AKG program

A törvény meghatározása szerint a kilencedik évfolyamon a tanulók számára lehetőség adódik egy adott nyelv magas óraszámban történő tanulása Az Alternatív Közgazdasági Gimnázium a nyelvi előkészítő évben a nyelvi óraszámot heti 20 órában állapította meg. Az évfolyam tanulói két csoportban tanulják az angol nyelvet.

Természetesen itt is – az AKG pedagógiai programjának megfelelően – érvényesül a személyre szabott oktatás, az egyéni értékelés és az életkori sajátosságoknak megfelelő pedagógiai gyakorlat.

Az oktatás szintezett csoportbontásban történik Egy - egy csoport munkáját több tanár (legalább három + egy anyanyelvi) nyelvtanár irányítja. A tanárok munkája összehangolt, egymásra épülő. A szakmai - módszertani megközelítés megegyezik a kétszintű érettségi, illetve az érvényben lévő nyelvvizsgák követelményeivel. A munka részben a hagyományos nyelvórai keretek között, részben pedig projekt jellegű feladatokon keresztül történik, a nyelvi munkaközösség által elkészített jegyzetekből, kiegészítő hallásértést segítő nyelvi anyagokból áll. A tanárok munkáját anyanyelvi tanár is segíti.

Az egyes követelményeket, a következő nyelvi szintre való továbblépés kritériumait előre ismertetjük, így az ismeretek elsajátításának mértéke mérhető, számonkérhető, egyértelműen demonstrálható.

A nyelvi előkészítő évfolyamra felvettek bemeneti nyelvtudás szintje különböző lehet attól függően, hogy a célnyelvvel foglalkoztak-e korábbi tanulmányaik során és ha igen, milyen mértékben.

Az előkészítő évben történő angol nyelvi oktatáshoz javasolt változatok:

Az évenkénti célok meghatározásánál az Európai Tanács által meghatározott nyelvi szintleírásokat vettük alapul.

9. évfolyam: A2/B1-es szint elérése.
10. évfolyam: B1/B2-es szint elérése.
11. évfolyam: B2/C1-es szint elérése.
12. évfolyam: C/1 szint elérése
13. évfolyam: szintentartás

10 óra tankönyvfeldolgozás
2 óra nyelvtani rendszerezés
4 óra kommunikáció
2 óra civilizáció
1 óra labor (beszédgyakorlat)
1 óra számonkérés

Ha valaki emelt szintű érettségit vagy középfokú nyelvvizsgát tesz, következő lépésként választhatja a szintentartást, ami heti három órát jelent, a felsőfokú nyelvvizsga előkészítőt heti 5 órában, illetve a tárgyat le is adhatja.

A szintentartó órák keretein belül lehetőség van az általános nyelvi kompetenciák megszilárdítására, gyakorlására országismereti, irodalmi és civilizációs ismeretátadáson keresztül a mellékelt angol nyelvi civilizáció tanterv alapján.

Az idegen nyelvi érettségi vizsga szintmeghatározásai igazodnak az Európa Tanács skálájához. A vizsgaszintek az Európa Tanács skálájának két-két nyelvi szintjét fogják át: középszinten az A2-B1 szinteket, emelt szinten a B2-C1 szinteket. A nyelvi szint elérése egyben a következő szintre lépés feltétele.

Nyelvi szintleírások magyarázata az Európa Tanács idegennyelv-oktatásra vonatkozó ajánlásai alapján

C2 - Mesterszint

Minden hallott vagy olvasott szöveget könnyedén megért. A különböző beszélt vagy írott forrásokból származó információkat össze tudja foglalni, összefüggően tudja felidézni az érveket és a beszámolókat. Spontán módon ki tudja fejezni magát, teljesen összefüggően és pontosan, a jelentések kisebb árnyalatai között is különbséget tud tenni, még a bonyolultabb helyzetekben is.

C1- Haladó szint

Meg tud érteni különböző fajtájú igényesebb és hosszabb szövegeket, és a rejtett jelentéstartalmakat is érzékeli. Folyamatosan és spontán módon tudja kifejezni magát anélkül, hogy túl sokszor kényszerülne arra, hogy keresse a kifejezéseket. A nyelvet rugalmasan és hatékonyan tudja használni társadalmi, továbbá a tanuláshoz és a munkához kapcsolódó célokra. Világos, jól szerkesztett, részletes szöveget tud alkotni összetettebb témában is, eközben megbízhatóan használja a szövegszerkesztési mintákat, szövegösszekötő elemeket.

B2 - Középszint

Meg tudja érteni az összetettebb konkrét vagy elvont témájú szövegek fő gondolatmenetét, beleértve ebbe a szakterületének megfelelő szakmai beszélgetéseket is. Olyan szintű normális interakcióra képes anyanyelvű beszélővel, folyamatosan és spontán módon, hogy az egyik félnek sem megterhelő. Világos, részletes szöveget tud alkotni különböző témákról, és képes kifejteni a véleményét valamilyen témáról úgy, hogy részletezni tudja a különböző lehetőségekből adódó előnyöket és hátrányokat.

B1 - Küszöbszint

Megérti a fontosabb információkat a világos, standard szövegekben, amelyek ismert témáról szólnak, és gyakori helyzetekhez kapcsolódnak a munka, az iskola és a szabadidő stb. terén. Elboldogul a legtöbb olyan helyzetben, amely a nyelvterületre történő utazás során adódik. Egyszerű, folyamatos szöveget tud alkotni olyan témában, amelyet ismer, vagy amelyek az érdeklődési körébe tartoznak. Le tudja írni a tapasztalatait és különböző eseményeket, álmokat, reményeket és ambíciókat, továbbá vázlatosan meg tudja indokolni a különböző álláspontokat és terveket.

A2 - Alapszint

Megért olyan mondatokat és gyakrabban használt kifejezéseket, amelyek az őt közvetlenül érintő területekhez kapcsolódnak (pl. nagyon alapvető személyes és családdal kapcsolatos információk, vásárlás, helyismeret, állás). Az egyszerű és rutinszerű nyelvi helyzetekben tud kommunikálni úgy, hogy egyszerű és direkt módon információkat cserél családi vagy mindennapi dolgokról. Le tudja írni nagyon egyszerű formában a viszonyulását valamihez, a közvetlen környezetében és olyan területeken, amelyek a legalapvetőbb szükségleteket érintik.

A1 –Minimum szint

Megérti és használja a gyakoribb mindennapi kifejezéseket és a nagyon alapvető fordulatokat, amelyeknek célja a mindennapi szükségletek konkrét kielégítése. Be tud mutatkozni és be tud mutatni másokat, meg tud válaszolni, és fel tud tenni olyan kérdéseket, amelyek személyes jellegűek (pl. hogy hol lakik), amelyek olyan emberekre vonatkoznak, akiket ismer, vagy olyan dolgokra, amelyekkel rendelkezik. Képes nagyon egyszerű interakcióra, amennyiben a másik személy lassan és világosan beszél és segítőkész.

(Modern Languages: Learning, Teaching, Assessment. A Common European Framework of Reference (1996). Strasbourg, Council of Europe, 131. p.)

Ezen a szinten a diák megérti a legegyszerűbb ismert utasításokat, kéréseket, és röviden válaszolni tud azokra.

Ezen a szinten a diák megérti és használja a gyakoribb mindennapi kifejezéseket és a nagyon alapvető fordulatokat, amelyeknek célja a mindennapi szükségletek konkrét kielégítése. Be tud mutatkozni, és be tud mutatni másokat, meg tud válaszolni és fel tud tenni személyes jellegű kérdéseket (pl. hogy hol lakik) ismerős emberekre és dolgokra vonatkozóan. Képes egyszerű interakcióra, amennyiben a másik személy lassan, világosan beszél és segítőkész.

Megérti az ismerős szavakat, fordulatokat, melyek személyére, családjára, közvetlen környezetére vonatkoznak.

Képes egyszerű beszélgetésben részt venni, amennyiben a partner lassan, jól artikulálva beszél. Képes feltenni és megválaszolni egyszerű kérdéseket ismerős témára és helyzetre vonatkozóan. Lakóhelyét, ismerőseit képes egyszerű fordulatokkal leírni.

Megérti az ismerős szavakat, egyszerű mondatokat feliratokon, reklámokban, katalógusokban.

Ezen a szinten a diák megért olyan mondatokat és gyakrabban használt kifejezéseket, amelyek az őt közvetlenül érintő területekhez kapcsolódnak (pl. nagyon alapvető személyes és családdal kapcsolatos információk, vásárlás, helyismeret, állás). Az egyszerű és begyakorolt nyelvi helyzetekben tud kommunikálni úgy, hogy egyszerű és direkt módon információt cserél családi vagy mindennapi dolgokról. Tud egyszerű nyelvi eszközöket használva beszélni saját hátteréről, szűkebb környezetéről és a közvetlen szükségleteivel kapcsolatos dolgokról.

Megérti a leggyakoribb fordulatokat és szókincset, ha számára ismert, közvetlen dologról van szó. Megérti a rövid, világos és egyszerű üzenetek, bejelentések, egyéb gyakori szövegek lényegét.

Részt tud venni egyszerű, begyakorolt, hétköznapi témáról szóló beszélgetésben, mely közvetlen információcserét igényel ismert tevékenységgel kapcsolatban. Képes magát megértetni társasági beszélgetésben. Röviden le tudja írni például családját, lakóhelyét, tanulmányait.

Megérti rövid, egyszerű szövegek, köztük történetek lényegét. A kért információt ki tudja keresni.

Ezen a szinten a diák megérti a fontosabb információkat a világos, standard szövegekben, amelyek ismert témáról szólnak és gyakori helyzetekhez kapcsolódnak a munka, az iskola és a szabadidő stb. terén. Elboldogul a legtöbb olyan helyzetben, amely a nyelvterületre történő utazás során adódik. Egyszerű, összefüggő szöveget tud alkotni ismert vagy az érdeklődési körébe tartozó témában. Le tudja írni az élményeit, különböző eseményeket, álmokat, reményeit és ambícióit, továbbá röviden meg tudja indokolni a különböző álláspontokat és terveket.

A köznyelvi beszédet főbb vonalaiban megérti, ha az rendszeresen előforduló, számára ismert témáról szól. Megérti a legfontosabb információkat olyan rádió- és tévéműsorokban, melyek aktuális eseményekről, illetve az érdeklődési köréhez vagy tanulmányaihoz kapcsolódó témákról szólnak, és melyekben viszonylag lassan és világosan beszélnek.

Részt tud venni a nyelvterületen utazás közben felmerülő helyzetekben, valamint ismerős, mindennapi témákról adódó beszélgetésekben felkészülés nélkül. Egyszerű, összefüggő fordulatokkal el tudja mondani élményeit, céljait. Röviden meg tudja indokolni és magyarázni a véleményét, el tud mondani egy történetet, és véleményét meg tudja fogalmazni.

Megérti olyan szövegek lényegét, illetve a bennük lévő információt, melyek hétköznapi témákkal kapcsolatosak, gyakori témákkal foglalkoznak. Megérti az eseményekről, érzelmekről, véleményekről szóló írásokat.

Meg tud fogalmazni egyszerű, rövid, összefüggő szöveget ismert, hétköznapi témákban. Be tud számolni élményeiről, véleményéről.

Ezen a szinten a diák megérti az összetett konkrét vagy elvont témájú szövegek gondolatmenetét, beleértve a szakterületének megfelelő szakmai beszélgetéseket is. Folyamatos és természetes interakciót tud kezdeményezni és fenntartani anyanyelvű beszélővel, mely egyik félnek sem megterhelő. Képes világos és részletes szöveget alkotni széles témakörben, véleményét képes aktuális témákról kifejteni a lehetséges előnyök és hátrányok részletezésével.

Megérti a hosszabb előadást, képes követni az összetett érvelést. Megérti a rádió és tévé aktuális eseményekről szóló hírműsorait, valamint a köznyelvet használó játékfilmek többségét.

Folyékonyan és természetesen tud részt venni anyanyelvű beszélőkkel folytatott beszélgetésben mindennapi témákról felkészülés nélkül. Részletesen ki tudja fejteni, meg tudja indokolni, magyarázni és védeni a véleményét, el tud mondani egy történetet.

Megérti a jelenkor problémáival kapcsolatos szövegek (cikkek, beszámolók, narratívák) lényegét, illetve a bennük lévő információt, érvelést. Megérti az eseményekről, érzelmekről, véleményekről szóló irodalmi prózai szövegeket.

Képes világosan fogalmazni részletes, összefüggő szöveget a jelenkor problémáival és érdeklődésével kapcsolatos témákban. Be tud számolni élményeiről, képes kifejteni véleményét, érvelni egy álláspont mellett és ellen.

A diák képes arra, hogy a spontán és folyamatos kommunikációt a társalgás egész időtartama alatt ne zavarják félreértések, a beszélgetés során egyik fél sem érezzen feszültséget vagy kényelmetlenséget. Jól reagál a közbevetett megjegyzésekre. Spontán válaszokkal, gondolkodás nélkül képes kapcsolódni a partner által felvetett témákhoz, választékosan, a nyelvi tevékenység színtereinek (magánszféra, közszféra, a társadalom, a szakma vagy a képzés ) leginkább megfelelő formában kifejezni szükségleteit, kívánságait, szándékait, tapasztalatait, véleményét, érzéseit, reagálni a beszélgetőtárs várható megnyilatkozásaira, összetett téma megvitatásában aktívan részt venni,a beszélgetés stílusát, mélységét befolyásolni.

Az anyanyelvi beszélőhöz hasonlóan képes első olvasásra, automatikusan megérteni mindenfajta könnyű, tényközlő és megjelenítő szöveget, terjedelemtől függetlenül felismerni és értelmezni közepesen nehéz, összetett szövegek tartalmi, formai és stiláris sajátosságait, megfelelő olvasási stratégiák birtokában önállóan (iskolán kívül) feldolgozni a legnehezebb, ismeretlen témáról szóló, gondolatilag és nyelvileg bonyolult, hosszú szövegeket is, viszonylag rövid idő (2-3 hét) alatt végére érni egy-egy házi olvasmánynak (novellának, regénynek, drámának, tudományos írásnak, tanulmánynak), felismerni az egyes szövegfajtákat, s értelmezni ezek tartalmi és formai összefüggéseit, következtetni a szövegek funkciójára, az írói szándékra, az idegen nyelvű szövegek anyanyelvétől eltérő kulturális sajátosságaira.

A diák képes követni egy összetett, elvont témájú előadást, akkor is, ha a téma nem vág közvetlenül az érdeklődési körébe, vagy nem kapcsolódik szorosan a tananyaghoz, megérteni egy hallott szöveget akkor is ha a kulcsszavak egy része ismeretlen, azok jelentését a szövegkörnyezetből kikövetkeztetni. Ugyanakkor, ha egy számára kevéssé ismert nyelvi regiszterről van szó, vagy ha a beszélőnek a standártól eltérő a kiejtése, szüksége lehet arra, hogy megerősítsék abban, hogy jól értette, amit értett.

Képes kiszűrni a lényeges információkat egy szövegből, akkor is, ha azokat rossz technikai körülmények között hallja, akkor is ha háttérzaj van (pl. a hangosbemondó információi repülőtéren, pályaudvaron, bevásárlóközpontban, stb.) illetve önállóan megérteni a dalok szövegét, megérteni a rádióadások nagy részét, akkor is, ha a beszélők nem a standár nyelvet beszélik, akkor is, ha háttérzaj van, megérteni az igényes filmeket is, akkor is, ha a szereplők argóban beszélnek.

A diák képes összetett témákról világos, részletes ismertetőt, beszámolót nyújtani, megfelelően beépítve a rész témákat, az egyes témákat továbbgondolva és megfelelő következtetéseket levonva, világos, tervszerűen kialakított leírást és bemutatást nyújtani, megfelelő hangsúlyt fektetve a lényeges kérdésekre és a téma kifejtését jól elősegítő részletekre, közérdekű bejelentéseket tenni úgy, hogy a finomabb jelentésárnyalatokat is ki tudja fejezni, egy összetett témáról világos, tervszerűen felépített 15 - 20 perces előadást tud tartani, kiemelve a lényeges pontokat, valamint a mondanivalót megfelelően alátámasztó részleteket, spontán módon eltérni az előre átgondolt szövegtől,

felkelteni a közönség figyelmét, gondolatait kifejezően, könnyedén, szórakoztatóan megjeleníteni.

A diák képes kb. 500-600 szavas összefüggő szöveget írni, az esszéírás minden elemét magas szinten és tudatosan alkalmazni ; gondolatait, véleményét anyanyelvi szinten, igényes kifejezésekkel, hibátlanul, összefüggően megfogalmazni, a fent említett kritériumokat a következő szövegtípusokban megvalósítani: egy hipotézist kifejtő és bizonyító tanulmány, irodalmi elemzés, hivatalos levél, üzleti levél, közéleti szövegek (beszéd, felszólalás) és valamennyi eddig tanult szövegtípus.

Az idegennyelv-oktatás alapvető célkitűzése az idegennyelvi kommunikatív kompetencia fejlesztés. Ez a fogalom azonos a használható nyelvtudással. Az adott szituációnak megfelelő nyelvhasználati képességet jelenti, ami a nyelvhasználat során receptív és produktív nyelvi tevékenységekben nyilvánul meg, szóban vagy írásban.

A kommunikatív nyelvi kompetencia szintjeinek meghatározása szóban illetve írásban a négy nyelvi alapkészség,

Ugyancsak fontos a célnyelvi közösségekre vonatkozó szociokulturális ismeretek bővítése és az interkulturális tudatosság fejlesztése. A szociokulturális ismeretek és az interkulturális tudatosság szolgáltatják az alapot a tanulók interkulturális kompetenciájának fejlesztéséhez, amibe többek között beletartozik

Nem hanyagolható a diákok szociális kompetenciájának fejlesztése, azaz az egymástól való tanulás és az egymásért végzett munka készsége és képessége. A szociális kompetencia fejlesztése szoros összefüggésben történik az egyéb (kommunikatív nyelvi-,stratégiai-, interkulturális) kompetenciák fejlesztésével, s az alkalmazott munkaformák révén (pl. egyéni munka, pármunka, csoportmunka, projektek stb.) valósulhat meg.
A kommunikatív nyelvi kompetencia fejlődéséhez kapcsolódik és azzal szoros összefüggésben alakul a diákok stratégiai és interkulturális kompetenciája.

A kommunikatív nyelvoktatás egyik feltétele a nyelvtanítás-nyelvtanulás az autenticitás elvének figyelembevétele.

A nyelvtanuló az adott helyzetnek és szerepnek megfelelő nyelvi cselekvés végrehajtása során egyidejűleg ill. egymást követően különböző készségeket és stratégiákat alkalmaz. A kiindulópont mindig az autentikus szövegek recepciója.

Az elsajátítás iránya mindenkor a szövegek reprodukcióján és rekonstrukcióján át az autentikus szövegek produkciója felé mutat. A kitűzött céltől függően ugyan más és más pontig kell eljutnia a nyelvtanulónak, de a tanulás-tanítás során nem szabad felrúgni" ezt a logikát, felcserélni a szakaszok egymásutániságát. Annak érdekében, hogy az egyes készségeket kommunikatív szándékai megvalósítására megfelelően tudja alkalmazni, azokat a valós helyzetekhez hasonlóan, a tartalmat középpontba állítva, egymással kombinálva, integráltan kell fejleszteni.

Az idegennyelvi kommunikatív kompetencia elsajátításában a legfontosabb módszertani alapelvek a cselekvés általi tanulás, a sokcsatornás tanulás, az egész személyiséget aktivizáló tanulás, a játékos tanulás, azaz cselekvésorientált, kommunikatív, kooperatív és autonóm munkaformák.

A Tartalmi követelmények közép-, illetve emelt szintre összeállított Témakörök/Kompetenciák listája felöleli a nyelvtudás készségelemeit, a nyelvtani kompetenciát, valamint az idegen nyelvi érettségi vizsgán előforduló témákat. A közép- és az emelt szinten maguk a témák nem különböznek egymástól, de különböző a témák megközelítési módja. Míg a középszinten a megközelítési mód személyes, a vizsgázó tapasztalataihoz közel álló, konkrét és egyszerű, addig az emelt szinten a megközelítési mód általános, a vizsgázó tapasztalataitól távolabb eső, elvont és összetett.

A Követelmények rész egyrészt értelmezi, másrészt részletesebben kifejti a Témakörök/Kompetenciák-ban foglaltakat külön a közép-, illetve az emelt szintre.

Beszédértés (hallott szöveg értése) Hétköznapi témájú rövidebb beszélgetések, interjúk lényeges információinak, alapvető kommunikációs szándékának megértése.

Egy hallott szövegből az adott helyzetben szükséges információk megértése.

Beszédkészség Részvétel a vizsgázó saját érdeklődési körébe eső, tanulmányaiban előforduló vagy általános érdeklődésre számot tartó témákról szóló beszélgetésekben.

Szövegértés (olvasott szöveg értése) Olyan a mindennapi életben előforduló, köznyelven íródott, változatos típusú szövegek lényegének megértése, amelyeknek témája közel áll a vizsgázó mindennapi tapasztalataihoz.

Az életben általában használatos olvasási módok alkalmazása a szövegekben és a feladatokban (globális, szelektív, részletes értés).

A szövegszerkezeti sajátosságok és a szövegösszefüggések felhasználása egy szöveg értelmezéséhez.

Íráskészség Érthető kifejezésmód a mindennapi élet általánosan használt szövegfajtáiban.

Egyéb készségek (stratégiák) A feladatok megtervezéséhez, megoldásához, értékeléséhez szükséges készségek és technikák alkalmazása.

A vizsgázó tudásszintjének megfelelő szövegfajtákban előforduló lexikai elemek, nyelvi struktúrák felismerése, és nyelvileg elfogadható, azaz a megértést nem akadályozó használata a mondat és a szöveg szintjén.

A különböző kommunikációs szándékok kifejezésekor a megfelelő nyelvi eszközök alkalmazása.

Ember és társadalom Pl. a másik ember külső és belső jellemzése, ünnepek, vásárlás.

Tudomány és technika Pl. népszerű tudományok, ismeretterjesztés, a technikai eszközök szerepe a mindennapi életben.

Beszédértés (hallott szöveg értése) Hosszabb, nyelvileg bonyolultabb közlésformák gondolatmenetének követése, kommunikációs szándékának megértése több beszélő esetén is.

Beszédkészség Beszélgetés folytatása általánosabb, összetettebb témákban, a vizsgázó álláspontjának, véleményének szabatos, összefüggő kifejtése.

Szövegértés (olvasott szöveg értése) Általánosabb jellegű, a mindennapi tapasztalatoktól távolabb eső, elvontabb témájú szövegek megértése.

A széles olvasóközönség számára hozzáférhető szépirodalmi szövegek megértése.

Íráskészség Árnyalt, rendezett kifejezésmód a mindennapi tapasztalati világtól távolabb eső, általánosabb, összetettebb témákban.

Változatos szókincs, a mondanivalónak megfelelő komplex mondatszerkezetek használata.

A mindennapi élet feladataihoz használt szövegtípusok műfaji jellemzőinek és a különböző közlésformák (pl. elbeszélés, leírás, érvelés) sajátosságainak figyelembe vétele írásbeli munkák készítése során.

Egyéb készségek (stratégiák) A feladatok megtervezéséhez, megoldásához, értékeléséhez szükséges készségek és technikák alkalmazása.

A vizsgázó tudásszintjének megfelelő szövegfajtákban előforduló lexikai elemek, nyelvi struktúrák felismerése, valamint biztos és árnyalt használata a mondat és a szöveg szintjén.

A különböző kommunikációs szándékok kifejezésekor a megfelelő nyelvi eszközök alkalmazása.

Pl. az ünnepek fontossága az egyén és a társadalom életében, a fogyasztói társadalom, reklámok.

Pl. a lakóhely fejlődésének problémái, a környezetvédelem lehetőségei és problémái.

Pl. a munkavállalás körülményei, lehetőségei itthon és külföldön; divatszakmák.

Pl. szabadidősport, élsport, veszélyes sportok; a könyvek, a média és az internet szerepe, hatásai.

Tudomány és technika Pl. a tudomány és a technikai fejlődésének pozitív és negatív hatása a társadalomra, az emberiségre.

A nyelvórák magas számának köszönhetően a tanulók viszonylag hamar el fognak jutni egy olyan nyelvi szintre, amely már lehetővé teszi, hogy más tantárgyakhoz kapcsolódva, az ott szerzett ismereteiket felhasználva, idegen nyelven tudjanak elmélyülni egy adott tudományágban, részletesebben tudjanak foglalkozni irodalmi, társadalomtudományi, művészeti kérdésekkel, problémákkal. Az év során szervezett témahetek kiváló alkalmat teremtenek arra, hogy egy adott témakörön belül alaposabb ismereteket szerezzenek, megismerhessék az adott szakterület szaknyelvét, önálló könyvtári kutatásokat végezzenek, angol nyelvű prezentációkat, színházi előadásokat tartsanak, illetve hallgassanak.

A nyelvoktatás megfelelő fizikai környezetben zajlik. Az adott létszámot elbíró termekben tanulnak a diákok. Minden terem felszerelt magnetofonnal, videolejátszóval, írásvetítővel és diavetítővel. Minden évfolyam rendelkezik saját laptoppal, projektorral és CD-lejátszóval ezenkívül lehetőség van DVD-lejátszó használatára. Az idegen nyelvi munkaközösség rendelkezik három CD-lejátszóval, amit bármely nyelvtanár szabadon használhat. Az iskola könyvtára jól felszerelt idegen nyelvű irodalommal, szótárakkal, napilapokkal, aktuális folyóirattal. Az iskolában használt tankkönyvekhez minden nyelvtanár rendelkezik tanári kézikönyvvel, ezenkívül a könyvtárban fellelhető számos kiegészítő anyag, amely folyamatosan bővül. A tanári szobákban lehetőség nyílik számítógép- és internethasználatra. A diákok számára egy számítógépterem és a könyvtár biztosít számítógép- és internethasználati lehetőséget.

Egyik legfontosabb értékelési forma a nyelvórákon a folyamatos értékelés, melyet a tanár végez annak érdekében, hogy tanulóit a tanulásban segítse, ösztönözze. Visszajelzéseinek fontos része a bíztatás, mely a szükséges javításokkal, tapintatosan megfogalmazott bírálattal együtt arra irányul, hogy segítse a helyes önértékelés és önbizalom kialakulását.

Másik értékelési forma a félévenkénti szöveges értékelés, ahol a nyelvtanár a kommunikatív kompetencia valamennyi elemét és a nyelvi készségeket értékeli. Értékeli a tanuló előrehaladását önmagához és a csoport egészéhez képest, valamint a jó előre megfogalmazott követelmények szempontjából. A nyelvi-kommunikációs év során szükséges a negyedévenkénti mérés, melyet részletes írásos értékelés kell, hogy kövessen. Szükséges továbbá, hogy az adott csoportokat tanító nyelvtanárok minden hónapban egyszer tájékoztatást nyújtsanak a tanulók patrónusai számára a tanuló előremeneteléről, az esetleges problémákról.

Az értékelés kitér a kommunikatív kompetencia valamennyi elemére, tehát méri a tételes tudást (szókincs, nyelvtan, helyesírás, kiejtés, szövegalkotás és nyelvhasználat szabályai), valamint a nyelvi készségeket és tevékenységeket (hallott és olvasott szöveg értése, beszéd, írás, közvetítés).

A napi gyakorlatban előforduló számonkérések alkalmával a nyelvórákon nem osztályzattal, hanem százalékokkal jelzi a nyelvtanár az elvégzett feladatok minőségét. Év végén (12.-13.-ban félévkor is) a tanulók éves teljesítményük alapján osztályzatot kapnak.

A nyelvi órák mellett az iskolában működő angol nyelvi színjátszó csoportok, angol nyelvterületre tervezett tanulmányutak elősegítik a nyelv iránt való érdeklődés fenntartását, a tanultak elmélyítését. Tanulóinkat a nyelvtanárok ösztönzik a tanulmányi versenyeken való részvételre.

10. 11. 12. 13. évfolyam

A nyelvi kommunikációs év után tovább folytatódik az angol nyelv tanulása, alacsonyabb óraszámban. Továbbra is megmaradnak az AKG pedagógiai céljai, a személyre szabott oktatás, az egyéni értékelés, a differenciált tanításra való törekvés és az életkori sajátosságokhoz igazodó pedagógiai gyakorlat.

Célunk, hogy az eddig megszerzett nyelvtudást továbbfejlesztve, a diákok képesek legyenek gondolataikat írásban is, szóban is nyelvtanilag helyesen, megfelelő szerkezeteket használva, folyékonyan, összefüggően és érthetően, a megfelelő előadásmódban és stílusban kifejezni. Az egyre biztosabb nyelvtani tudás és az egyre bővülő szókincs birtokában képesek legyenek érveiket logikai szabályoknak megfelelően, meggyőzően, példákkal alátámasztva kifejteni; ill. a megvizsgált szövegek és témakörök közötti összefüggéseket felfedezni és megfogalmazni.

A kommunikatív nyelvtanítás célja a hatékony kommunikáció; a hangsúly a tartalmon, a mondanivalón van. A cél továbbra is a kommunikatív kompetencia valamennyi összetevőjének harmonikus fejlesztése. A kommunikatív kompetencia fejlesztését elősegíti, ha a tanulók valós feladatok megoldásához, valós szituációkban használják a nyelvet, vagyis eszközként használják saját kommunikációs céljaik eléréséhez. Ugyanilyen fontos, hogy minél több lehetőségük adódjon arra, hogy autentikus nyelvi mintákkal találkozzanak a tanulás során.

A gyakorlásra fordított idő sokszorosára növelhető az óra céljainak megfelelő változatos interakciós formák alkalmazásával. A nyelvórán a csoport- és pármunka fokozott hangsúlyt kap; előtérbe kerül a tanárnak a tanulási folyamatot segítő szerepe. A nyelvi kommunikáció természetéből adódóan alapvető a résztvevők együttműködése.

A nyelvoktatás során az interdiszciplináris elveket figyelembe véve igyekszünk a más tárgyaknál tanított anyagokat integrálni a nyelvórákba.

Az oktatás továbbra is szintezett csoportbontásban történi. Egy - egy csoport munkáját egy nyelvtanár és egy anyanyelvi tanár irányítja.

A nyelvi előkészítő év után elvárható a B1/B2 szint elérése. Az évenkénti célok meghatározásánál az Európai Tanács által meghatározott nyelvi szintleírásokat vettük alapul.

Tekintettel arra, hogy a 10 -13. évfolyamokon az óraszám csökken, a haladás tempója nem lesz olyan látványos, mint a 9. évfolyamon.

10. évfolyam: B/2, illetve továbbhaladás C1 szintre
11. évfolyam: továbbhaladás C1szintre
12. évfolyam: továbbhaladás C1 szintre, C1
13. évfolyam: C1 szintentartás

A 10. és 11. évfolyamon heti 3, a 12. és 13. évfolyamon heti 2 órában történik az angol nyelv oktatása.

Ha valaki emelt szintű érettségit vagy középfokú nyelvvizsgát tesz, következő lépésként választhatja a szintentartást, a felsőfokú nyelvvizsga előkészítőt, illetve a tárgyat le is adhatja.

Az emelt szintű érettségi, illetve a középszintű nyelvvizsga megszerzése után leheetőség van szintentartó kurzus választására is. Ennek keretén belül célunk az angolszász nyelvterület kultúrájával, történelmével, irodalmával, szokásaival, társadalmi, gazdasági kérdésekkel, a mindennapi élettel való megismerekedés.

Kultúra, történelem, irodalom, művészetek: idegenforgalmi látványosságok, történelmi adatok; sztereotípiák leküzdése;

Viselkedések, szokások: hol, hogyan élnek az emberek; hétköznapi körülményeik; munka, tanulás, vásárlás, pihenés, étkezés, hogyan beszélgetnek egymással az emberek, ünnepek, viták, értékek stb.

A kulturális kérdésekhez a tanulók sokkal több érdeklődéssel közelítenek, mint a száraz ismeretekhez, különösen akkor, amikor mindezt összehasonlítják saját életkörülményeikkel, érdeklődésükkel és értékeikkel. Órai munkánk során kiindulhatunk tanulóink saját életéből, és azután felmutathatunk részleteket és értékeket a célkultúrából.

Források: lehetőleg autentikus, eredeti anyagok felhasználása; fotók, plakátok, videók, a célország(ok)ban kiadott újságok, ifjúsági magazinok, ott készült filmek és modern irodalmi alkotások részletei, mai zene vagy videoklipek, riportok, televíziós műsorok részletei (hangzó anyag szövegkönyvi változatával lehetőleg).

Az elemzéshez egy olyan alapvető szempontrendszert használunk, amely szerint az emberek viselkedési szokásai és értékrendje aszerint tér el másokétól, hogy milyen földrajzi helyzetben élnek, milyen nép vagy népcsoport (etnikum) tagjai,milyen tradíciók szerint élnek,milyen a társadalmi és anyagi helyzetük, milyen korúak, milyen neműek, milyen értékeket képviselnek, mennyire hasonlítanak a mi kultúránk megnyilvánulásaihoz és értékeihez, illetve mennyire térnek el azoktól.

E szempontok alapján meg tudjuk különböztetni mindazokat az érzékelhető tartalmakat, amelyeket bármely kezünkbe került forrás képvisel.

Európa Tanács	elnevezés	Érettségi vizsga	Nyelvvizsga
A1	Minimumszintű felhasználó	-	-
A2	Alapszintű felhasználó	Középszint
B1	Küszöbszint	Középszint	Alapfok
B2	Önálló nyelvhasználó	Emelt szint	Középfok
C1	Haladó szint	Emelt szint	Felsőfok

Angol nyelv

9. évfolyam (nyelvi kommunikációs év)

10. 11. 12. 13. évfolyam

			Tantárgyi programok
	Angol nyelv 5 éves gimnáziumi képzés

Bemeneti szint	Kimenet
0	A2/B1
A1	B1/B2
A1+	B/2