Az információ a központi feldolgozó egységből (CPU) a kimeneti peiférián át a környezet felé áramlik. Tehát az output perifériákon keresztül a számítógép az eredményeket, vagyis a kimenő adatokat közölheti a felhasználóval. A legfontosabb output perifériák a képernyő (monitor, screen, display) és a nyomtató (printer). Ide tartozik még a például a hangszóró (speaker) és a rajzgép (plotter) is.
Képernyő (monitor, screen, display)
Feladata: A monitor az információk megjelenítésére szolgál. Ez a PC-k szabványos (standard) kimeneti perifériája. Alaphelyzetben minden szöveg, ábra és egyéb megjelenítendő információ a képernyőre kerül. A gép a memóriájából viszi át az adatokat a monitorra, tehát itt is egyirányú, de a billentyűzetével ellentétes adatáramlásról van szó. Az adatfeldolgozás eredményei, a gép üzenetei, sőt a billentyűzeten begépelt szöveg is ellenőrzés céljából kikerül a képernyőre.
Típusai: A monitorok csoportosítását többféle szempont szerint elvégezhetjük:
Típus | Színkezelés |
monochrom (egyszínű) | ez a monitor típus egy háttér- és egy előtérszínt képes megjeleníteni |
szürkeárnyalatos | A fekete és a fehér közötti átmenetek megjelenítésére is alkalmas, hasonlóan a fekete-fehér televízióhoz |
színes | a három alapszín (vörös, zöld, kék) keverékéből előállított színek megjelenítésére alkalmas. A színek számát a monitor illesztőkártyájának a minősége határozza meg |
A felbontóképesség és a megjelenített színek száma szerint további típusokat különböztethetünk meg, melyek szabvánnyá váltak.
Típus | Felbontóképesség és a színek száma |
Hercules | 720x348 képpontból állítja elő a képet és monochrom |
CGA (Color Graphics Adapter) | 320x200 pontos a felbontás, és összesen 4 szín kezelésére alkalmas |
EGA | 640x350 képpontos felbontás, és 16 megjeleníthető szín |
VGA (Video Graphics Adapter) | 640x480 a felbontás, de a színek száma már 256 |
SVGA (Super VGA) | 1028x768 képpont és minimum 256 szín megjelenítésére alkalmas |
A katódsugárcsöves monitor
A monitorok a számítástechnika őskorának hírnökei, abból a szempontból, hogy itt alkalmaznak egyedül még elektroncsöveket, vagyis a képernyő katódsugárcsövét.
Működése a következő: A képcső végében lévő elektronágyú segítségével elektronokat lőnek ki a képernyő belső falára. A felgyorsított elektronokat, egy pontba a képernyő közepére irányítják. A képernyőt belülről foszforréteggel vonják be, amely elektron becsapódás hatására fényt bocsát ki a becsapódás helyén (képpont).
A középre fókuszált elektronsugarat mágneses térrel el tudják téríteni, így az egész képernyő képpontjai megvilágíthatóak vele. A sugár a bal fölső sarokból indul, és jobbra haladva soronként rajzolja meg a képet, amelynek a színét a becsapódó elektronok száma határozza meg. A sugár a jobb alsó sarokba érve visszafut a kiinduló állapotába. A fölrajzolás másodpercenként kb.72x megtörténik, ezen idő alatt a pontok fénye még megmarad.
A színes monitoroknál annyi a változás, hogy 3 elektronsugár halad egymás mellet, és mindig megadott pontmátrixba csapódnak be, amely mátrix 3 része vörös, zöld és kék színű, ezekből a színekből az additív színkeverést (vagyis a fénnyel való keverést) alkalmazva bármilyen szín kikeverhető, ha eléggé finoman adagoljuk az összetevőket (elektronokat).
A szerkezet olyan precíz, hogy a sugár mindig csak a saját színű mátrixrészt érheti el (ez a mátrix 0.28 mm átmérőjű).
A folyadékkristályos monitor működése
Két üveglap között vékony folyadékkristály réteg található. A folyadékkristály olyan anyag, amelynek molekulái az elektromos tér hatására elfordulnak. Ráadásul a folyadékkristály nem minden irányban engedi át egyformán a fényt. Ha tehát olyan alakú elektromos teret hozunk létre az üveglapok között, mint a megjeleníteni kívánt karakterek és rajzok, akkor ott a folyadékkristály molekulái elfordulnak, és nem engedik át a fényt: a kijelző elsötétül. Így működik még például a számológépek, vagy kvarcórák kijelzője is.
Jellemzők:
Színek száma | Színbitek száma |
24 = 16 | 4 |
28 = 256 | 8 |
215 = 32768 | 15 |
216 = 65536 | 16 |
224 = 16777216 | 24 |
Ebbe a videó memóriába a mikroprocesszor írja az adatokat. A memóriából a VGA kártya processzorra olvassa ki az adatokat, és eljuttatja másodpercenként kb.60x ahhoz az egységhez, amely a digitális jelet analóg jellé alakítja. A kártyán található még egy ROM memória is, amely a kártya tulajdonságainak kihasználásához szükséges program rutinokat tartalmazza. Ezt a BIOS használja, és segítségével tudja beállítani a kívánt felbontásokat.
A monitorokat jellemezhetjük a méretükkel is: A képernyő átlójának hosszát inch-ben adják meg. A forgalmazott monitorok között találhatunk: 14, 15, 17, 19 inch-es, sőt még ettől nagyobb monitorokat is, de a képátló méretének növekedésével az ár is jelentősen növekszik.
Nyomtató (printer)
Feladata: A nyomtatók a számítástechnika kezdeteitől kezdve tartozékai a számítógépeknek. Arra született, hogy a számítógép memóriájában megjelenő adatokat papíron vagy más papírhoz hasonló anyagon megjelenítse. A nyomtató nélkül elképzelhetetlen lett volna a számítógépek ilyen nagy arányú elterjedése. A grafikus rendszerek bevezették a házi szabvánnyá vált WYSIWYG (What you see is what you get - azt kapod amit látsz) fogalmát, amely az objektumoknak ugyanolyan megjelenést biztosit a monitoron, mint a papíron.
Típusai: Az alkalmazott nyomtatási technikától függően különböző nyomtatótípusok terjedtek el.
Működése:
A mátrix technika két képviselője a mátrix- (tűs) és a tintasugaras nyomtató. Közös tulajdonságuk, hogy valamilyen fizikailag kialakított mátrix elrendezést másolnak a papírra (a tű mátrixot, vagy a tinta-sugár mátrixot).
A színes nyomtatás
Az elv a következő: minden szín kikeverhető a Cyan, Magenta, Yellow, blacK (CMYK) színekből oly módon, hogy egymás mellé nyomtatjuk a különböző színű pontokat. Ekkor az emberi szem (kellően távolról nézve) úgy érzékeli, mintha egy negyedik szín lenne.
A színes nyomtatásnál fontos tehát a minél kisebb pontok felvitele, ennek következtében a legjobb nyomatot a lézernyomtató biztosítaná. Itt 3+1 festékréteget visznek fel a már ismert eljárással, így nemcsak lassabb, de jóval drágább és költségigényesebb lesz a nyomtató.
A színes tintasugaras nyomtatók a legelterjedtebbek. Ezek ára 4-10%-al drágább, mint a fekete változatoké, és nyomtatási képük is elfogadható minőségű. A nyomat 3+1 fuvolasorral képződik, amelyek egyszerre haladnak, de mindig egy sorral megelőzve egymást, így időt hagyva az előző réteg megszáradására.
Kísérletező kedvűek számára fejlesztették ki a színes tűs mátrixnyomtatót, amely 3+1 festékcsíkkal rendelkező szalaggal dolgozik, a szalagot egy mechanika emeli meg, ha színt kell váltani. Az ilyen nyomatokon általában gyorsan felfedezhetőek az elemi pontok, így csak igénytelenebb, alapszínekkel dolgozó nyomatokhoz használható.
Jellemzők