Tantárgyi programok
 

Rajz és vizuális kultúra

5 éves gimnáziumi képzés

Az Alternatív Közgazdasági Gimnáziumban a rajz és vizuális kultúra tantárgyhoz kapcsolódó képességfejlesztő, ismeretszerző és alkotótevékenység több területen valósul meg:

rajz és vizuális kultúra, 10-11. évfolyam 64-64 óra/év, azaz heti 2 óra
rajz alkotókör, 10-12. évfolyam

A tantárgy általános céljai:

Az alkotóképességek fejlesztése a vizuális művészi kifejezés és a kommunikáció formáinak, kifejezési eszközeinek megismerésén és alkalmazásán keresztül történik. A vizuális nyelv kifejezési eszközeinek megismerése és fejlesztése e nyelv logikájából következő, egymásra épülő egyre bonyolultabb megfigyelési szempontokat és differenciáltabb kifejezési eszközöket igénylő feladatsorokra épül. De emellett nagyon fontos, hogy teret kapjon az ösztönös önkifejezés lehetősége is.

A befogadó, megismerő képességek fejlesztése egyrészt a valóság, a természet, az emberi környezet megfigyelése elemzése, másrészt a képzőművészeti alkotások megismerése, elemzése során valósul meg. Az ókori nagy kultúrák és az azt követő stílusirányzatok megismerése a kronológiai sorrendet követi és szinkronban van a társadalomismeret tantárgy tematikájával, de a hangsúly nem a teljességen, az időrend pontos betartásán van, hanem azon hogy egy adott témához, feladathoz kapcsolódó műalkotásokat ismerjük meg, elemezzük és ezek tanulsága, közvetve épüljön be a diákok munkáiba. A cél tehát nem egy rendszerezett művészettörténeti képzés, hanem az, hogy egy-egy probléma, feladat kapcsán vizsgáljuk meg, hogy hogyan látták, hogyan oldották meg ezt a problémát az ókori egyiptomiak vagy a görögök.

Az alkotóképességek fejlesztése a vizuális művészi kifejezés és a kommunikáció formáinak, kifejezési eszközeinek megismerésén túl fontos szerepet kap a személyes útkeresés. A tantárgy feladata az egyéniség keresésének segítése, a vizuális kultúra példáinak bemutatásán keresztül egyfajta követhető stílus, mintaválaszték felkínálása. Az azonosulás az alkotómunka elmélyült állapotában megy végbe a legkönnyebben, ezért a tudatos vizuális önkifejezés tág és minél önállóbb választási lehetőségeit kell felkínálnia A rajzi, a festői, a szobrászi munka mellett teret kell adjunk a korosztály érdeklődésének homlokterében álló alkalmazott grafikai tervezési és tárgytervezési, konstruálási feladatoknak.

A befogadó, megismerő képességek fejlesztése a valóság, a természet, az emberi környezet megfigyelése elemzése, és a képzőművészeti alkotások megismerése, elemzése során valósul meg, de fontos szerepet kap a tágabb összefüggések, a tendenciák felismerése.

A képzőművészet történetének megismerése során az adott kultúra, vagy korszak társadalmi, gazdasági életének összefüggésében vizsgáljuk az épületeket, műalkotásokat.

A 10-12. évfolyam részére indított, de a gyakorlatban minden évfolyam diákjai számára biztosított rajz alkotókör a vizuális problémáktól és művészettörténeti, kronológiai rendszerektől független szabad, kötetlen alkotómunka lehetőségét biztosítja. Ennek a csoportnak a munkáját is meg kell tervezni és változatos, egymásra épülő feladatokkal kell biztosítani az egyéni haladás, fejlődés lehetőségét, de itt a fő szempont a tematika megtervezésében a csoport érdeklődésének iránya, a kifejezési eszközök használatában elért színvonala, az egyéni ötletek, kezdeményezések megvalósításának lehetősége.

A rajz és vizuális kommunikáció képességfejlesztési területei:

vizuális megismerőképesség fejlesztése – A1

Az alkotótevékenységeken belül ez a síkbeli, térbeli kifejezőeszközök, a térábrázolási konvenciók, a színtani ismeretek, a tervezési és elemi konstruálási eljárások szabályainak elsajátítását, a létrehozásukhoz szükséges technikák megismerését jelenti.

vizuális befogadóképesség fejlesztése – A2

A befogadóképesség fejlesztése a látvány analízisén, a műalkotások elemzésén, értékelésén, leírásán és a vizuális ítéletalkotás szabályainak elsajátításán az egyetemes és benne a magyar művészettörténet stíluskorszakai és a magyar népművészet megismerése által valósul meg.

vizuális alkotóképesség fejlesztése – A3

Az alkotóképesség a komplexitás kedvelésében, a merev, sablonos rend kerülésében, egyéni megoldások alkalmazásában nyilvánul meg.
A tanulók egy része képes produktív alkotások létrehozására, míg mások inkább a reproduktív jellegű alakításban képesek igényes, elmélyült munkára, képesek eredményeiket kritikusan vizsgálni, törekednek mások teljesítményéit is reálisan értékelni.

  • tudatos megfigyelés
  • vizuális viszonylatok, összefüggések, minőségek, részletgazdag emlékezeti megőrzése
  • képzetek felidézése

Vizuális megismerő és befogadó képességeiket a térbeli, formai, színbeli, mozgásbeli, az anyagokkal, esztétikummal kapcsolatos élmények, a képi, világ iránti észlelési fogékonyság jellemzi. Eleven, mozgósítható érdeklődésűek, képesek látványok célirányos, egyre tudatosabb megfigyelésére; a belső képek, képzetek emlékezeti felidézésére.

A vizuális memória fejlesztése

Vizuális memóriájuk által válnak képessé tevékenységbe ágyazott belső képekben, vizuális, esztétikai művészeti képzetekben való gondolkodásra, képzeleti műveletekre (összehasonlításra, viszonyításra, ok-okozat vizsgálatára, ítéletalkotásra, átalakításra). A látványban rejlő jelentést, a művészi kifejezésben testet öltő esztétikai hatást, a képi információ tartalmát adott szempont szerint elemezni, értelmezni tudják.

 

 

Az általános nevelési célokhoz kapcsolódóan: Az egyes tevékenységek folyamán fejleszteni kell a gyerekek: Az ábrázolás és értékítélet terén:
kreativitás fejlesztése – C1
problémafelismerő és megoldó képesség – C2
képzelet fejlesztése – C3
képi gondolkodás fejlesztése – C4
ízlés fejlesztése –C5
nyitottság fejlesztése – C6
empátia, szociális érzékenység fejlesztése – C7
érzelmek átélésének és kifejezésének képessége – C8
fogalmi gondolkodás fejlesztése – C9
képi-plasztikai ábrázoló – B1
képi-plasztikai kifejező – B2
képi-plasztikai közlő – B3
képi-plasztikai alakító – B4
képi-plasztikai konstruáló – B5

képességeit

önismeret és szabad önkifejezés fejlesztése az ábrázolásban – D1
realitásigényre, objektív világszemléletre való törekvés fejlesztése az ábrázolásban – D2
megalapozott kritikára hajló magatartás fejlesztése – D3

Tanegységek, tanegységi célok, fejlesztési feladatok, követelmények

10. évfolyam

Szám Tanegység Cél és fejlesztési feladatok Követelmény
1 Játék a színekkel – OP-ART konstrukciók, színek és felületek

Feladat: kevés színből sokféle árnyalat és felület létrehozása.
Különböző anyagok, eszközök, technikák, ecsetkezelés, vonalvezetés, felületképzés kipróbálása. (Különböző alapozott és alapozatlan papírok, színes ceruza, viaszkréta, zsírkréta, vízfesték, tempera, színes papír.)

1. Alapszínek és keverékei, elsődleges és másodlagos kevert színek
2. Semleges színek, tarka színek
3. Színkontrasztok: hideg-meleg, sötét-világos
4. a) Az elkészült színkompozíciók térkonstrukcióba építése: alapforma a kocka
4. b) Szín-játék
Szín- és forma-szimbolikára épülő színpadi előadás (díszlet, kosztüm, mozgás, színes fény, hanghatások, zene)

A színek rendszerének megismerése. Különböző festékek, anyagok, technikák színkeverési eljárásainak megismerése, gyakorlati alkalmazása

A1, A2, A3
B2, B5
C1, C4

 

A színkör - a tiszta színek rendszere. Alapszínek, elsődleges és másodlagos kevert színek rendszerének ismerete.
Színkontrasztok: magában való
hideg-meleg
sötét-világos
A fent felsorolt összefüggések alkalmazása a rajzi feladatok során.
Ritmus, szimmetria és képi egyensúly ismerete és alkalmazása.

 

2 Szín – forma – kompozíció – ritmus (gyümölcsök – tanulmányrajz, csendélet, dekoratív alkalmazás)

Feladatok

1. Színes tanulmányrajz egyetlen formáról (alma, körte), kép és forma aránya, forma és háttér viszonya, felület és forma kapcsolata
2. Csendélet gyümölcsökből (A formák egymáshoz viszonyított aránya, a képhez viszonyított aránya: képkivágás, kompozíció.)
3. Csendélet gyümölcsökből - a kép kifejezőerejének fokozása (Színek, formák szubjektív érzések szerinti átírása, színhangulatok, formakarakterek.)
4. Gyümölcsök, összetettebb formájú termések vizsgálata (A forma alakja, belső szerkezete, fölépítése, forma és funkció kapcsolata - elemző tanulmányrajzok.)
==> biológia
5. A megismert formák, formarészletek stilizált, dekoratív alkalmazása (Kompozíció, szín- és formaritmus, szimmetria, képi egyensúly.)

A látvány pontos megfigyelése, értelmezése. A természetes formák formakarakterének tanulmányozása, dekoratív átírása, önálló képi elemként való alkalmazása.

A1, A2, A3
B1, B4, B5

Semleges és tarka színek értelmezése, lokálszín fogalma.
Színek hangulati és dekoratív hatása.

A fent felsorolt összefüggések alkalmazása a rajzi feladatok során.

Ritmus, szimmetria és képi egyensúly ismerete és alkalmazása.

3 Sík és tér, valóság és illúzió (mértani testek vonalas és tónusos rajza, vetületi és axonometrikus ábrázolása, szerkesztése)

Feladatok

1. Mértani testek: kocka, téglatest, hasáb, henger, gömb, kúp, gúla vonalas és tónusos rajza
Vonal - folt - tónus (fokozatos /lépcsőzetes/ és folyamatos tónusátmenet gyakorlata).

2. Vetületi ábrázolás: Egyszerű mértani formák vetületi ábrázolása, felszínének kiterítése, modellezése. (Gúla, kúp oldallap, oldalél összefüggése, ezek kiszámítása, később a vár és templom makettek tornyának tervezésénél szükségeltetik.)

==> geometria, sztereometria

3. Illuzórikus térkonstrukció axonometrikusan rajzolt kockák, hasábok variációiból egy adott négyzetrács-rendszerben számítógéppel vagy manuálisan

A mértani formák jellegzetességeinek megismerése. Az ábrázolási rendszerek megismerése, informatív lehetőségei és területei.

A különböző ábrázolásmódok gyakorlati alkalmazása.

A1, A2, A3
B1, B2, B4
C1, C4, C9

Egyszerű mértani formák (kocka, hasáb, téglatest, henger, gömb, gúla, kúp) látvány szerinti vonalas és tónusos rajza.
A vonal, folt, tónus szerepének ismerete és alkalmazása a forma térbeliségének érzékeltetésére.
Különböző formák formakarakterének és térbeli viszonyának megrajzolása látszati, vetületi, egy- és kétméretű axonometrikus ábrázolás szabályai alapján.
Téralakítás egyszerű formákból – statikus térkompozíciók.
4 Mi a művészet - műalkotások a befogadástól a műelemzésig. A művészet kezdetei, őskor, törzsi művészet, népművészet

A műalkotások befogadásától a műelemzésig

A művészet kezdetei
- őskor, törzsi művészet
- ábrázolás, kép és mágia, díszítés, népi díszítőművészet
Egy adott törzs jelentős ünnepeinek rekonstrukciója

==> történelem, néprajz

A művészet változó szerepe, az ember életében. Különböző korok művészet felfogásának megismerése, összehasonlítása. A törzsi és népművészet szerepe és hatása a modern kor emberére.

A2, B3,
C5, C8, C9

 
Az őskori és törzsi művészet sajátosságainak és legjelentősebb alkotásainak ismerte.
A magyar népművészet tájegységeinek, legjelentősebb területeinek (építészet, öltözködés, bútorkészítés, fafaragás, fazekasság, kovácsmesterség) ismerete.
5 Természeti forma karaktere, redukciója (virág - tanulmányrajz, szerkezeti rajz, stilizált és szimbolikus ábrázolás)

Feladatok

1. Vonalas, tónusos, színes tanulmányrajzok
2. A virág felépítésének, szerkezetének, arányainak, szimmetriájának megfigyelése - magyarázó, elemző rajz
3. Virág és növény dekoratív ábrázolása és szimbolikája a magyar népművészetben és népdalokban
zene, irodalom, néprajz
4. A virág, mint absztrakt forma, avagy játék koncentrikus körökre és szimmetriára (hideg-meleg színekben)

A természet gazdag szín és formavilágának megfigyelése, elemzése.
A természet logikájának felfedezése, és egyéni módon való alkalmazása, felhasználása a gyakorlati jellegű alkalmazott művészetben

A1, A2, A3
B1, B2, B3, B5

 
Természeti és mesterséges forma megfigyelése, elemzése, szerkezeti és metszetrajzok készítése.
Formaredukció - dekoratív motívumok, kompozíciók készítése.

Különböző formák formakarakterének és térbeli viszonyának megrajzolása látszati, vetületi, ábrázolás szabályai alapján.
Téralakítás egyszerű formákból – statikus térkompozíciók.
6 Az ókori Kelet művészete - Egyiptom, Mezopotámia

A piramisok titka; masztabák, piramisok, sziklasírok. A sírkamrák falfestményei és szobrai.

Az ókori kultúrák téralakítási és ábrázolási sajátosságai (képek, alap- és metszetrajzok elemzése, készítése; folyamatábrák, makettek készítése)

==> történelem, technika, irodalom

A különböző kultúrák és művészettörténeti korok szemléletmódjának megismerése, az emberről és a világról alkotott felfogásának változása. Mit mondanak a mai ember számára az akkor készült alkotások?

A2
B3, B5
C3, C5, C6, C8, C9

 
Az ókori Kelet – ezen belül Egyiptom és Mezopotámia - művészetének, valamint a prekolumbián és keleti művészet (India, Kína, Japán) sajátosságainak ismerete.
7 A betű (az írás kialakulása, fejlődése, szabványbetűk, tartalom és forma a betűtervezésben, monogram, ex libris)

Az írás kialakulása, fejlődése
Műszaki szabványírás (álló és dőlt nagybetűk)
Tartalom és forma kapcsolata a betűtervezésben
Monogram, ex libris tervezése
Képvers, verskép rajzolása

==> irodalom, technika

A képi ábrázolás és az írás kapcsolatának megismerése. Az írás és vizuális kommunikáció szerepe a művészetben és a mindennapi életben.

A1, A2, A3
B2, B4
C1, C3, C5
D1

 
Ritmus, szimmetria és képi egyensúly ismerete és alkalmazása.

A betű
Az írás kialakulásának, fejlődésének vázlatos ismerete. A műszaki szabványírás ismerete. Egyéni tervezésű betűk, betűkompozíciók készítése.

8 Görög-római művészet

A harmonikus arányrend szerepe a görög-római művészetben
Az építészet forma- és arányrendje; építészet, szobrászat, festészet szerves egysége
A vallás és hit szerepe a művészetben, sportban és a mindennapi életben

==> irodalom, zene, testnevelés, történelem

A különböző kultúrák és művészettörténeti korok szemléletmódjának megismerése, az emberről és a világról alkotott felfogásának változása.
A klasszikus görög-római művészet hatása az európai kultúrára. Mit mondanak a mai ember számára az akkor készült alkotások?

A2
B3, B5,
C2, C4, C8, C9
D4

 
Görög és római művészet korszakainak és legjelentősebb alkotásainak ismerete.

A térről, formáról, színről, tónusról, kompozícióról tanultak alkalmazása az illusztrációs témakörök során.
9 Természeti és mesterséges formák
- fény-árnyék, lágy és kemény, kötött és szabad forma
- lokálszín és színreflex

1. Fény-árnyék hatás vizsgálata - drapéria tanulmányrajz
Különböző textilanyagok, papírok gyűrődési, formaképződési sajátosságai
Lágy és kemény, kötött és szabad formák, mesterséges és természeti formák (drapéria, mértani testek, az emberi test, a földfelszín formái)

2. Lokálszín - színreflexek megfigyelése és ábrázolása drapérián, mértani testeken, egyszerű csendéleten és természeti tájról készült fotóreprodukciókon

A szín, tónus és forma összefüggésének vizsgálata.
A fény figyelemvezető és kiemelő szerepének felismerése a képi kifejezésben.

A1, A3
B1, B2, B4, B5
C1, C2, C3, C4

Természeti és mesterséges forma részletgazdag ábrázolása síkban és térben (csendélet, emberi figura stb. rajzolása, festése, mintázása).

Természeti és mesterséges forma formaelemző rajza (metszet, vetület, magyarázórajz készítése).

Formaalkotás (pozitív, negatív forma és különböző faktúrák felhasználásával) realista, absztrakt és nonfiguratív módon.
A természeti formavilág elemzése forma, felület, látvány összefüggésének felismerése és alkalmazása.

Alapformák és a formák származtatása, összefüggéseik felismerése.

10 Természeti formák szimbolikus és stilizált ábrázolása a középkor művészetében
- stilizált állat- és növényábrázolások
- színkontrasztok:
komplementer
minőségi
mennyiségi
szimultán

1. A stilizált ábrázolás formai és tartalmi sajátosságainak megfigyelése és alkalmazása rajzban (stilizált állat- és növényábrázolások)
2. Színkontrasztok: komplementer, minőségi, mennyiségi, szimultán
A színérzékelés fiziológiája
Színkontrasztok alkalmazása stilizált formák felhasználásával
(Kazettás mennyezet kazettája vagy dombormű: terrakotta plakett)

A stilizáció szerepe a szimbolikus ábrázolásban.
A forma tanulmányozása és elemzése során a lényeges és jellemző jegyek kiemelésével az egyedi és általános kifejezésének felismerése, és alkalmazása a dekoratív feladatokban.

A1, A2, A3
B1, B2, B4, B5
C1, C3, C4, C5, C9
D2, D3

 
Az ókeresztény művészet legjelentősebb alkotásainak ismerete.
A honfoglaló magyarok díszítőművészetének és tárgykultúrájának ismerete.
A bizánci és ortodox művészet sajátosságainak ismerete.

Lokálszínek, fény-árnyék hatás, színreflex összefüggéseinek ismerete és az egyéni képességekhez mérten történő alkalmazása.
Színkontrasztok (komplementer, minőségi, mennyiségi, szimultán) ismerete és alkalmazása.
A színgömb - a színek rendszerezési módjainak ismerete.

11 A romanika és gótika művészete

Az építészet, szobrászat és festészet szerves egységének bemutatása a középkor művészetében
Bibliai szimbólumok a középkori művészetben
(„Zárókő” dombormű - terrakotta, kazettás mennyezet kazettája)
Építészeti alkotások: templomok, kolostorok, várak téralakításának vizsgálata
(Képek, metszetek, alaprajzok elemzése, készítése; makettek készítése)

A keresztényvilág egységének és egyetemességének tükröződése a romanika és gótika művészetében.

A1, A2, A3
B3
C4, C5, C6, C9
D2, D3

A romanika és gótika művészetének stílusjegyei és legjelentősebb európai és magyarországi művészeinek és alkotásainak ismerete.
12 Perspektivikus ábrázolás és a reneszánsz
Axonometrikus és perspektivikus ábrázolás kapcsolata

Az axonometrikus és perspektivikus ábrázolás kapcsolata
A reneszánsz perspektíva fajtái:
1. Egyszerű mértani testekből megkomponált térkonstrukció egy- és kétiránypontos perspektivikus rendszerben. (Különböző kompozíciós rendszerek: átlós, háromszög, kör stb.; képi egyensúly.)
2. Egyszerű mértani testek csoportjából kialakított formakonstrukció axonometrikus és perspektivikus ábrázolása.
3. Épület vagy városrész tervezése. (Alaprajza, axonometrikus és perspektivikus ábrázolása.)

A reneszánsz szemlélet tükröződése a képzőművészet forma- és térszemléletében. (Építészeti terek és a lineáris és levegő perspektíva.)
A kora és érett reneszánsz művészet

Az emberközpontú és világi szemlélet tükröződése az ember és térábrázolásban. A világ és a természet tudatos megismerésének hatása a művészet kifejezési formáira.

A1, A2, A3
B1, B2, B5
C1, C2, C3, C8, C9
D2, D3

A reneszánsz művészet sajátosságainak és legjelentősebb európai és magyarországi művészeinek és alkotásainak ismerete.
Belső és külső tér ábrázolása a reneszánsz perspektíva törvényei szerint (szabadkézi rajz vagy szerkesztés).
Tájábrázolás a levegőtávlat és lineális perspektíva alkalmazásával.
13 A színek térhatása
- távlat
- tiszta szín-tört szín
- a színek rendszere - színgömb
- lineális és levegő perspektíva

A színek térhatására épülő nonfiguratív kompozíciós játék
1. A tiszta színek térhatása
2. A tiszta és tört színek térhatása
A színek rendszere: a színgömb
A tiszta és tört színek térhatása a külső tér és tájábrázolásban (a lineáris és levegő perspektíva alkalmazása)

A színek rendszerének megismerése, a színek dinamikájának és térhatásának tanulmányozása. A színek térhatásának szerepe az illuzórikus térábrázolásban az absztrakt művészetben, és a mindennapi élet gyakorlatában.

A1, A2, A3
B1, B2, B4
D1, D2

A reneszánsz művészet sajátosságainak és legjelentősebb európai és magyarországi művészeinek és alkotásainak ismerete.

A formarend, színösszhang, kiemelés, képi egyensúly lehetőségeinek felhasználása realista, absztrakt és nonfiguratív kompozíciók készítése során.
Különböző kompozíciós rendszerek (átlós, háromszög, kör) ismerete és alkalmazása a különböző témakörök megvalósítása során.

Téralakítás, térbeli mozgás érzékeltetése valós és illuzórikus térben.

14 A barokk művészet

A barokk téralakítás sajátosságainak vizsgálata
Építészeti tér, városrendezés, kert tervezés
A barokk kastélyok térrendszerének vizsgálata, az épület és környezet kapcsolata: barokk kastély és kert tervezése (alaprajz, makett készítése)
Színpadiasság és érzelmi azonosulás a barokk festészetben.

 

A hatalom, művészet és reprezentáció összefüggése a barokk művészetben. A barokk építészet téralakító törekvéseinek megismerése. Egyéni utak a barokk művészet keretében.

A1, A2, A3
B3, B5
C2, C4, C9

A barokk művészet sajátosságainak és legjelentősebb európai és magyarországi művészeinek és alkotásainak ismerete.
Egy-egy alkotás stílusjegyek alapján történő felismerése, besorolása és elemzése.

11. évfolyam

Szám Tanegység Cél és fejlesztési feladatok Követelmény
1 Szín, forma, kompozíció
- színharmóniák
- ritmus, szimmetria, képi egyensúly

A színek rendszerezése: színgömb (ismétlés)
Színharmóniák: skálaszerű harmóniák, hármas, négyes hangzatok
Kompozíció egy adott forma variációjára a színkontrasztok (ismétlés) és színharmóniák alkal-mazására (papírragasztással vagy számítógéppel, fekete-fehér, tónusos és színes változatban)
Ritmus, szimmetria, képi egyensúly

==> matematika: permutáció és variáció
irodalom (nyelv): Weöres Sándor: Négy korál
zene: szerializmus és repetitív zene

A szín szerepe a kép kompozíciójának alakításában. Színek formák ritmusának összekapcsolása, alkalmazása a művészetben és az alkalmazott grafikában.

A1, A2, A3
B2, B4, B5
C1, C2, C3
D1

Összetett külső és belső terek ábrázolása.
Mobilok, térkonstrukciók, építészeti terek elemzése, értelmezése, tervezése.
2 A harmónia szerepe a klasszicizmus építészetében és szobrászatában
Statikus és dinamikus kompozíció

Statikus és dinamikus kompozíció
Elemző kompozíciós gyakorlatok

A harmónia fogalmának és szerepének változása a különböző művészettörténeti korszakokban.
A harmónia és rend fogalma a térben és a síkban.

A1, A2, A3
B1, B2
C1, C2, C4, C5, C9
D2, D3
A klasszicizmus, stílusjegyeinek és legjelentősebb külföldi és magyar művészeinek, és kiemelkedő alkotásaiknak ismerete, rövid elemzése.

Térbeli mozgás, változás kifejezése: fázisrajz, folyamatábra, több nézet egyidejű alkalmazása.
Mozgásváltozás kifejezése síkban és térben.
3 Portré - jellemrajz - grimasz - maszk – személyiség

Az ember, az emberi arc ábrázolása különböző kultúrákban és stílusirányzatokban
Az emberi arc szerkezete, arányai, részformái
Az arc szerepe a kommunikációban (Az arcok értéke - ismeretterjesztő film)
Önarckép
Portré egy csoporttársról
Portré a XX. század művészetében
Jellemrajz egy csoporttársról
Grimasz és karikatúra (fotó, rajz)
A maszk szerepe különböző kultúrákban - maszk készítés (papír, agyag vagy testfestés)
Bibliai személyiségek elképzelt portréja

==> kommunikáció, biológia, fotóművészet, irodalom, néprajz

Az ember önmagáról alkotott képének változása a művészettörténet különböző korszakaiban. A változások okainak vizsgálata, elemzése.
Az ember arca a modern művészetben és az elektronikus médiák és a reklám világában.

A1, A2, A3
B1, B2, B4, B5
C1, C2, C3, C5, C6, C7, C8
D1, D2, D3
Plakát, montázs készítése.
Belső téralakítás (lakás, közösségi tér tervezése).
Jelek, szimbólumok elemzése, tervezése.
A reklám igazságtartalmának és vizuális hatásmechanizmusának elemzése. Jó reklám vagy igaz reklám.
Magyarázó rajzok, vázlatok, szerkezeti, vetületi és metszetrajzok értelmezése, készítése az egyes témakörök során.
4 Az egzotikum világa a művészetben, a romantika művészete

Romantikus tájkép, felhők
A táj, mint az emberi érzelmek kifejezője, a táj, mint szimbólum a képzőművészetben, iroda-lomban és zenében („Magyar táj magyar ecsettel”, Kosztolányi Dezső: Hajnali részegség)

==> irodalom, zene, földrajz

Az emberi lélek mese és a regényes múlt utáni vágyának kifejeződése a romantika művészetében. A táj mint emberi érzések hordozója. Romantikus elemek a tájábrázolásban.

A1, A2, A3
B1, B2
C1, C2, C4, C5, C6, C7, C8
D1

A romantika, eklektika, stílusjegyeinek és legjelentősebb külföldi és magyar művészeinek, és kiemelkedő alkotásaiknak ismerete, rövid elemzése.
5 A plen air festészet hatása a realista és impresszionista festészetre
Tiszta színek, tört színek, optikai színkeverés

Tiszta színek
Barnák és színes szürkék
A sötét és tört színek szerepe a realista festészetben
A barbizoni festőiskola hatása a realista és impresszionista festészetre
A Chevrenl-féle színelmélet és a „l’art pour l’art” elvének szerepe az impresszionisták művészetében

Hagyományos (palettán történő) és optikai színkeverési gyakorlatok
Természeti táj pillanatnyi hangulatának kifejezése az optikai színkeverés technikájával

A természet megfigyelésének és romantikus, fennkölt érzelmektől mentes ábrázolásának igénye a XIX. század végén.
A látás mechanizmusának tanulmányozása és a chevreul-i színkeverési elmélet megismerése, alkalmazása.

A1, A2, A3
B1, B2
C1, C2, C4, C6, C7, C8
D1, D2

A realizmus, impresszionizmus, neoimpresszionizmus, stílusjegyeinek és legjelentősebb külföldi és magyar művészeinek, és kiemelkedő alkotásaiknak ismerete, rövid elemzése.

Tiszta színek térhatásának ismerete és alkalmazása.
Fényszín, festékszín, összeadó, kivonó színkeverés, optikai színkeverés törvényszerűségeinek ismerete.
Színes fények keverésének sajátosságai.
Színharmóniák (skálaszerű harmóniák, hármas, négyes hangzatok) ismerete és alkalmazása.

6 A posztimpresszionista festők hatása a modern festészetre

A posztimpresszionizmus útkereséseinek bemutatása egy egyszerű csendéleten keresztül

A a „l’art pour l’art” elvének hatására a festői nyelv kialakítása és a festő belső érzéseinek kifejezése válik a festészet fő témájává. A festészet különböző utjainak megismerése, összehasonlítása.

A1, A2, A3
B2, B4
C1, C2, C4, C5, C6
D1, D2, D5

A posztimpresszionizmus, stílusjegyeinek és legjelentősebb külföldi és magyar művészeinek, és kiemelkedő alkotásaiknak ismerete, rövid elemzése.
7 A szecesszió és szimbolizmus

A stilizált természeti forma felhasználása a szecesszió művészetében
Szecessziós tárgyak, épületek tervezése (magyarázó vázlatrajzok, vetület, metszet, szerkezet)
Belső-tér alakítás, a modern design-szemlélet megjelenése, lakáskultúra
A kor technikai és ipari fejlődése, az urbanizáció felgyorsulása, a nagyvárosi elidegenedés tükröződése a szimbolizmus művészetében
A szimbolizmus és szecesszió „összművészeti” törekvése
A szimbolizmus témavilága és kifejezési eszközei a képzőművészetben
Élet-Halál, Mámor, Erotika, Egzotikum a festészetben és szobrászatban
Témavázlatok, illusztrációk, díszlettervek a korszak irodalmi és zenei alkotásaihoz

A szecessziónak mint a modern gyáripar sorozatgyártása és az egyedi kézművességmunka közötti ellentét feloldására tett kísérletének megismertetése. A természet gazdag formavilágának stilizálása és felhasználása a használati tárgyak és épületek tervezésében.

A1, A2, A3,
B2, B4, B5
C1, C2, C3, C4, C5. C7, C8
D1, D2, D3
A szecesszió, szimbolizmus stílusjegyeinek és legjelentősebb külföldi és magyar művészeinek, és kiemelkedő alkotásaiknak ismerete, rövid elemzése.

A forma mozgásának sajátosságai síkban, valós és illuzórikus térben.
Természeti és ipari forma jellegzetességeinek ismerete.
Természetei forma hatása az ipari formatervezésre.

8 Színelméleti ismeretek rendszerezése
„Formák és színek zenéje” a kubizmus és futurizmus művészetében

A tiszta színek ragyogása, kifejezés és dekorativitás a fauve-ok művészetében
A kubizmus és futurizmus új tér-idő szemlélete a képzőművészetben
A kompozíció, képi egyensúly és dinamizmus szerepe a fauve-ok, kubisták és futuristák alkotásaiban
„Formák és színek zenéje” - kubista csendélet hangszerekkel
„A sebesség a mi istenünk”, „Egy versenyautó szebb, mint a szamothrákéi Niké” - futurista kompozíció száguldó autókkal

A forma szintézisének és analízisének eredménye a képépítésben.
A kép mint a valóság különböző aspektusainak (tér – különböző nézőpontok, mozgás – idő – dinamizmus) gyüjtőfelülete.
Avagy, mit tud „elmondani” a kép ha elszakad a reneszánsz egynézőpontú statikus térszemléletétől.

A1, A2, A3
B2, B4, B5
C1, C2, C3, C4, C5, C8
D1, D2, D3
Ábrázolási rendszerek összefoglalása, sajátosságainak összehasonlítása és az adott célnak megfelelő alkalmazása.
Több nézet egyidejű alkalmazása a képalkotás folyamatában.
A fauve-ok, kubizmus, futurizmus, stílusjegyeinek legjelentősebb külhoni és magyar képviselőinek és kiemelkedő alkotásainak ismerete, rövid értelmezése, elemzése.
9 Formák és színek a szubjektív érzések kifejezésének szolgálatában
- expresszionizmus

A modern kor, a nagyvárosi élet dinamizmusa, a háború és gazdasági válság hatása a művészetre: expresszionizmus
A kiáltás és tiltakozás művészete - a háború borzalmai - képalkotás az expresszionizmus eszközeivel

A szubjektív forma és szín mint az érzelmek kifejezési eszköze.
Mi adja a formák, színek egyéni kifejezőerejét?

A1, A2, A3
B2, B4
C1, C2, C4, C5, C6, C7, C8
D1, D2, D3
Színelméleti ismeretek rendszerezése, a megismert összefüggések adott célnak és kifejezési szándéknak megfelelő alkalmazása.
Ipari és építészeti forma elemzése, a forma és funkció kapcsolatának felismerése. A működés, célszerűség, anyagszerűség és esztétikum elvének alkalmazása az egyéni tervező munkában.

Az expresszionizmus, stílusjegyeinek legjelentősebb külhoni és magyar képviselőinek és kiemelkedő alkotásainak ismerete, rövid értelmezése, elemzése.

10 Dadaizmus és szürrealizmus - az automatizmus mint alkotói módszer

A lázadás művészete
A műfaji határok és ábrázolási konvenciók lerombolása
A véletlen szerepe a műalkotásban
Az automatizmus mint alkotói módszer
A szépség szürrealista értelmezése, a groteszk fogalma
Dadaista szöveg- és képalkotás (hangköltészet, szöveg- és fotómontázs)

A művészet szerepe a társadalmi feszültségek levezetésében.
A funkciójától és jelentésétől megfosztott tárgy gondolatindukáló szerepének vizsgálata

A1, A2, A3
B2, B4, B5
C1, C2, C3, C4, C5, C6, C8
D1, D3
A dadaizmus, szürrealizmus, stílusjegyeinek legjelentősebb külhoni és magyar képviselőinek és kiemelkedő alkotásainak ismerete, rövid értelmezése, elemzése.
11 Absztrakció és konstruktivizmus
- Bauhaus, modern építészet, organikus építészet

Absztrakt és nonfiguratív kifejezési forma Kandinszkij és Henry Moore művészetében
Formák és színek önállósulása a festészetben és szobrászatban
A konstruktív alkotói szemlélet a festészetben, grafikában (képarchitektúra, tipográfia, Kassák Lajos) és a téralakításban (térkonstrukció, építészet)
A Bauhaus
Forma, funkció és stílus
A funkcionalizmus és forma szimbolikus tartalma
A tárgyalakítás szempontjai
A modern építészet útkeresései
Az organikus építészet (Makovecz, Wright)
Forma, funkció és szimbolika a népművészetben és az organikus építészetben
Fiktív vagy valós belső tér tervezése, modellezése síkban és térben

A meztelen, ábrázoló jellegétől megfosztott forma egyetemességébe vetett hit, mint a művészet eszperantó nyelvének lehetősége.
A funkció mint formaképzés kizárólagos eszközének zsákutcája a modern építészetben.

A1, A2, A3
B2, B4, B5
C1, C2, C3, C4, C5, C6, C9
D1, D2, D3
Tervezés síkban és térben, térkonstrukciók készítése.
A statikus és dinamikus téregyensúly elveinek megfigyelése a szobrászatban és építészetben, a tapasztalatok alkalmazása az egyéni munkák készítése során.
A színek szerepének megfigyelése, elemzése a környezetalakításban, öltözködésben, színházi díszlettervezésben stb.
A szerzett ismeretek felhasználása a formatervezés és makettkészítés során
A absztrakció, stílusjegyeinek legjelentősebb külhoni és magyar képviselőinek és kiemelkedő alkotásainak ismerete, rövid értelmezése, elemzése.
12 Az absztrakt expresszionizmus és a Pop art

A faktúra, textúra és az automatizmus szerepe a homogén képalkotásban
Különböző avantgard stílusok kifejezési formáinak tükröződése a pop artban

Az alkotás felszabadult elemi, ösztönös örömének átélése. Művészet mint játék a képpel és a valós tárgyakkal, formákkal, terekkel.

A1, A2, A3
B4, B5,
C1, C2, C3, C4, C5, C6
A absztrakt expresszionizmus, pop art stílusjegyeinek legjelentősebb külhoni és magyar képviselőinek és kiemelkedő alkotásainak ismerete, rövid értelmezése, elemzése.
13 Ábrázolási rendszerek összefoglalása

Hogyan tükröződik különböző kultúrák és korszakok ábrázolási konvencióiban az adott kor világképe
Stilizált, szimbolikus, síkszerű ábrázolás - az ókori Kelet: Egyiptom, Mezopotámia, kubizmus, konstruktivizmus, absztrakt művészet
Bizánci perspektíva - Bizánc és az ortodox művészet
Reneszánsz perspektíva - reneszánsz, barokk
Struktúrák, rendszerek „az atomizálódott világ”, mikrokozmosz, makrokozmosz - impresszionizmus, absztrakt művészet, expresszionizmus, minimal art
Különböző kultúrák és korszakok tér- és időszemlélete és ezek tükröződése a képzőművészetükben.

A három dimenziós valóság két dimenzióban való megjelenítésének problémája. Milyen összefüggés figyelhető meg egy adott kor, kultúra világnézete és térábrázolása, térszemlélete között

A1, A2, A3
B1, B2, B3, B5
C2, C4, C9
D3
A különböző művészettörténeti korszakok és irányzatok képalkotási sajátosságainak összefüggése a kor világnézetével, a kultúráról és művészetről alkotott felfogásával.
14 A fotó-, film- és táncművészet formanyelve

Kompozíciós gyakorlatok adott tárgyak elrendezésével, a fényviszonyok és képkivágás variálásával
Tájkép, városkép, életkép, portré, csoportkép kompozíciós sajátosságai
A film formanyelve
Színpadi mozgás, tánc, mozgásszínház, mozgás koreográfiák

Hogyan tükröződik a festészet formanyelve a fotó és film kezdeti időszakában?
Milyen új dimenziókat hoz létre a fotó és a film a képi kifejezésben?

A1, A2, A3
B3
C2, C3, C5, C6, C7, C8
D3
 
15 Neoavantgard irányzatok és tendenciák

Alkotáselemző gyakorlatok

Milyen új műfajai és kifejezésformái jelennek meg a művészetnek az új technikai eszközök és médiák megjelenésével?

A1, A2, A3
B2, B4, B5
C1, C2, C4, C5, C6, V7, C8, C9
D1, D2, D3
A neoavantgard irányzatok és tendenciák stílusjegyeinek legjelentősebb külhoni és magyar képviselőinek és kiemelkedő alkotásainak ismerete, rövid értelmezése, elemzése.

Követelmények

10-11. évfolyam

Az értékelés rendje és eljárása

A rajzórák során elméleti, gyakorlati és technikai ismeretek megszerzésére adódik lehetőség.

Az elméleti ismeretek egyrészt különböző kifejezési eszközök hatásmechanizmusának megismerését jelentik, másrészt különböző korok, stílusirányzatok, műalkotások megismertetését szolgálják. Ezeknek a stílusoknak szemlélete, kifejezési eszközeinek ismerete sok segítséget nyújt az egyéni látásmód, kifejezés, alkotás létrehozásában is. Így ez a tudásanyag közvetve beépül a diákok egyéni munkáiba, alkotásaiba, előadásaiba, dolgozataiba.

Az elkészült munkák, rajzok, makettek, házi- és iskolai dolgozatok, gyűjtő- és előkészítő munkák értékelése pontozásos rendszerben történik.

Általában egy tanórán elkészíthető munkával maximálisan 5 pontot lehet szerezni. (Ha egy diák az átlagosnál jóval igényesebb munkát készít, a maximálisnál több pontot is kaphat az adott témára.)

Ha egy-egy téma befejezése több tanórát igényel, akkor a feladatra fordított időtől és nehézségi fokától függően az 5 pontnál több is lehet a maximális pontszám.

Egy-egy időszak (epocha, félév, tanév) végén összeadva az egyes témákra, feladatokra kapható maximális pontszámokat, megkapjuk az adott időszak maximális (100%-os) teljesítményét.
Ehhez viszonyítva, az egyes diákok szerzett pontjait összeadva kiszámítható a saját %-os teljesítményük.

Az osztályzatok meghatározása a százalékos értékelésből:

0 - 30% elégtelen
31 - 50% elégséges
51 - 75% közepes
76 - 90% jó
91 - 100% jeles

A kitűnő érdemjegy nem pontszám alapján jár, hanem adható: tehetség, szorgalom, teljesítmény, lelkesedés együttes jelenléte esetén.

Előfordulhat, hogy egy diák egy adott időszakban betegség vagy más indokolt okból hiányzik, ilyenkor a kimaradt témákat, feladatokat pótolnia kell. Ha ez - a feladat jellegénél fogva - nem oldható meg, úgy egyéni feladatvállalással (gyűjtőmunka, kiállításrendezés, kiselőadás tartása, anyag előkészítő munka, művészettörténeti ismeretterjesztő szöveg fordítása stb.) is megszerezhető az adott időszak kieső pontszáma.
Esetenként a diákok számára a tanórán lehetőség van, hogy az adott témán, művészettörténeti korszakon belül az adottságaiknak, képességeiknek jobban megfelelő elméleti (művészettörténeti jellegű) vagy gyakorlati (kreatív alkotómunka) között válasszanak.

Ez a pontozási rendszer elsősorban teljesítménycentrikus és a pontos, következetes munkára igyekszik rávenni a diákokat. Ennél természetesen sokkal fontosabb az a nap mint nap jelenlévő szóbeli értékelés, biztatás, dicséret, elismerés, ami a folyamatos munka, az egyéni és csoportos korrektúra része, és ami a közös munkát, az együtthaladást, az elért eredmények örömét adja.

Továbbá közvetve értékelésnek és elismerésnek számít az a tény is, hogy az elkészült művek kiállításával, az iskola környezetébe való beépítésével azok, az azt készítő nemzedéknek büszkeséget, míg a következő nemzedékeknek követendő példát adnak.
Ez mindenféle százalékos és számszerű értékelésnél többet jelent diákoknak, tanároknak, szülőknek egyaránt.

Csoportos és egyéni szóbeli értékelés a feladat végzése során, illetve összegző értékelés a feladat befejezésekor.

Egy-egy összefüggő témakör értékelése az epocha végén.

Számszerű összesítés és értékelés félév végén és a tanév végén.

Szükséges taneszközök, ismerethordozók

Herendi Miklós: Művészettörténet I-II
Pataki Gábor: Művészettörténet III.
Szabó Attila: Művészettörténet vázlatokban a kezdetektől napjainkig és
Szabó Attila: Művészettörténet képekben a kezdetektől napjainkig

Kiegészítő tankönyvként használjuk:

Beke László: Műalkotások elemzése a gimnáziumok I-III. osztálya számára
Pázmány Ágnes, Permay Éva: Látás és ábrázolás - gimnázium I-III.
című tankönyveket

   
 


Tantárgyi programok