Rajz és vizuális kultúra
5 éves gimnáziumi képzés
|
|
Tantárgyi programok | ||
|
Az Alternatív Közgazdasági Gimnáziumban a rajz és vizuális kultúra tantárgyhoz kapcsolódó képességfejlesztő, ismeretszerző és alkotótevékenység több területen valósul meg:
rajz és vizuális kultúra, 10-11. évfolyam 64-64 óra/év, azaz heti 2 óra
rajz alkotókör, 10-12. évfolyam
A tantárgy általános céljai:
Az alkotóképességek fejlesztése a vizuális művészi kifejezés és a kommunikáció formáinak, kifejezési eszközeinek megismerésén és alkalmazásán keresztül történik. A vizuális nyelv kifejezési eszközeinek megismerése és fejlesztése e nyelv logikájából következő, egymásra épülő egyre bonyolultabb megfigyelési szempontokat és differenciáltabb kifejezési eszközöket igénylő feladatsorokra épül. De emellett nagyon fontos, hogy teret kapjon az ösztönös önkifejezés lehetősége is.
A befogadó, megismerő képességek fejlesztése egyrészt a valóság, a természet, az emberi környezet megfigyelése elemzése, másrészt a képzőművészeti alkotások megismerése, elemzése során valósul meg. Az ókori nagy kultúrák és az azt követő stílusirányzatok megismerése a kronológiai sorrendet követi és szinkronban van a társadalomismeret tantárgy tematikájával, de a hangsúly nem a teljességen, az időrend pontos betartásán van, hanem azon hogy egy adott témához, feladathoz kapcsolódó műalkotásokat ismerjük meg, elemezzük és ezek tanulsága, közvetve épüljön be a diákok munkáiba. A cél tehát nem egy rendszerezett művészettörténeti képzés, hanem az, hogy egy-egy probléma, feladat kapcsán vizsgáljuk meg, hogy hogyan látták, hogyan oldották meg ezt a problémát az ókori egyiptomiak vagy a görögök.
Az alkotóképességek fejlesztése a vizuális művészi kifejezés és a kommunikáció formáinak, kifejezési eszközeinek megismerésén túl fontos szerepet kap a személyes útkeresés. A tantárgy feladata az egyéniség keresésének segítése, a vizuális kultúra példáinak bemutatásán keresztül egyfajta követhető stílus, mintaválaszték felkínálása. Az azonosulás az alkotómunka elmélyült állapotában megy végbe a legkönnyebben, ezért a tudatos vizuális önkifejezés tág és minél önállóbb választási lehetőségeit kell felkínálnia A rajzi, a festői, a szobrászi munka mellett teret kell adjunk a korosztály érdeklődésének homlokterében álló alkalmazott grafikai tervezési és tárgytervezési, konstruálási feladatoknak.
A befogadó, megismerő képességek fejlesztése a valóság, a természet, az emberi környezet megfigyelése elemzése, és a képzőművészeti alkotások megismerése, elemzése során valósul meg, de fontos szerepet kap a tágabb összefüggések, a tendenciák felismerése.
A képzőművészet történetének megismerése során az adott kultúra, vagy korszak társadalmi, gazdasági életének összefüggésében vizsgáljuk az épületeket, műalkotásokat.
A 10-12. évfolyam részére indított, de a gyakorlatban minden évfolyam diákjai számára biztosított rajz alkotókör a vizuális problémáktól és művészettörténeti, kronológiai rendszerektől független szabad, kötetlen alkotómunka lehetőségét biztosítja. Ennek a csoportnak a munkáját is meg kell tervezni és változatos, egymásra épülő feladatokkal kell biztosítani az egyéni haladás, fejlődés lehetőségét, de itt a fő szempont a tematika megtervezésében a csoport érdeklődésének iránya, a kifejezési eszközök használatában elért színvonala, az egyéni ötletek, kezdeményezések megvalósításának lehetősége.
A rajz és vizuális kommunikáció képességfejlesztési területei:
| vizuális megismerőképesség fejlesztése –
A1 Az alkotótevékenységeken belül ez a síkbeli, térbeli kifejezőeszközök, a térábrázolási konvenciók, a színtani ismeretek, a tervezési és elemi konstruálási eljárások szabályainak elsajátítását, a létrehozásukhoz szükséges technikák megismerését jelenti. |
vizuális befogadóképesség fejlesztése –
A2 A befogadóképesség fejlesztése a látvány analízisén, a műalkotások elemzésén, értékelésén, leírásán és a vizuális ítéletalkotás szabályainak elsajátításán az egyetemes és benne a magyar művészettörténet stíluskorszakai és a magyar népművészet megismerése által valósul meg. |
vizuális alkotóképesség fejlesztése – A3
Az alkotóképesség a komplexitás kedvelésében, a merev, sablonos rend
kerülésében, egyéni megoldások alkalmazásában nyilvánul meg. |
Vizuális megismerő és befogadó képességeiket a térbeli, formai, színbeli, mozgásbeli, az anyagokkal, esztétikummal kapcsolatos élmények, a képi, világ iránti észlelési fogékonyság jellemzi. Eleven, mozgósítható érdeklődésűek, képesek látványok célirányos, egyre tudatosabb megfigyelésére; a belső képek, képzetek emlékezeti felidézésére. |
A vizuális memória fejlesztése Vizuális memóriájuk által válnak képessé tevékenységbe ágyazott belső képekben, vizuális, esztétikai művészeti képzetekben való gondolkodásra, képzeleti műveletekre (összehasonlításra, viszonyításra, ok-okozat vizsgálatára, ítéletalkotásra, átalakításra). A látványban rejlő jelentést, a művészi kifejezésben testet öltő esztétikai hatást, a képi információ tartalmát adott szempont szerint elemezni, értelmezni tudják. |
| Az általános nevelési célokhoz kapcsolódóan: | Az egyes tevékenységek folyamán fejleszteni kell a gyerekek: | Az ábrázolás és értékítélet terén: |
| kreativitás fejlesztése – C1 problémafelismerő és megoldó képesség – C2 képzelet fejlesztése – C3 képi gondolkodás fejlesztése – C4 ízlés fejlesztése –C5 nyitottság fejlesztése – C6 empátia, szociális érzékenység fejlesztése – C7 érzelmek átélésének és kifejezésének képessége – C8 fogalmi gondolkodás fejlesztése – C9 |
képi-plasztikai ábrázoló – B1 képi-plasztikai kifejező – B2 képi-plasztikai közlő – B3 képi-plasztikai alakító – B4 képi-plasztikai konstruáló – B5 képességeit |
önismeret és szabad önkifejezés
fejlesztése az ábrázolásban – D1 realitásigényre, objektív világszemléletre való törekvés fejlesztése az ábrázolásban – D2 megalapozott kritikára hajló magatartás fejlesztése – D3 |
| Szám | Tanegység | Cél és fejlesztési feladatok | Követelmény |
| 1 | Játék a színekkel – OP-ART konstrukciók,
színek és felületek Feladat: kevés színből sokféle árnyalat és felület
létrehozása. 1. Alapszínek és keverékei, elsődleges és másodlagos kevert színek |
A színek rendszerének megismerése.
Különböző festékek, anyagok, technikák színkeverési eljárásainak
megismerése, gyakorlati alkalmazása
A1, A2, A3
|
A színkör - a tiszta színek rendszere.
Alapszínek, elsődleges és másodlagos kevert színek rendszerének
ismerete. Színkontrasztok: magában való hideg-meleg sötét-világos A fent felsorolt összefüggések alkalmazása a rajzi feladatok során. Ritmus, szimmetria és képi egyensúly ismerete és alkalmazása.
|
| 2 | Szín – forma – kompozíció – ritmus
(gyümölcsök – tanulmányrajz, csendélet, dekoratív alkalmazás) Feladatok 1. Színes tanulmányrajz egyetlen formáról (alma, körte), kép és forma
aránya, forma és háttér viszonya, felület és forma kapcsolata |
A látvány pontos megfigyelése, értelmezése.
A természetes formák formakarakterének tanulmányozása, dekoratív
átírása, önálló képi elemként való alkalmazása. A1, A2, A3 |
Semleges és tarka színek értelmezése,
lokálszín fogalma. Színek hangulati és dekoratív hatása. A fent felsorolt összefüggések alkalmazása a rajzi feladatok során. Ritmus, szimmetria és képi egyensúly ismerete és alkalmazása. |
| 3 | Sík és tér, valóság és illúzió (mértani
testek vonalas és tónusos rajza, vetületi és axonometrikus ábrázolása,
szerkesztése) Feladatok 1. Mértani testek: kocka, téglatest, hasáb, henger, gömb, kúp, gúla
vonalas és tónusos rajza ==> geometria, sztereometria 3. Illuzórikus térkonstrukció axonometrikusan rajzolt kockák, hasábok variációiból egy adott négyzetrács-rendszerben számítógéppel vagy manuálisan |
A mértani formák jellegzetességeinek
megismerése. Az ábrázolási rendszerek megismerése, informatív
lehetőségei és területei. A különböző ábrázolásmódok gyakorlati alkalmazása. A1, A2, A3 |
Egyszerű mértani formák (kocka, hasáb,
téglatest, henger, gömb, gúla, kúp) látvány szerinti vonalas és tónusos
rajza. A vonal, folt, tónus szerepének ismerete és alkalmazása a forma térbeliségének érzékeltetésére. Különböző formák formakarakterének és térbeli viszonyának megrajzolása látszati, vetületi, egy- és kétméretű axonometrikus ábrázolás szabályai alapján. Téralakítás egyszerű formákból – statikus térkompozíciók. |
| 4 | Mi a művészet - műalkotások a
befogadástól a műelemzésig. A művészet kezdetei, őskor, törzsi művészet,
népművészet A műalkotások befogadásától a műelemzésig A művészet kezdetei ==> történelem, néprajz |
A művészet változó szerepe, az ember
életében. Különböző korok művészet felfogásának megismerése,
összehasonlítása. A törzsi és népművészet szerepe és hatása a modern kor
emberére. A2, B3, |
Az őskori és törzsi művészet
sajátosságainak és legjelentősebb alkotásainak ismerte. A magyar népművészet tájegységeinek, legjelentősebb területeinek (építészet, öltözködés, bútorkészítés, fafaragás, fazekasság, kovácsmesterség) ismerete. |
| 5 | Természeti forma karaktere, redukciója
(virág - tanulmányrajz, szerkezeti rajz, stilizált és szimbolikus
ábrázolás) Feladatok 1. Vonalas, tónusos, színes tanulmányrajzok |
A természet gazdag szín és formavilágának
megfigyelése, elemzése. A természet logikájának felfedezése, és egyéni módon való alkalmazása, felhasználása a gyakorlati jellegű alkalmazott művészetben A1, A2, A3 |
Természeti és mesterséges forma
megfigyelése, elemzése, szerkezeti és metszetrajzok készítése. Formaredukció - dekoratív motívumok, kompozíciók készítése. Különböző formák formakarakterének és térbeli viszonyának megrajzolása látszati, vetületi, ábrázolás szabályai alapján. Téralakítás egyszerű formákból – statikus térkompozíciók. |
| 6 | Az ókori Kelet művészete - Egyiptom,
Mezopotámia A piramisok titka; masztabák, piramisok, sziklasírok. A sírkamrák falfestményei és szobrai. Az ókori kultúrák téralakítási és ábrázolási sajátosságai (képek, alap- és metszetrajzok elemzése, készítése; folyamatábrák, makettek készítése) ==> történelem, technika, irodalom |
A különböző kultúrák és művészettörténeti
korok szemléletmódjának megismerése, az emberről és a világról alkotott
felfogásának változása. Mit mondanak a mai ember számára az akkor
készült alkotások? A2 |
Az ókori Kelet – ezen belül Egyiptom és Mezopotámia - művészetének, valamint a prekolumbián és keleti művészet (India, Kína, Japán) sajátosságainak ismerete. |
| 7 | A betű (az írás kialakulása, fejlődése,
szabványbetűk, tartalom és forma a betűtervezésben, monogram, ex libris)
Az írás kialakulása, fejlődése ==> irodalom, technika |
A képi ábrázolás és az írás kapcsolatának
megismerése. Az írás és vizuális kommunikáció szerepe a művészetben és a
mindennapi életben. A1, A2, A3 |
Ritmus, szimmetria és képi egyensúly
ismerete és alkalmazása. A betű |
| 8 | Görög-római művészet A harmonikus
arányrend szerepe a görög-római művészetben ==> irodalom, zene, testnevelés, történelem |
A különböző kultúrák és művészettörténeti
korok szemléletmódjának megismerése, az emberről és a világról alkotott
felfogásának változása. A klasszikus görög-római művészet hatása az európai kultúrára. Mit mondanak a mai ember számára az akkor készült alkotások? A2 |
Görög és római művészet korszakainak és
legjelentősebb alkotásainak ismerete. A térről, formáról, színről, tónusról, kompozícióról tanultak alkalmazása az illusztrációs témakörök során. |
| 9 | Természeti és mesterséges formák - fény-árnyék, lágy és kemény, kötött és szabad forma - lokálszín és színreflex 1. Fény-árnyék hatás vizsgálata - drapéria
tanulmányrajz 2. Lokálszín - színreflexek megfigyelése és ábrázolása drapérián, mértani testeken, egyszerű csendéleten és természeti tájról készült fotóreprodukciókon |
A szín, tónus és forma összefüggésének
vizsgálata. A fény figyelemvezető és kiemelő szerepének felismerése a képi kifejezésben. A1, A3 |
Természeti és mesterséges forma
részletgazdag ábrázolása síkban és térben (csendélet, emberi figura stb.
rajzolása, festése, mintázása). Természeti és mesterséges forma formaelemző rajza (metszet, vetület, magyarázórajz készítése). Formaalkotás (pozitív, negatív forma és különböző faktúrák
felhasználásával) realista, absztrakt és nonfiguratív módon. Alapformák és a formák származtatása, összefüggéseik felismerése. |
| 10 | Természeti formák szimbolikus és
stilizált ábrázolása a középkor művészetében - stilizált állat- és növényábrázolások - színkontrasztok: komplementer minőségi mennyiségi szimultán 1. A stilizált ábrázolás formai és tartalmi sajátosságainak
megfigyelése és alkalmazása rajzban (stilizált állat- és
növényábrázolások) |
A stilizáció szerepe a szimbolikus
ábrázolásban. A forma tanulmányozása és elemzése során a lényeges és jellemző jegyek kiemelésével az egyedi és általános kifejezésének felismerése, és alkalmazása a dekoratív feladatokban. A1, A2, A3 |
Az ókeresztény művészet legjelentősebb
alkotásainak ismerete. A honfoglaló magyarok díszítőművészetének és tárgykultúrájának ismerete. A bizánci és ortodox művészet sajátosságainak ismerete. Lokálszínek,
fény-árnyék hatás, színreflex összefüggéseinek ismerete és az egyéni
képességekhez mérten történő alkalmazása. |
| 11 | A romanika és gótika művészete Az
építészet, szobrászat és festészet szerves egységének bemutatása a
középkor művészetében |
A keresztényvilág egységének és
egyetemességének tükröződése a romanika és gótika művészetében. A1,
A2, A3 |
A romanika és gótika művészetének stílusjegyei és legjelentősebb európai és magyarországi művészeinek és alkotásainak ismerete. |
| 12 | Perspektivikus ábrázolás és a reneszánsz Axonometrikus és perspektivikus ábrázolás kapcsolata Az
axonometrikus és perspektivikus ábrázolás kapcsolata A reneszánsz szemlélet tükröződése a képzőművészet forma- és
térszemléletében. (Építészeti terek és a lineáris és levegő
perspektíva.) |
Az emberközpontú és világi szemlélet
tükröződése az ember és térábrázolásban. A világ és a természet tudatos
megismerésének hatása a művészet kifejezési formáira. A1, A2, A3 |
A reneszánsz művészet sajátosságainak és
legjelentősebb európai és magyarországi művészeinek és alkotásainak
ismerete. Belső és külső tér ábrázolása a reneszánsz perspektíva törvényei szerint (szabadkézi rajz vagy szerkesztés). Tájábrázolás a levegőtávlat és lineális perspektíva alkalmazásával. |
| 13 | A színek térhatása - távlat - tiszta szín-tört szín - a színek rendszere - színgömb - lineális és levegő perspektíva A színek térhatására épülő
nonfiguratív kompozíciós játék |
A színek rendszerének megismerése, a színek
dinamikájának és térhatásának tanulmányozása. A színek térhatásának
szerepe az illuzórikus térábrázolásban az absztrakt művészetben, és a
mindennapi élet gyakorlatában. A1, A2, A3 |
A reneszánsz művészet sajátosságainak és
legjelentősebb európai és magyarországi művészeinek és alkotásainak
ismerete. A formarend, színösszhang, kiemelés, képi egyensúly
lehetőségeinek felhasználása realista, absztrakt és nonfiguratív
kompozíciók készítése során. Téralakítás, térbeli mozgás érzékeltetése valós és illuzórikus térben. |
| 14 | A barokk művészet A barokk
téralakítás sajátosságainak vizsgálata |
A hatalom, művészet és reprezentáció
összefüggése a barokk művészetben. A barokk építészet téralakító
törekvéseinek megismerése. Egyéni utak a barokk művészet keretében.
A1, A2, A3 |
A barokk művészet sajátosságainak és
legjelentősebb európai és magyarországi művészeinek és alkotásainak
ismerete. Egy-egy alkotás stílusjegyek alapján történő felismerése, besorolása és elemzése. |
| Szám | Tanegység | Cél és fejlesztési feladatok | Követelmény |
| 1 | Szín, forma, kompozíció - színharmóniák - ritmus, szimmetria, képi egyensúly A színek rendszerezése:
színgömb (ismétlés) ==> matematika: permutáció és variáció |
A szín szerepe a kép kompozíciójának
alakításában. Színek formák ritmusának összekapcsolása, alkalmazása a
művészetben és az alkalmazott grafikában. A1, A2, A3 |
Összetett külső és belső terek ábrázolása. Mobilok, térkonstrukciók, építészeti terek elemzése, értelmezése, tervezése. |
| 2 | A harmónia szerepe a klasszicizmus
építészetében és szobrászatában Statikus és dinamikus kompozíció Statikus és dinamikus kompozíció |
A harmónia fogalmának és szerepének
változása a különböző művészettörténeti korszakokban. A harmónia és rend fogalma a térben és a síkban. A1, A2, A3 B1, B2 C1, C2, C4, C5, C9 D2, D3 |
A klasszicizmus, stílusjegyeinek és
legjelentősebb külföldi és magyar művészeinek, és kiemelkedő
alkotásaiknak ismerete, rövid elemzése. Térbeli mozgás, változás kifejezése: fázisrajz, folyamatábra, több nézet egyidejű alkalmazása. Mozgásváltozás kifejezése síkban és térben. |
| 3 | Portré - jellemrajz - grimasz - maszk –
személyiség Az ember, az emberi arc ábrázolása különböző
kultúrákban és stílusirányzatokban ==> kommunikáció, biológia, fotóművészet, irodalom, néprajz |
Az ember önmagáról alkotott képének
változása a művészettörténet különböző korszakaiban. A változások
okainak vizsgálata, elemzése. Az ember arca a modern művészetben és az elektronikus médiák és a reklám világában. A1, A2, A3 B1, B2, B4, B5 C1, C2, C3, C5, C6, C7, C8 D1, D2, D3 |
Plakát, montázs készítése. Belső téralakítás (lakás, közösségi tér tervezése). Jelek, szimbólumok elemzése, tervezése. A reklám igazságtartalmának és vizuális hatásmechanizmusának elemzése. Jó reklám vagy igaz reklám. Magyarázó rajzok, vázlatok, szerkezeti, vetületi és metszetrajzok értelmezése, készítése az egyes témakörök során. |
| 4 | Az egzotikum világa a művészetben, a
romantika művészete Romantikus tájkép, felhők ==> irodalom, zene, földrajz |
Az emberi lélek mese és a regényes múlt
utáni vágyának kifejeződése a romantika művészetében. A táj mint emberi
érzések hordozója. Romantikus elemek a tájábrázolásban. A1, A2, A3 |
A romantika, eklektika, stílusjegyeinek és legjelentősebb külföldi és magyar művészeinek, és kiemelkedő alkotásaiknak ismerete, rövid elemzése. |
| 5 | A plen air festészet hatása a realista
és impresszionista festészetre Tiszta színek, tört színek, optikai színkeverés Tiszta színek Hagyományos (palettán történő) és optikai színkeverési gyakorlatok |
A természet megfigyelésének és romantikus,
fennkölt érzelmektől mentes ábrázolásának igénye a XIX. század végén. A látás mechanizmusának tanulmányozása és a chevreul-i színkeverési elmélet megismerése, alkalmazása. A1, A2, A3 |
A realizmus, impresszionizmus,
neoimpresszionizmus, stílusjegyeinek és legjelentősebb külföldi és
magyar művészeinek, és kiemelkedő alkotásaiknak ismerete, rövid
elemzése. Tiszta színek térhatásának ismerete és alkalmazása. |
| 6 | A posztimpresszionista festők hatása a
modern festészetre A posztimpresszionizmus útkereséseinek bemutatása egy egyszerű csendéleten keresztül |
A a „l’art pour l’art” elvének hatására a
festői nyelv kialakítása és a festő belső érzéseinek kifejezése válik a
festészet fő témájává. A festészet különböző utjainak megismerése,
összehasonlítása. A1, A2, A3 |
A posztimpresszionizmus, stílusjegyeinek és legjelentősebb külföldi és magyar művészeinek, és kiemelkedő alkotásaiknak ismerete, rövid elemzése. |
| 7 | A szecesszió és szimbolizmus A
stilizált természeti forma felhasználása a szecesszió művészetében |
A szecessziónak mint a modern gyáripar
sorozatgyártása és az egyedi kézművességmunka közötti ellentét
feloldására tett kísérletének megismertetése. A természet gazdag
formavilágának stilizálása és felhasználása a használati tárgyak és
épületek tervezésében. A1, A2, A3, B2, B4, B5 C1, C2, C3, C4, C5. C7, C8 D1, D2, D3 |
A szecesszió, szimbolizmus stílusjegyeinek
és legjelentősebb külföldi és magyar művészeinek, és kiemelkedő
alkotásaiknak ismerete, rövid elemzése. A forma mozgásának
sajátosságai síkban, valós és illuzórikus térben. |
| 8 | Színelméleti ismeretek rendszerezése „Formák és színek zenéje” a kubizmus és futurizmus művészetében A
tiszta színek ragyogása, kifejezés és dekorativitás a fauve-ok
művészetében |
A forma szintézisének és analízisének
eredménye a képépítésben. A kép mint a valóság különböző aspektusainak (tér – különböző nézőpontok, mozgás – idő – dinamizmus) gyüjtőfelülete. Avagy, mit tud „elmondani” a kép ha elszakad a reneszánsz egynézőpontú statikus térszemléletétől. A1, A2, A3 B2, B4, B5 C1, C2, C3, C4, C5, C8 D1, D2, D3 |
Ábrázolási rendszerek összefoglalása,
sajátosságainak összehasonlítása és az adott célnak megfelelő
alkalmazása. Több nézet egyidejű alkalmazása a képalkotás folyamatában. A fauve-ok, kubizmus, futurizmus, stílusjegyeinek legjelentősebb külhoni és magyar képviselőinek és kiemelkedő alkotásainak ismerete, rövid értelmezése, elemzése. |
| 9 | Formák és színek a szubjektív érzések
kifejezésének szolgálatában - expresszionizmus A modern kor, a nagyvárosi élet dinamizmusa, a
háború és gazdasági válság hatása a művészetre: expresszionizmus |
A szubjektív forma és szín mint az érzelmek
kifejezési eszköze. Mi adja a formák, színek egyéni kifejezőerejét? A1, A2, A3 B2, B4 C1, C2, C4, C5, C6, C7, C8 D1, D2, D3 |
Színelméleti ismeretek rendszerezése, a
megismert összefüggések adott célnak és kifejezési szándéknak megfelelő
alkalmazása. Ipari és építészeti forma elemzése, a forma és funkció kapcsolatának felismerése. A működés, célszerűség, anyagszerűség és esztétikum elvének alkalmazása az egyéni tervező munkában. Az expresszionizmus, stílusjegyeinek legjelentősebb külhoni és magyar képviselőinek és kiemelkedő alkotásainak ismerete, rövid értelmezése, elemzése. |
| 10 | Dadaizmus és szürrealizmus - az
automatizmus mint alkotói módszer A lázadás művészete |
A művészet szerepe a társadalmi
feszültségek levezetésében. A funkciójától és jelentésétől megfosztott tárgy gondolatindukáló szerepének vizsgálata A1, A2, A3 B2, B4, B5 C1, C2, C3, C4, C5, C6, C8 D1, D3 |
A dadaizmus, szürrealizmus, stílusjegyeinek legjelentősebb külhoni és magyar képviselőinek és kiemelkedő alkotásainak ismerete, rövid értelmezése, elemzése. |
| 11 | Absztrakció és konstruktivizmus - Bauhaus, modern építészet, organikus építészet Absztrakt és
nonfiguratív kifejezési forma Kandinszkij és Henry Moore művészetében |
A meztelen, ábrázoló jellegétől megfosztott
forma egyetemességébe vetett hit, mint a művészet eszperantó nyelvének
lehetősége. A funkció mint formaképzés kizárólagos eszközének zsákutcája a modern építészetben. A1, A2, A3 B2, B4, B5 C1, C2, C3, C4, C5, C6, C9 D1, D2, D3 |
Tervezés síkban és térben, térkonstrukciók
készítése. A statikus és dinamikus téregyensúly elveinek megfigyelése a szobrászatban és építészetben, a tapasztalatok alkalmazása az egyéni munkák készítése során. A színek szerepének megfigyelése, elemzése a környezetalakításban, öltözködésben, színházi díszlettervezésben stb. A szerzett ismeretek felhasználása a formatervezés és makettkészítés során A absztrakció, stílusjegyeinek legjelentősebb külhoni és magyar képviselőinek és kiemelkedő alkotásainak ismerete, rövid értelmezése, elemzése. |
| 12 | Az absztrakt expresszionizmus és a Pop
art A faktúra, textúra és az automatizmus szerepe a homogén
képalkotásban |
Az alkotás felszabadult elemi, ösztönös
örömének átélése. Művészet mint játék a képpel és a valós tárgyakkal,
formákkal, terekkel. A1, A2, A3 B4, B5, C1, C2, C3, C4, C5, C6 |
A absztrakt expresszionizmus, pop art stílusjegyeinek legjelentősebb külhoni és magyar képviselőinek és kiemelkedő alkotásainak ismerete, rövid értelmezése, elemzése. |
| 13 | Ábrázolási rendszerek összefoglalása
Hogyan tükröződik különböző kultúrák és korszakok ábrázolási
konvencióiban az adott kor világképe |
A három dimenziós valóság két dimenzióban
való megjelenítésének problémája. Milyen összefüggés figyelhető meg egy
adott kor, kultúra világnézete és térábrázolása, térszemlélete között A1, A2, A3 B1, B2, B3, B5 C2, C4, C9 D3 |
A különböző művészettörténeti korszakok és irányzatok képalkotási sajátosságainak összefüggése a kor világnézetével, a kultúráról és művészetről alkotott felfogásával. |
| 14 | A fotó-, film- és táncművészet
formanyelve Kompozíciós gyakorlatok adott tárgyak elrendezésével,
a fényviszonyok és képkivágás variálásával |
Hogyan tükröződik a festészet formanyelve a
fotó és film kezdeti időszakában? Milyen új dimenziókat hoz létre a fotó és a film a képi kifejezésben? A1, A2, A3 B3 C2, C3, C5, C6, C7, C8 D3 |
|
| 15 | Neoavantgard irányzatok és tendenciák Alkotáselemző gyakorlatok |
Milyen új műfajai és kifejezésformái
jelennek meg a művészetnek az új technikai eszközök és médiák
megjelenésével? A1, A2, A3 B2, B4, B5 C1, C2, C4, C5, C6, V7, C8, C9 D1, D2, D3 |
A neoavantgard irányzatok és tendenciák stílusjegyeinek legjelentősebb külhoni és magyar képviselőinek és kiemelkedő alkotásainak ismerete, rövid értelmezése, elemzése. |
Követelmények
10-11. évfolyam
Az értékelés rendje és eljárása
A rajzórák során elméleti, gyakorlati és technikai ismeretek megszerzésére adódik lehetőség.
Az elméleti ismeretek egyrészt különböző kifejezési eszközök hatásmechanizmusának megismerését jelentik, másrészt különböző korok, stílusirányzatok, műalkotások megismertetését szolgálják. Ezeknek a stílusoknak szemlélete, kifejezési eszközeinek ismerete sok segítséget nyújt az egyéni látásmód, kifejezés, alkotás létrehozásában is. Így ez a tudásanyag közvetve beépül a diákok egyéni munkáiba, alkotásaiba, előadásaiba, dolgozataiba.
Az elkészült munkák, rajzok, makettek, házi- és iskolai dolgozatok, gyűjtő- és előkészítő munkák értékelése pontozásos rendszerben történik.
Általában egy tanórán elkészíthető munkával maximálisan 5 pontot lehet szerezni. (Ha egy diák az átlagosnál jóval igényesebb munkát készít, a maximálisnál több pontot is kaphat az adott témára.)
Ha egy-egy téma befejezése több tanórát igényel, akkor a feladatra fordított időtől és nehézségi fokától függően az 5 pontnál több is lehet a maximális pontszám.
Egy-egy időszak (epocha, félév, tanév) végén összeadva az egyes témákra,
feladatokra kapható maximális pontszámokat, megkapjuk az adott időszak maximális
(100%-os) teljesítményét.
Ehhez viszonyítva, az egyes diákok szerzett pontjait összeadva kiszámítható a
saját %-os teljesítményük.
Az osztályzatok meghatározása a százalékos értékelésből:
0 - 30% elégtelen
31 - 50% elégséges
51 - 75% közepes
76 - 90% jó
91 - 100% jeles
A kitűnő érdemjegy nem pontszám alapján jár, hanem adható: tehetség, szorgalom, teljesítmény, lelkesedés együttes jelenléte esetén.
Előfordulhat, hogy egy diák egy adott időszakban betegség vagy más indokolt
okból hiányzik, ilyenkor a kimaradt témákat, feladatokat pótolnia kell. Ha ez -
a feladat jellegénél fogva - nem oldható meg, úgy egyéni feladatvállalással
(gyűjtőmunka, kiállításrendezés, kiselőadás tartása, anyag előkészítő munka,
művészettörténeti ismeretterjesztő szöveg fordítása stb.) is megszerezhető az
adott időszak kieső pontszáma.
Esetenként a diákok számára a tanórán lehetőség van, hogy az adott témán,
művészettörténeti korszakon belül az adottságaiknak, képességeiknek jobban
megfelelő elméleti (művészettörténeti jellegű) vagy gyakorlati (kreatív
alkotómunka) között válasszanak.
Ez a pontozási rendszer elsősorban teljesítménycentrikus és a pontos, következetes munkára igyekszik rávenni a diákokat. Ennél természetesen sokkal fontosabb az a nap mint nap jelenlévő szóbeli értékelés, biztatás, dicséret, elismerés, ami a folyamatos munka, az egyéni és csoportos korrektúra része, és ami a közös munkát, az együtthaladást, az elért eredmények örömét adja.
Továbbá közvetve értékelésnek és elismerésnek számít az a tény is, hogy az
elkészült művek kiállításával, az iskola környezetébe való beépítésével azok, az
azt készítő nemzedéknek büszkeséget, míg a következő nemzedékeknek követendő
példát adnak.
Ez mindenféle százalékos és számszerű értékelésnél többet jelent diákoknak,
tanároknak, szülőknek egyaránt.
Csoportos és egyéni szóbeli értékelés a feladat végzése során, illetve összegző értékelés a feladat befejezésekor.
Egy-egy összefüggő témakör értékelése az epocha végén.
Számszerű összesítés és értékelés félév végén és a tanév végén.
Herendi Miklós: Művészettörténet I-II
Pataki Gábor: Művészettörténet III.
Szabó Attila: Művészettörténet vázlatokban a kezdetektől napjainkig és
Szabó Attila: Művészettörténet képekben a kezdetektől napjainkig
Kiegészítő tankönyvként használjuk:
Beke László: Műalkotások elemzése a gimnáziumok I-III. osztálya számára
Pázmány Ágnes, Permay Éva: Látás és ábrázolás - gimnázium I-III.
című tankönyveket