AKG pedagógiai program
	11. A tanulói részvétel az AKG döntésjogi rendszerében

Alapvetően az Alkotmány és az Oktatási törvény, szabályozza a tanulói jogokat. Az AKG alapelveiben lemondott a jogi eszközök alkalmazásáról a képzési, értékközvetítő funkciók gyakorlása során. E tény nem jelenti egyben azt is, hogy az iskola nem biztosítja a tanulók számára a törvényben rögzített szervezett részvételt az iskola életében. A személyes pedagógia és a szervezett tanulói részvétel nem mond ellent egymásnak. Az AKG nevelőtestülete külön jogszabályban nem rögzíti a tanulói közösségek, illetve érdekérvényesítő-csoportok az önkormányzat jogait és kötelességeit. Ezek bármilyen jogkörű kialakítása a tanulóközösségek feladata és joga.

Tanulói jogosultságok, kötelességek

Az AKG diákjai teljes jogú iskolapolgárok, ebben a minőségükben megilleti őket:

• az AKG valamennyi programjában, képzési irányában való részvétel joga.
  • a döntésükhöz szükséges valamennyi információhoz való hozzájutás joga.
  • az iskolai nyilvánosság bármely fórumán való véleménynyilvánítás joga.
  • a különböző iskolai véleményező, döntéshozó szervezetekbe való delegálás, a választás és a választhatóság joga.
  • A tanulók kötelessége, hogy a pedagógiai programban rájuk vonatkozó, illetve a saját maguk által választott programokon részt vegyenek, s ott erejükhöz, felkészültségükhöz mérten igényes munkát végezzenek.
• A tanulók kötelessége, hogy az iskolai munkájuk során tekintettel legyenek másokra, s megadják minden társuknak, tanáraiknak, az iskola más dolgozóinak a kellő tiszteletet.
• Valamennyi tanulótól elvárt, hogy őrizze az AKG épületét, eszközeit, s felróható felelősség esetén a kárt megtérítse.
• Minden tanulót megillet a rá vonatkozó valamennyi információ és döntés megismerésének joga.
• A kisiskolák tanulói képviselőt küldhetnek a nevelőtestületi értekezletre.
• Az AKG diákjai két képviselőt delegálhatnak az AKG Alapítvány Kuratóriumába.
• A tanulók joga a szaktanárok és a patrónusok minősítése, értékelése.
• A tanulóknak joguk van a különböző szakanyagok, tananyagok, taneszközök és az értékelési rendszer minősítéséhez.
• Tanulói felkérésre a nevelőtestület biztosít a diákönkormányzat működését segítő tanárt.
• A tanulókat megilleti a képviseleti jog az Iskolabíróságban.

Diákönkormányzat

A diákönkormányzat jogi státusát a közoktatási törvény tartalmazza. Az AKG pedagógiai programja a személyességre építve a tanulói részvételt hétköznapi ténynek tekinti, s nem tulajdonít jelentőséget a jogi szerveződésnek, ennek ellenére az döntésjogi rendszerben rögzíti az Diákönkormányzat szervezésének jogát és feltételeit. Minden kisiskola nevelőtestületének kötelessége kezdeményezni a diákönkormányzat létrejöttét, s amennyiben létrejön legitim diákönkormányzat, a kisiskola kötelessége minden feltételt megteremteni működéséhez. A diákönkormányzat maga határozza meg működési rendjét, kompetenciahatárait. A határok meghúzása a törvény keretei között autonóm módon történhet, ezt meghaladó igény estén a kisiskola nevelőtestületével kell egyeztetni a tanulói igényeket.
A kisiskolák diákönkormányzatai össziskolai diákképviseletet hozhatnak létre, melyhez az AKG minden feltételt köteles megteremteni. Az iskolai diákönkormányzat maga határozza meg működési rendjét, kompetenciáit, hasonló eljárással, mint a kisiskolán belül. A nevelőtestületi döntésekkel kapcsolatos eltérő diákönkormányzati vélemény az egyeztetésig ill. az Iskolabírósági döntésig, halasztó hatályú. Függetlenül attól, hogy valamely kisiskola diáksága létrehozott e diákönkormányzatot vagy sem, minden AKG-s tanulót megilleti a kuratóriumba ill. az Iskolabíróságba való választás és választhatóság joga.

Iskolabíróság

Az igazságszolgáltatás legfelső döntéshozó szerve az AKG-ban az Iskolabíróság. Döntéseinek egyetlen korlátja a kuratóriumi vétó. Ebben az esetben közösen választott, külső természetes, vagy jogi személy döntése a végleges döntés Az Iskolabíróság tagjai a kisiskolák diákjai által választott egy-egy diákbíró, a kisiskolai szülői értekezlet által választott egy-egy szülőbíró, az iskola dolgozói által választott hét dolgozó, valamint a kuratórium nem pedagógus, nem szülő és nem diák delegáltjai. Az Iskolabíróság tagjait az iskolával való jogviszony tartalmáig, de legfeljebb hét évre választja. Az Iskolabíróság vezetője a pedagógiai vezető, aki azonban nem rendelkezik bírói jogosítványokkal. Feladata az Iskolabíróság működési feltételeinek megteremtése, az adott ügyben bíráskodó négy bíró kiválasztása.

Az Iskolabírósághoz bármelyik iskolapolgár vagy intézményi szervezet fordulhat, aki bármely ügyben - pedagógiai, képzési, munkavállalói, gazdasági stb.- az érvényes nevelőtestületi döntést megváltoztatni kívánja. A beadványt benyújtónak ill. az ellenérdekű feleknek joguk van a kiválasztott bírákkal szemben kifogással élni, s új bírákat kérni a megválasztott bírók közül. A pedagógiai vezető köteles egy alkalommal a kifogást figyelembe venni és új bírót kijelölni. Az adott ügyben a négytagú bíróság elnököt választ aki, az eljárást végigviszi. Az elnöknek a döntéskor – szavazategyenlőség esetén – minősített szavazata van. Az Iskolabíróság ügyrendjét, szabályzatait maga határozza meg.