1. Általános elvek, célok :
A történeti társadalomismeret speciális kurzus. A 10. évfolyammal iskolánkban az alapképzés befejeződik. A 11-12. évre a tanulók érdeklődésüknek, jövendő céljaiknak megfelelően választanak az iskola által felkínált lehetőségek közül. Társadalomismeret szempontjából ez azt jelenti, hogy történelmet tanulnak heti 4 órában és valamilyen speciális társadalomismeretet heti 3 órában. Tehát ez a heti 3 óra (3x45 perc) áll a speciális társadalomismeretek rendelkezésére. Ezek mindegyike külön tantárgy.
A történeti társadalomismeret anyaga a történelem tananyaghoz szorosan kötődik. A modern társadalmak kialakulásának és fejlődésének csomópontjait vizsgálja nagy mélységben, a különböző társadalomtudományok (szociológia, politológia, filozófia, küzgazdaságtan, jog) eszköztárának segítségével. A történeti társadalomismeret speciális kurzuson kívül a tanulók képes társadalomismereti vagy életmódtörténeti vagy valamilyen egyéb kurzusok közül választhatnak.
A történeti társadalomismeret a XIX-XX. század eseménytörténetét igyekszik árnyaltabbá, érthetőbbé tenni a tanulók számára. A 7-10. évfolyamon a tanulók főleg a ”végeredményekkel ismerkedtek” meg. Ennek a kurzusnak a keretében elemezzük azokat az elméleteket, melyek ennek a kornak a magyarázatait próbálják megadni. A társadalmi mozgások részletes feltérképezésével igyekszünk bemutatni, hogy a mai társadalmi, gazdasági helyzet hogyan alakult ki. A történelem tananyagában nem kellő mélységben, vagy egyáltalán nem érintett témákkal is van idő foglalkozni. Nagy hangsúlyt kap a mai modern kornak megfelelő állampolgári tudat és az ehhez tartozó ismeretek, technikák kialakítása. Célunk a jelent megértő, azt magyarázni tudó, a közeli jövőben várható társadalmi tendenciákat felismerő, jogaival és kötelességeivel tisztában lévő állampolgár nevelése.
2. Fejlesztendő képességek:
Mivel ebben az életkorban a tanulók már képesek a fogalmakkal megfelelően bánni, a tények és összefüggések hálójában eligazodni, önálló véleményt alkotni, s azt vitában megvédeni, a tananyagnak és feldolgozásának ehhez kell igazodni. A tankönyvek kevés tanulandó szöveget tartalmaznak, forrásokra és tanulmányokra (ezek részleteire) épülnek. A feldolgozás is ehhez igazodik. Az alapképzés elveit továbbvivő forráselemzés, vita, egyéni elemzés, rövidebb tanulmányok készítése segítségével látjuk a kitűzött célunkat leginkább elérhetőnek. Az alapképzésben megkezdett munka magasabb szinvonalú elvégzése mellett új területek kapnak hangsúlyt ebben a két évben. Ennek a korosztálynak nagyon fejlett a kritikai érzéke, s az önállósulási igénye. Ezekre építve, ezeket felhasználva, továbbfejlesztve végezzük el a tananyagot. Az ismeretszerzésnek és a képességfejlesztésnek harmonikus együttesét kívánjuk megvalósítani. Az elméleti tudnivalók nem magukban, magukért léteznek a tantervben, hanem a képességfejlesztés és a praktikus ismeretek alárendeltjeiként, hogy az ifjú felnőttek a megfelelő társadalmi alkalmazkodóképessére szert tegyenek.
3. Módszertani kérdések:
Mivel a kitűzött cél elsősorban a hasznos tudnivalók megszerzésének szükségességét fogalmazza meg, a módszerek is ehhez válogatódnak. A hangsúly a közösségbe beépülő egyéni munkára kerül. Mivel mindenkinek a saját világképét kell kialakítani ebben a két évben, az önépítés módszerei fognak dominálni. Az egyéni készülés és a közösben megmérettetés kerül a középpontba. Az elmélyült alkotómunkára a kiselőadások, házi dolgozatok, önálló elemzések adnak lehetőséget. A kontrollt a közös viták, egymás munkáinak kritikai elemzései jelentik. Mivel a modern társadalom számtalan módon és irányból ismerhető meg, az egyes szaktudományok sajátos módszereinek megtanulása és alkalmazása eszköz is és cél is ebben a folyamatban. A hagyományos prelegáló tanári szerepre kevésbé lesz szükség, ezt fel kell váltani módszerbeli sokszínűséggel és az együttműködést vállaló, irányító, alkalmanként manipuláló tanári szereppel.. Mivel a tananyag állandó érintkezésben van a mindennapokkal, gyors reagálásra és folyamatos elemzésre, analógiás gondolkodásra kell ”berendezkedni”.
4. Az értékelés:
Az értékelés rendje alapvetően nem tér el a korábbiakban megszokottól, de a konkrétumokban megjelenő tárgyi tudás mérése némileg háttérbe szorul. A hangsúly az átfogóbb jellegű produktumok értékelésére és az órai aktivitásra kerül. Az utóbbi azért kap kiemelt szerepet, mert a tanulók fejlődése itt látható legtisztábban és az ismeretek alkalmazása is itt jelenik meg leginkább a valódi élethelyzetekhez hasonló módon. Az érdemjeggyel való osztályozás mellett továbbra is megtartjuk a szöveges értékelést, melyben az értékelésen kívül a tennivalók is megfogalmazhatóak.
5. A két évre szóló tervezet beosztása a következő:
11. évfolyam 108 óra
12. évfolyam 96 óra
6. Az egyes egységek részletesen:
11. évfolyam:
12. évfolyam:
