethessünk úgy, hogy az "ne menjen a tananyag terhére", ugyanakkor ezáltal saját véleményükről, értékeikről közösen gondolkodhassunk.
A hagyományos iskolai struktúrában a társadalomismeret, az idegen nyelv oktatása és az osztályfőnöki órák adhatnának jellegükből és tartalmukból adódóan megfelelő keretet ennek az igénynek.. Ebből az elgondolásból született meg a Jog kötelez programcsomag angol és magyar nyelvű változata, amely tantervet, tankönyvet és tanári útmutatót foglal magába.
1996-ban munkaközösségünk elnyerte a Soros-alapítvány támogatását egy 7-12 évfolyamos történelem-társadalomismereti tananyag és tankönyvcsomag kiadásához E grandiózus vállalkozás része e program is.
Az előkészítő munkák már két éve zajlanak. Érdeklődő diákjaink részvételével már kipróbáltuk a tervezett anyag néhány elemét angol és magyar nyelven. 1998 nyarára készülünk el a tankönyvekkel, tanári útmutatóval.
Bevezető
Társadalomismeret, történelem órákon gyakorta érezzük, hogy a tananyag agyon nyom bennünket, nincs idônk igazán fontos dolgokról beszélgetni. Elôfordul az is, hogy tudnánk rá idôt szakítani, de nem áll rendelkezésünkre, könnyen kezelhetô, szerkesztett anyag a felmerülô témáról. Máskor mi magunk gyűjtünk anyagot és idôt is szorítunk az izgalmas kérdésekre, de a csoport néhány örökké aktív tagján kívül senkibôl sem sikerül véleményt kicsikarnunk...
Ennek az összetett problémának a megoldásához igyekszik programunk ötletekkel, témakörök feldolgozásához szükséges anyagok összeállításával és módszertani leírással segítséget nyújtani.
A program általános sajátosságai
A 2 éves program 17-18 évesek, az oktatási rendszer felsô középfokú szakaszában érkező diákok számára készült. Alapgondolata az emberi jogok szélesebb értelmezése. Mottóként az emberi jogok elsô megfogalmazásához nyúltunk vissza:
"Mi a következô igazságokat magától értetôdônek tartjuk: minden ember egyenlônek teremtetett, nekik a Teremtô bizonyos el nem idegeníthetô jogokat adott, melyek közé tartoznak egyebek között az élet, a szabadság, a boldogulásra való törekvés." (Az Amerikai Egyesült Államok Függetlenségi Nyilatkozata, 1776)
Ha következesen végiggondoljuk mit is jelenthet manapság az élethez, a szabadsághoz és a boldoguláshoz való jog, kiderülhet, hogy a köznapi gondolkodásunk és gyakorlatunk sokszor, talán észre sem vesszük, de szemben áll ezen évszázadok óta elvben tisztelt gondolattal. Sőt! Ha az abortusz vagy a halálbüntetés kérdése kerül szóba, s még csak érzelmileg mélyen érintettek sem vagyunk a témába, akkor is, kinek az emberi jogait mérlegeljük? Az első esetben a magzatét, az anyáét, az apáét, a társadalomért? A második esetben az ártatlanokét, az egyszer vagy többször bűnbe esőkét, az egyénét, a társadalomét? Egyes helyzetekben arra kényszerülünk, hogy eldöntsük kinek az emberi jogai előbbrevalók? Diszkriminálunk?
Ha tudatosítjuk az elv és a gyakorlat között feszülő konfliktusokat, saját vélekedésünk ellentmondásait, megkeressük és elemezzük az okait, felfedezzük azokat az értékeket is, melyek irányítják mindennapi tevékenységünket, véleményalakításunkat.
E program a bőséges ismeretanyagon túl (amely természetesen nem megtanulandó) sajátos, a magyar iskolarendszerben még nem általános értékorientáló, véleményalakítást, a konstruktív kommunikációt segítő módszertant tartalmaz.
Célok
A program célja az erre a szakaszra befejeződött alapképzés során megszerzett alapismeretek és képességeket aktív használata, gyakoroltatása, adoptálása.
E korosztály életkori sajátosságaira - a kétkedés, mérlegelés és saját vélemény kialakítása - építve alkalmat adni a mindennapi élettel és a tanultakkal összefüggô problémák végiggondolására, a véleményalkotás technikájának kialakítására.
A programba olyan témaköröket érintünk, amelyek régóta társadalmi viták kereszttüzében állnak, s mindenkinek van vagy kell, hogy legyen róla saját véleménye (pl. abortusz, homoszexualitás, munkanélküliség, fanatizmus). A cél azonban nem a viták eldöntése, hanem az, hogy az résztvevők, képesek legyenek információk feldolgozására, kritikai gondolkodásra, mások gondolatainak végighallgatására, mérlegeljék a különböző vélekedéseket, s e technikák segítségével alakítsák ki vagy változtassanak saját álláspontjukon. S eközben felfedezhetik és megérthetik saját értékrendjüket.
A fő feladat, az emberi jogok társadalmi problémák kapcsán való következetes végiggondolása során, annak a tudatosítása, hogy milyen értékek vezetnek minket és másokat cselekedeteikben, véleményalkotásukban. Nem az a cél, hogy legyőzhetetlen vitázókat képezzünk, hanem az, hogy megértsük és értelmezni tudjunk tőlünk távol álló megközelítéseket is, hogy ne ragadjanak el személyes érzelmeink, megőrizzük nyitottságunkat, hogy képesek legyünk tanulni egymástól, s közben ismétcsak felfedezzük értékeinket.
A módszer önmagunk megértésén túl a civil társadalom működésébe való aktív bekapcsolódás igényének megteremtését is célozza.
Amikor Magyarország Uniós csatlakozása - akár tetszik, akár nem - a közel jövő realitása, elengedhetetlen, hogy az új generáció képes legyen az intelligens kommunikációra: megfelelően előadott álláspont, a másik érveinek megértése és ha lehet konszenzus keresése. Ettől nagyban függ Magyarország megítélése és jövője.
Ebben az információ özönnel mindent elárasztó, a médiától és politikától erősen manipulált világban nehéz kapaszkodókat találni. E program célja mégis valami ilyesmivel szolgálni azzal, hogy önmagunk és mások megbecsülését és tiszteletben tartásának erkölcsi elvét a társadalmi kérdések szintjén is elvárja.
S végül, de nem utolsó sorban, célunk egy olyan csoport létrehozása, amelyben mindenki megérti saját szerepét, felelősségét egy demokratikus, együttműködő légkör kialakításában.
Tartalom
A program 28 témakört tartalmaz, melyek keretét az emberi jogok széles értelmezése adja. Ezek mindegyike komoly társadalmi kérdéseket dolgoz fel, olyanokat, amelyekkel kapcsolatosan többféle álláspont létezik, s melyek kapcsán messze állunk még a konszenzustól (ha lehet egyáltalán konszenzusra jutni).
A tankönyv céljaiból, hogy a különböző nézetek legszélesebb skáláját törekszik bemutatni a szakirodalom és a sajtó alapján - nemcsak Magyarországról, hanem az USA-ból és a harmadik világból is -.. Többnyire nem mi "írjuk meg" ezeket, hanem válogatjuk, szerkesztjük, egyszerűsítjük a szövegeket a jobb érthetôség kedvéért.
A szövegek, statisztikai adatok válogatásában azt tartjuk szem elôtt, hogy beszélgetésre, empátiára sarkalljanak. S talán a szemelvényeknél fontosabban a jól megfogalmazott kérdések.
Témakörök
I. KINEK A JOGA?
(E
fejezet az egyéni szabadságjogok és korlátainak értelmezését és problematikáját
veti fel)
1. Jog az élethez?
Lehet-e, kell-e rangsorolni az egyéneket, eseteket szabadságjogok tekintetében?
2. Jog a szabadsághoz?
Amikor kimondjuk azt a "bűvös" szót szabadság, mit értünk rajta? Korlátozza-e az egyén szabadságát ha nőnek vagy férfinak született, ha meg akarja változtatni a nemét, ha fiatal vagy öreg?
3. Jog a boldoguláshoz?
Vajon csak az egyén tehet arról, mennyire képes "boldogulni"? Lehet-e esélyegyenlőség? Milyen felelősséggel jár a gazdagság és szegénység?
II. VAN-E POLITIKAI SZABADSÁG?
(E fejezetben a politikai szabadság jogok mértékét, formáit, korlátait és ebben az "átlag polgár" felelőségét mérlegeljük.)
1. Ki informál?
Van-e, lehet-e önálló véleményünk a világ dolgairól? Miféle médiaszűrőn át látjuk a világot? Jó-e ez nekünk?
2. Hitért ölni?
Igaz-e az a tétel, hogy minden vallás a szeretet jegyében született? Igaz-e, hogy a szabad vallásgyakorlat a lelkiismeret ügye? Ha így van, vajon ölhetünk-e lelkiismereti okokból? Vagy más tényezők motiválják az erőszakot és háborúkat?
3. Kinek a pártja?
Van-e egyéni felelősségünk a nagypolitika alakulásában? Mennyi és milyen jogunkról mondtunk le a képviseleti demokrácia nevében?
III. "TÁRSIATLAN TÁRSIASSÁG" -- EGYÉN VAGY/ÉS KÖZÖSSÉG?
(Ebben a fejezetben arról beszélgetünk, hogy az egyén sorsát, lehetőségeit mennyiben határozza meg a közösség)
1. Amibe beleszületünk
Eleve sorsdöntő-e számunkra az a világ, melybe beleszületünk? Ettől leszünk-e jobban vagy rosszabbak?
2. Ahol élünk
Mit jelent az a szó otthon? Csak otthon lehetünk "otthon" a világban?
3. Amit választunk
Valóban van választási lehetőségünk, amikor életpályát választunk? Mit tehetünk, ha valami nem tetszik választott munkahelyünkön?
4. Amire kényszerülünk (?)
Mit jelent a deviancia? Genetikai örökség vagy társadalmi betegség?
IV. FÜGGELÉK
(Azoknak a szervezeteknek a jegyzéke, amelyekhez az egyes témakörök kapcsán fordulni lehet információért, tanácsért vagy jogorvoslatért.)
Módszerek
A Jog kötelez program, mint a bevezetőben már utaltunk rá, sajátos, az iskolai tanítási órák gyakorlatában ugyan részben használt, de nem tudatosan és tartósan alkalmazott módszerre épít.
Maga a módszer nem új keletű. A múlt században az Amerikai Egyesült Államokban "találták fel" a "beszélgető köröket" (study circle), majd a század elején a módszer átkerült a kapitalizálódó és polgárosodó Svédországba, s itt vált híressé. A beszélgető kör vagy, ahogy Magyarországon terjedni kezd a fogalma - párbeszéd kör - a felnőttkori tanulás és társadalmi fejlődés egy jól kipróbált, gyakorlati és hatékony módszerévé lett. A párbeszéd körben 5-20 felnőtt kötetlenül, többalkalommal összejőve beszélget társadalmi, politikai kérdésekről. Egyfajta "kiscsoportos demokrácia", ahol minden gondolatot komolyan vesznek, ahol minden résztvevőnek egyenlő esélye van a megszólalásra.
A párbeszéd kör módszer tanórai, iskolai adaptálására tettünk kísérletet.
Az optimális 5-20 fővel működő osztály, csoport heti egy alkalommal duplaórában vagy kétszer egy órában találkozhat. Egy-egy témával a tankönyv anyagai alapján addig foglalkoznak, míg az számukra mond valamit, amíg benne rejlik a tanulás lehetősége. Maga a témaválasztás is demokratikusan kell, hogy történjen. Bármelyik kérdéssel el lehet kezdeni a beszélgetések sorát s aztán majd egyik kérdés a másik felé irányítja a figyelmet. Nem törvényszerű az sem, hogy megelégedjünk a tankönyv kínálta lehetőségekkel: új, akár kutatásra is ösztönző problémák merülhetnek föl, melyet érdemes közösen továbbgondolni.
A beszélgető módszer pedagógiai lehetőségei*
A tanterv keretei nem teszik, hogy részletes leírást adjunk a módszer teljes miben létérôl. Talán a vita és párbeszéd összehasonlítása megvilágítja, hogy miért látunk nagy lehetőséget a tanórai alkalmazásban.
A párbeszéd és a vita összehasonlítása
* In.- Párbeszéd kör kézikönyv 2. Szerk.: Borbélyné Nagy Éva. Bp. 1996. Magyarra fordította a STUDY CIRCLES RESOURCE CENTER engedélyével Kandó Mihály és Stefány Judit. A kiadvány sokszorosítható, amennyiben a fent említett alapítványra hivatkozás történik.
THE STUDY CIRCLES RESOURCE CENTER, A PROJECT OF THE TOPSFIELD FOUNDATION, INC. POMFRET, CT 06258 USA.
A résztvevők és szerepek
A beszélgetések vezetője a tanár, később témánként a csoport tagjaiból lehet más vállalkozókat felkérni e szerepre. Beszélgetés vezetője nem játszhat "hagyományos tanárszerepet". Nem szakértő, nincs nála a bölcsek köve, nem mérvadó a véleménye. Feladata a beszélgetés moderálása, irányítása. E minőségében szóra kell bírnia a mélyen hallgatókat, korlátoznia kell az önmutogatókat, jó kérdéseket kell fogalmaznia, olyanokat, amelyekből valódi beszélgetés kerekedhet, rendre kell intenie a vitázókat.
Összefoglalva, a beszélgetés vezetőjének képesnek kell lennie kitartó figyelemre, rendelkeznie kell a tisztázás, átfogalmazás, összegzés képességével, empatikusnak kell lennie, ismernie kell a metakommunikáció lehetőségeit és hatását.
A módszer a résztvevőktől - az első alkalommal közösen lefektetett "alapszabályoknak" megfelelően - elvárja, hogy figyelemmel hallgassanak másokat, hogy megőrizzék nyitottságukat, hogy képesek legyenek olyanokat is megérteni, akikkel nem értenek egyet, hogy megtartsák a beszélgetés irányát és ne kalandozzanak el, hogy tudjanak szabadon beszélni, de ne monopolizálják a beszéd jogát, hogy tudják barátságosan, udvariasan kifejezni egyet nem értésüket, hogy képesek legyenek értékelni saját véleményüket is.
Egy témakör felépítése
Egy-egy téma feldolgozása az alábbi elemekből tevődik össze:
Piktogramok
A tankönyvben az egyes tevékenységformákat megkülönböztetéséhez piktogramok segítenek. Olyan formát igyekeztünk kitalálni, hogy már a kép indikálja azt a fajta cselekedetet és olymódon, ahogyan mi kívánjuk.
1. A jel egy kerek asztal körül ülô társaságot mutat. Az egyes témakörök nyitó beszélgetéseihez ajánlott kérdések mellett szerepel. A beszélgetés célja, hogy mindenki elmondja eddigi tapasztalatait, információit az adott témáról. Fontos: senki sem maradhat szótlan a beszélgetés során.
2. A jel ismét kerek asztal mellett ülôket mutat, olyanokat, akiknek már nemcsak saját tapasztalataik vannak, hanem megismerték a témáról összegyűjtött információkat, az egyes szembenálló álláspontokat stb. és most arról beszélgetnek, hogy vajon közelebb jutottak-e a probléma megértéséhez, mire nem kaptak választ, mit nem vettek figyelembe a bemutatott állásfoglalások, számba veszik a lehetséges megoldásokat. Az asztal körül ülôk feketék és fehérek - azaz maguk is birkóznak azzal, vajon milyen véleményt alakítsanak ki a kérdésrôl. Arra nem kell törekedniük, hogy egyformán gondolkodjanak, sokkal inkább arra, hogy megértsék egymást. Tehát e jelek mellett is mindig a beszélgetést segítô kérdések kapnak helyet.
3. A nyitott könyv könyvjelzôvel olyan olvasnivalókat jelez, amelyek általánosságban, objektív módon, leíró jelleggel közelítik meg a problémát. Pl. beavatnak a kérdés történeti hátterébe vagy jogi szabályozását mutatják be. Egyszóval amolyan "jó tudni" szövegek.
4. A nyitott könyv két szembeálló nyíllal ismét olvasnivalót ígér. E jel mellé kerülnek az egymással vitázó, érvelô és bíráló szövegrészletek. E helyen igyekszünk a lehetô legszélesebb körbôl bemutatni a nemzetközi álláspontokat.
5. A kétarcú Janus szerepjátékra invitál. Olyan szituációk szüzséjét adjuk itt, amelyeket lejátszva érzelmileg is közel kerülhetünk a problémához, s ezzel talán hozzájárulunk az empatikus készség fejlesztéséhez is.
6. A természettudományokból kölcsönöztük a mikroszkópot. Ahol e jel szerepel fôként statisztikai adatok, grafikonok, táblázatok szerepelnek. A témában való tisztánlátáshoz adnak segítséget.
7. A kör kérdôjellel és nyilakkal ismét a kerek asztal körül folyó beszélgetés szimbóluma. A beszélgetô társaságnak most azt kell eldöntenie, merre tovább. Mindenkinek kialakult-e saját véleménye a kérdésrôl vagy tovább foglalkoznak-e vele mélyebbre ásva, esetleg a beszélgetések során újabb kapcsolódó témákra leltek s ezeket vinnék tovább. Az is lehet, hogy kutatásba fognak, akciókat kezdeményeznek. E jel mellett kérdések, gondolatok, kapcsolódási pontok szerepelnek, amelyekkel ötleteket adunk a továbblépéshez.
AZ ÉRTÉKELÉS RENDSZERE
A Bevezetôben már utaltunk rá, hogy programunk többféleképpen felhasználható. Amennyiben a társadalomismeret tantárgy keretébe épül be, joggal elvárható, hogy ellenôrizhetô és értékelhetô legyen az "órákon" nyújtott teljesítmény.
Képességfejlesztés
E program alapvetően képességfejlesztő. Az alábbi képességek kialakítását, továbbfejlesztését célozza:
Ellenőrzés - értékelés
E tárgy esetében szakítani kell az értékelés hagyományos - egy érdemjegy félév és év végén - módszerével. Az ok kézenfekvô: nem bebiflázott tananyag visszamondását kívánja a résztvevôktôl, hanem aktív, közös gondolkodást vár el és olyan képességeket fejleszt, amelynek meglétérôl, hiányáról vagy fejlődéséről egy osztályzat keveset mond. Tisztában vagyunk azzal is, hogy bármennyire is belátható az osztályzás semmitmondósága, a bizonyítványba jegynek kell kerülni.
A fenti problémák megoldására a következô ellenőrzési-értékelési rendszert ajánljuk:
1. Az ellenôrzés kérdésével nem érdemes külön és részletesen foglalkoznunk, hiszen a tárgy közös feldolgozáson alapszik, a figyelem megléte és az aktív részvétel a beszélgetések feltétele. (Igen fontos azonban, hogy senkit sem szabad kényszeríteni, mert a témakörök egy része nagyon is személyes jellegű, pl. abortusz. Ha valaki ebben nem kíván részt venni, adjunk lehetôséget a téma más irányú feldolgozására.)
Annyit azonban tehetünk, hogy dolgozat vagy teszt formájában ellenőrizzük, hogy az egyes témakörökben szereplô alapvetô fogalmak jelentésével tisztában vannak a csoport tagjai s erre akár jegy is adható.
2. Osztályozható és értékelhető minden olyan tevékenység, amely önálló munkát igényel: a csoport valamely tagja utánanéz valaminek, kiselőadást tart, esetleg vállalja a beszélgetés vezetését.
3. Jegyet lehet adni írásbeli munkákra: esszékre, amelyek egy-egy probléma összefoglalását adják vagy új anyag kidolgozására.
4. A jegyek illetve az osztályzás nem elegendô a képességekben elért fejlôdés értékelésére. Erre igen megfelelô módszer az írott értékelô. (Plusz munkát kíván a tanártól.) Az írásos értékelő kell, hogy tartalmazza az alábbi képességek személyenkénti állapotát:
(Csak zárójelben jegyezzük meg, hogy legalább olyan fontos, hogy a résztvevô is "megírják" saját maguk, a csoport és a vezetô tanár értékelését!)
Ha az osztályfônöki órákon, illetve tanórákon kívül használják e könyvet és módszert, akkor is ajánljuk az írásbeli értékelés rendszerét.
A Jog kötelez program helye az iskolában
Ajánljuk ezt a programot azoknak a tanároknak, akik a középiskolák felső két osztályában társadalomismeretet tanítanak, azoknak az osztályfônököknek, akik nem elégednek meg a diákok körüli adminisztrációs teendőkkel, azoknak az önkormányzati vezetőknek, akik nem csak az iskola falain belül akarnak gondolkozni demokráciáról, azoknak az iskolán kívüli civil társadalmi csoportoknak, akik fogékonyak a társadalmi problémák iránt, s szívesen beszélgetnének egymással.
A Jog kötelez program mint a szociális alapismeretek érettségi tantárgy alapja
Az 100/1997 sz. kormányrendelet az érettségi vizsga általános szabályairól tartalmazza a választható érettségi tantárgyakat. Ezek között szerepel a szociális alapismeretek elnevezésű tantárgy, melyből az érettségi vizsga általános követelményeinek megfelelően emelt és középszintű vizsga tehető.
E tantárgy funkciója és oktatásának céljai, pedagógiai feladatai teljes összhangban vannak A jog kötelez program alapelveivel. Azonban a szociális alapismeretek tantárgy tartalmi szempontból másfajta komplexitást is kíván: pszichológiai, szociálpszichológiai ismereteket, jogi és gyakorlati tudást, szociális törvényhozás és intézmény rendszer ismeretét. Így A jog kötelez programot az alábbiak szerint lehet kiegészíteni: