 |
 |
 |
 |
||
|
|
|
|
||
|
Elektronikus levelezési ismeretek Az e-mail Ahhoz, hogy elektronikus levelezést használhass, szükséged van egy Internet-szolgáltatóra (ez lehet egy egyetem, egy iskola, vagy egy üzleti szolgáltató - Matáv, Eunet, Datanet...stb), egy azonosítóra (angolul UserID, login name vagy username) és egy jelszóra (Password), melyet a rendszergazdától, vagy az üzleti szolgáltatótól lehet igényelni. A jelszót könnyen meg lehet változtatnia a felhasználónak, az azonosítót nem, azt a rendszergazdától kell kérni. Ugyancsak a rendszergazdától kell kérni új jelszót, ha a régi feledésbe merült, vagy ha valamiért nem használható. Levelezéshez először csatlakozni kell az internet-szolgáltatóhoz, meg kell adni a felhasználó-nevet és a jelszót, majd ki kell választani a levelezőprogramot és elindítani. Az e-mail cím így épül fel: azonosító@host.domain.net Ha például az ilona azonosítóval rendelkező felhasználónak a gedeon.akg.hu gépen van account-ja (belépési joga), akkor az ő címe ilona@gedeon.akg.hu lesz. Az azonosító és a jelszó megadásakor általában nem szabad használni szóközt és ékezetes betűket, viszont a jelszónál érdemes használni jeleket, számokat. A jelszót nem érdemes elfelejteni és nem szabad másnak elmondani - ellentétben az azonosítóval (username), amit (az e-mail címed részeként) sokaknak elmondhatsz. Elektronikus levelezést sokféle programmal lehet folytatni. A használható programokat és lehetőségeket 3 csoportba lehet osztani: 1. Azok a levelezőprogramok, amik nem a mailszerveren futnak (POP3 / IMAP rendszerek) Ilyenek például a Microsoft Outlook (régebben Microsoft Exchange), Netscape Messenger (régebben Netscape Mail), Eudora, Mail Explorer,...stb. Sok-sok ilyen programot lehet például az Internetről is letölteni. Közös jellemzőjük, hogy grafikus felületen lehet velük levelezni, és (Windows esetében) egyszerű Windows alkalmazásként futnak. Ezek a programok elindítás után (vagy a megfelelő parancs kiadásakor) kapcsolatba lépnek egy mailszerverrel és onnan töltik le az új leveleket. Ez azt is jelenti, hogy csak akkor lehet őket használni, ha egy rendszeren már létezik a felhasználónak account-ja. Ennek a paramétereit (mailszerver neve, szerver típusa [pl. POP3], felhasználónév, jelszó) a levelezőprogramban előzőleg meg kell adni, hogy kapcsolatba tudjon lépni a mailszerverrel. Egyes levelezőprogramok bizonyos ingyenes webes alapú levelezőrendszerekhez (ld. később) is hozzá tudnak férni. 2. Azok a levelezőprogramok, amik a mailszerveren futnak Ilyenek például a pine, az elm és a mail programok. A programok használatához egy szerverre kell belépni, például telnet segítségével. Amikor belépsz ezekbe a programokba, azok a szerver egy megadott helyéről azonnal meg tudják mutatni a kapott új leveleidet, nem kell őket letölteni. Ezek a programok általában karakteres vezérlésűek (pl. mail), illetve karakteres menürendszert használnak (pl. pine). 3. Ingyenes, webes alapú levelezőfelületek (Freemail vagy Webmail) Ezeket a weboldalakat regisztrálás után bárki használhatja. Ilyen oldalak például a Hotmail, Yahoo! Mail, Net@ddress, illetve magyar nyelven a Freemail... - részletes listát több ilyen szolgáltatásról itt találhatsz. Az új, az olvasott és a küldött leveleket saját szerverén tárolja a szolgáltató, aki bevételt a weboldalon megjelenő hirdetésekből szerez. A felhasználható tárterület korlátozva van. A levelek olvasását, írását, tárolását és a különböző beállításokat mind a weboldalon keresztül lehet elvégezni, általában linkek vagy űrlapgombok segítségével. Amit minden levelezőprogram tud
Amit bizonyos levelezőprogramok még tudhatnak
A kapott levél két részből áll. A levél fejléc része (boríték) kísérő információkat tartalmaz, a levél teste pedig maga az üzenet. Ezt a két részt a levelezőprogramok külön kezelik, a fejlécben szereplő információkat külön jelenítik meg. A fejléc információi közül a levelezőprogramok csak egy egyszerűsített változatot közölnek. Egyszerű fejléc From: Fekete Vajk <vajk@goliat.eik.bme.hu> A fejléc valójában sokkal több információ tartalmaz From PaulW@netstarlink.com Fri Apr 10 12:53:00 1998 Ebből már az is megtudható, hogy a levelezőszerver miként kezelte a kapott levelet, illetve honnan továbbítódott. A fejléc elemei a következőket jelentik: From: kitől érkezett a levél Amikor levelet írunk, a fejléc információi közül ezeket magunknak kell megadni: To: kinek küldjük (ha az addressbookban definiálva van,
használható a nickname). Több cím is szerepelhet, vesszővel elválasztva. A spam kéretlen levelet jelent. Általában terméket, céget, szolgáltatást vagy weboldalt hirdetnek a levélben. Minden olyan levél spam-nek számít, amit az ember (számára) ismeretlen küldőtől, kéretlenül kap, illetve a levelet sok más felhasználó is megkapja - ez utóbbi nem feltétlenül derül ki a kapott levélből. A spam, illetve spam-ek áradata nagyon kellemetlen lehet, hiszen sok-sok időt pazarol el az ember azzal, hogy a számára fontos levelektől megkülönböztesse. Intenzív levelezést folytató személy napi 10-20 percet is eltölthet azzal, hogy belenéz a spam-ekbe, hátha valami fontos információt tartalmaz - hiszen a levél tárgyából nem derül ki rögtön, hogy a levél valójában egy hirdetés. A spam küldői Spam-et gyakran nem azok a vállalkozások küldenek, akik
terméküket, szolgáltatásukat reklámozzák, hanem speciálisan ezzel a
"szolgáltatással" foglalkozó cégek, személyek, akiktől ezt a
szolgáltatást megrendelték. Ők gyűjtik az e-mail címeket és használják
fel ahhoz, hogy azokra reklámokat küldjenek. A begyűjtött e-mail címek egy
adatbázisba kerülnek, és különböző alkalmakkor más és más címről küldenek
nekik spam-et - ezért is tehetetlenek a spammel szemben a legjobb spam-szűrők
is. Azok az e-mail címek a legértékesebbek számukra, amikről további
információik vannak (pl. a cím tulajdonosának neme, kora, foglalkozása, jövedelme,
lakhelye,...stb), hiszen ezeket célszerűbben tudják felhasználni a hirdetések
szortírozásánál, szövegük megfogalmazásánál. Ugyancsak értékesebbek
azok az e-mail címek, amikről tudják, hogy gyakran használják. Gyakran a következő
trükköt alkalmazzák a spam küldői: Védekezés Spam csak úgy érkezhet egy e-mail címre, hogy azt a címet az illető valahol publikussá tette - például a cím megjelent egy weboldalon, vagy az illető egy program letöltésekor, egy weboldalra való bejelentkezéskor adta meg a címét, esetleg valamilyen nyilvános fórumon használta. A spam elleni leghatékonyabb védekezés tahát az, hogy az e-mail címedet ne add meg sehol (csak ismerősőknek, üzleti partnereknek, ...stb), vagy használj alternatív e-mail címet (pl. egy freemail jellegű, direkt erre a címre készített címet) akkor, amikor meg kell adnod weben kersztül a címedet. Ezt az alternatív címet ugyanúgy tudod használni, viszont ha intenzív spam-támadásnak lesz kitéve, egyszerűen elhagyható, készíthető másik. Spam támadások kivédésére használható spam szűrő is, ami a levél fejlécében, szövegében keres megadott karaktersorokat és csak azokat a leveleket jeleníti meg, amik ezeket nem tartalmazzák. Az interneten beszerezhető vírusok leggyakrabban e-mailben terjednek. A programok letöltésével, vagy egyéb módon történő vírusfertőzések száma elenyésző az e-mailes vírusfertőzésekhez képest. Jelenlegi ismereteink szerint egy levél elolvasása semmilyen esetben nem fertőzheti meg vírussal a gépet, csak és kizárólag a levélben lévő csatolt fájl (attachment) futtatása okozhat fertőzést. A hatékony védekezéshez fontos ismerni a vírus működésének alapvető jellemzőit. Egy e-mailen terjedő vírus a következő tevékenységeket végzi aktivizálása után:
Védekezés
|
|
