Mire
való? | Mi kell hozzá? | Születése | Működése
Ezeken az oldalakon általános ismereteket találhatsz az Internet működéséről,
születéséről, illetve megismerheted az Internethez kapcsolódó alapfogalmakat.
Mire való az Internet?
Az Internet hasznosíthatóságát két nagy csoportba lehet osztani:
I. Világméretű lerakat
Ez az adatbázis az Internet segítségével kapcsolatban lévő, egymástól és a
felhasználóktól távol lévő számítógépek speciális könyvtáraiban
találhatóak. Ezek a könyvtárak általában mindenki számára nyilvánosak, viszont a
könyvtárak tartalmát általában csak (a számítógép tulajdonosa által)
meghatározott személyek tölthetik fel. A könyvtárakban lehetnek szövegek, képek,
hangok, mozgóképek, programok, illetve minden olyan adat, ami digitalizálható, vagyis
számítógép által tárolható formába hozható. Ilyen adatok azok a weboldalak is,
amiket éppen nézel (szövegek, képek és a weboldal megjelenését meghatározó
forrásprogram). Az adatbázis a www, az anonymous
ftp és a gopher internetes
alkalmazások segítségével kutatható.
Az Internet segítségével az arra jogosultaknak lehetősége van távoli gépeken lévő
programok használatára. Ezt a távoli gépre való bejelentkezéssel, vagyis egy telnet
programmal tudják megoldani.
Az arra jogosultak a távoli gépek meghatározott könyvtárait úgy tudják használni,
mintha az a saját gépük egy könyvtára lenne. File-okat tudnak saját
számítógépükről fel- és letölteni a távoli gép egy könyvtárába. Ezt egy
speciális eljárással, egy internetes alkalmazással, az ftp-vel
tudják megtenni.
II. Kommunikáció
Az internetes hálózat segítségével a felhasználó kapcsolatot teremthet és
jelenidejű "beszélgetést" folytathat számára ismert, vagy teljesen
ismeretlen emberekkel. Erre használhatóak az IRC,
ICQ, talk
és ytalk programok, valamint a böngészőprogramokkal látogatható speciális
csevegőoldalak.
Ismerősének a felhasználó e-mail
levelet (vagy ICQ üzenetet, AW
telegrammot) küldhet, ami addig marad ismerősének postaládájában, amíg internetes
kapcsolatba nem lép és el nem olvassa a levelet.
Idegenekkel is lehet levelezni: hozzá lehet szólni a hatalmas témamennyiséget
tartalmazó Usenet vitakörök
(hírcsoportok) témáihoz, vagy fel lehet iratkozni egy vagy több levelezőlistára, és az ugyancsak
feliratkozott listatagok megkapják felszólalásodat. Ha hírlevélre
iratkozol fel, akkor ugyan nem szólhatsz hozzá, de elsőkézből fogsz értesülni egy
adott témán belüli aktualitásokról.
Mi kell az Internethez?
- Számítógép
- Internet szolgáltató (üzleti szolgáltató, iskola vagy munkahely)
- A szolgáltató által biztosított belépési jog (account)
- A megfelelő szoftverek (böngésző, levelező,...)
- Az internetes kapcsolat felépítéséhez modem, ha a kapcsolat nem közvetlen
- A modemhez is kellenek szoftverek
Az Internet születésének történelmi áttekintése
A 60-as évek elején az Egyesült Államok nemzetbiztonsági szakemberei egy olyan
elektronikus kommunikációs rendszer fejlesztésébe kezdtek, mely egy esetleges
nukleáris csapás esetén sem bénul meg - a hálózatnak ne legyen megsemmisíthető
központja és útvonala.
1964 - A RAND Corporation először hozta nyílvánosságra ezzel kapcsolatos
elképzeléseit.
1968 - A National Phisycal Laboratory Angliában tesztelt egy ilyen hálózatot.
1969 - 4 csomóponttal étrejött az ARPANET nevű hálózat. Kezdetben katonai
célokra, majd magáncélokra is használták (elektronikus levelezés).
1972 - 37 csomóponttal működött az ARPANET.
1983 - A katoniai rész MILNET néven vált le az ARPANET-ről.
1984 - A National Science Foundation létrehozza a NSFNET-et
A 80-as években nagyobb cégeknél, egyetemeken helyi hálózatokat hoztak létre. A
nagy számítógépgyárak világhálózatokat építettek, mindegyik saját hálózati
nyelvvel: IBM SNA, Novell, DECNet, Apple Talk, Siemens Transdata. Érdekük volt, hogy a
felhasználó (a gépük vásárlója) úgy használja a hálózatot, hogy azt
kiegészíteni továbbra is a cég termékeiből tudja.
A 80-as évek közepén létrejöttek a hálózatokat összekötő rendszerek,
majd az Internet. Az Internet képes összekapcsolni a világon működő lokális és
nagy számítógép hálózatokat, függetlenül a használt nyelvtől. Ez arra
kényszerítette a multi cégeket, hogy a t ovábbi termékeiket az Internetbe
bekapcsolhatóvá tegyék.
Az Internet működése
Az Internet egy világméretű számítógép hálózat, mely a különböző
rendszerű számítógép hálózatok között egységes nyelv (Internet Protocol)
segítségével kommunikációt tesz lehetővé. Cél: Távoli helyen lévő nagy
teljesítményű számítógépek több helyről történő használata.
Egyáltalán mi az a hálózat?
Mire használható a hálózat, azaz miért jó, ha több számítógép kapcsolatban
áll egymással: közösen használhatnak programokat, erőforrásokat, adatokat,
nyomtatót… . Kommunikációs kapcsolatban lehetnek egymással. Távolról használható
egy másik gép, annak összes lehetséges programjaival, adataival együtt. Adatokat
lehet tárolni más, nagy teljesítményű gépen.
|
Internet Számítógépes hálózatok közti
világméretű hálózat Internet
Hatalmas adat és információhalmaz (szövegek, képek, hangok, mozgóképek, programok
lelőhelye)
Internet Kommunikációs lehetőség az Internethez hozzáférő
személyek közt (jelenidejű csevegés és levelezés)
Account
Egy távoli gépre való belépési jog, mely a felhasználónévből (username, userID,
login name) és egy jelszóból (password) áll. A felhasználónévből és a távoli
gép nevéből adódik a felhasználó e-mail címe.
bps
Az adatátvitel mértékegysége, az internetes kapcsolat gyorsaságát lehet a bit per
secundummal (másodpercenként áthaladó bitek száma) mérni. Egy modemes internet
kapcsolat 9600, 14000, 28000, 56000 bps sebességű lehet, az Internetes mellékvezetékek
másfél millió bps sebességgel, a fő Internet gerincvezetéke 45 millió bps
sebességgel tudja szállítani az adatokat.
TCP/IP
többszáz olyan protokoll (szabályrendszer) közös neve, melynek segítéségével a
különböző gépek és programok kapcsolatot tartanak egymással az interneten. Az
adatokat csomagokra bontva továbbítja a rendszer. Ha az egyik csomag nem jut célba, ezt
újra megkéri a feladó géptől. Így több úton halad az adathalmaz (üzenet) –
gyorsabb, és nem foglalja a csatornát egy nagy adathalmaz a többi üzenet elől. A TCP
felelős a csomag-bontásáért és összerakásáért, az IP feladata a csomag
továbbítása.
Router
(forgalomirányító) – olyan számítógép, amelyik az adat-csomagot tavábbítja.
LAN (Local Area Network)
számítógépek lokális hálózata.
WAN (Wide Area Network)
LAN-ok kapcsolata.
Szerver
olyan program, mely hálózaton erőforrásokat ajánl fel. Használjuk a szót a
számítógépre is, amin a program fut.
File szerver
a program állományokhoz biztosít hozzáférést.
Nyomtató szerver
a program a nyomtatón biztosítja az adataink kinyomtatását.
Mail szerver
a program továbbítja a leveleket a külvilághoz.
News szerver
a program teremt kapcsolatot a Usenet levelezési
csoportokkal.
Kliens
azok a programok, melyek a szerver erőforrásait használják.
Gateway
olyan számítógép, mely kapcsolatot teremt a külvilággal.
Modemes kapcsolat
A saját számítógép telefonvonal segítségével köthető össze egy hálózattal. A
számítógép jeleinek telefonjelekké történő alakítása a moduláció,
visszaalakítása a demoduláció. A számítógépünk emulálja a terminált, tehát
(VT-100-as) terminálként viselkedik.
Host
A fő számítógép
Terminál
A Hosthoz csatlakoztatott billentyűzet és monitor. Terminálként viselkedhet egy PC is.
A terminál billentyűjén leütött karakter a hoston keresztül jelenik meg a monitoron.
Terminál szerver
Kapcsolatot létesít a terminálok és a hostok között. Először ez jelentkezik be,
innen lehet kapcsolódni a különböző hostokhoz (ha több van) a connect paranccsal.
Konzol
A hosthoz tartozó billentyűzet és monitor. Ugyanúgy terminálként viselkedik, mint a
többi terminál.
Port
A hostnak az a része, amihez a terminál csatlakozik. A porthoz van általában
hozzárendelve, hogy milyen típusú a terminálunk.
Munkaállomás
Ha egy Unixhoz csak egy felhasználó csatlakozhat.
Karakteres terminál
csak karakterek jeleníthetőek meg vele.
Grafikus terminál
(X terminál)
grafikus jelek (pixelképek) is megjeleníthetőek vele. |
|