AKG pedagógiai program
	2.4. Tantárgyak alsó középfokon és a nyelvi kommunikációs évben (7-11. évfolyam)

A tantárgyak nagy többsége a lezárt képzésben, szemléletformálásra irányul, a gyakorlati, az eszköztudás fejlesztését szolgálja, megnöveltük a módszertani tárgyak arányát is, a tradicionális tárgyakat pedig összehangoltan, önálló programtervezéssel, az ezredvégnek megfelelő technikai felszereléssel, differenciált tevékenységformákkal igyekszünk tanítani. Mindemellett kiemelt szerepet szánunk az olvasásnak, a hagyományos művészetek tanításának és gyakoroltatásának, az egyéni és kiscsoportos felfedeztető, forrásfeldolgozó módszertani eljárásoknak.

2.4.1. Az alaptárgyakat tantárgyblokkokban tanítjuk.

A hagyományos tantárgyak helyébe a pedagógiai célok szempontjából egységesnek tekinthető, helyi szelekcióval kialakított több műveltségi területet átfogó, különböző szaktudományokat, differenciált ismereteket nyújtó tantárgyblokkok kerülnek.

A tantárgyblokkok: társadalomismereti blokk, művészeti blokk, természetismereti blokk, matematika, informatikai blokk.

Az egyes blokkok önálló szaktudományos tárgyakként, epochában, projektekben, műveltségi területekben egyaránt megjelenhetnek függően az adott téma jellegétől, a tanulók életkorától. A tantárgyblokkokat egységes, minden tanuló számára azonos tanrendben tanítjuk, a személyre szóló differenciálás a csoporton belül történik. A tantárgyblokkok nem a hagyományos értelemben vett komplex vagy integrált tárgyak, hanem helyi tananyagok. Kialakításukat az AKG sajátosságai, pedagógusainak szándékai, szakmai műhelyeinek belső kompromisszumai, a szaktanárok felkészültsége határozták meg. Így az egyes tantárgyblokkok eltérő struktúrákban jöttek létre. A helyi tananyagokat egy-egy szakmai műhely készítette, egy részükben az iskola tanárai által megalkotott és az AKG Kiadó által megjelentett tankönyvekkel, helyben készített taneszközökkel (Ezekből a tankönyvekből ma már számos más iskolában is tanítanak.) Ismerethordozóink nem csak hagyományos értelemben vett tankönyvek, hanem gyakorlatanyagok, feladat- és szöveggyűjtemények, esettanulmányok, irodalomjegyzékek, problémafelvetések. Több tantárgyblokkban epochánként készültek önálló taneszközök.

• A természetismeret epochális tárgy. (20 háromhetes epocha) Külön-külön zárt projektben közvetíti egy- egy természetben megjelenített kérdéskört felvetve, induktív módon felépítve összehangolta és egységes szerkezetben közvetíti a különböző természettudományos tantárgyakat összegező szaktudományos epochákkal lezárva 10. évolyamon. Az epochákat kiegészíti négy természettudományos témahét, valamint az elsősegély kisepochák.

• A társadalomismeret epochális tárgy. (20 háromhetes epocha) Intenzív, négy éves forrásfeldolgozó, életmódot, hétköznapokat is megjelenítő társadalomtörténet megőrizve a kronológiát, a történetiséget. Ezt egészíti ki a két éves (9-10. évfolyam) heti 2 órás jelenelvű kurzusokkal. A komplex megközelítésű történelmet (életmód, gazdaság, politika, társadalomtörténet) heti - rendszerességű képességfejlesztő társadalomismerettel párhuzamosan tanítunk. A társadalomismeretet Együttéléstannak neveztük, s célja a mai társadalmi környezet gyakorlatias megismerése (gazdaság, politika, erkölcs, jog).

• A művészeti blokk epochális és gyakorlati tárgy egyaránt. Az irodalom, a képzőművészet, zene, alkotóművészetek önálló tanulását biztosítják, önálló tárgyanként egységes szakmai műhelyben. A képzőművészet és az irodalom epochálisan (20 epocha), a zene heti (2 ill. 1 ó/hét) rendszerességgel kerül tanításra, az alkotó körök projektként, szabad választással, közös célokkal, de az adott tevékenységre jellemző tantárgyi programokat készítettek. Külön sajátossága a tantárgyblokknak, hogy a személyi feltételek biztosítása és szervezéstechnikai okokból az anyanyelv tanulása ennek keretében történik, 9-10 évfolyamon kiegészítve két kisepochával.

• A matematika epochális tárgy. (20 háromhetes epocha) Problémafelismerő, az absztrakció adott szintje mellett még megvalósítható induktív módszerrel, felfedeztető módon tanítjuk. A matematika áll a legközelebb a szaktudomány által kialakított logikai rendszerhez, fokozatosan növelve a szakmai képességfejlesztés, az alkalmazott matematika arányát.

• Az informatikai blokk több részből álló heti rendszerességű szakmai alapozó, gyakorlati, módszertani, eszköztudást fejlesztő tárgyak rendszere. Egy szakmai műhelyen belül különböző tevékenységformára szervezve a számítógép használatot, a tanulásmódszertant, a könyvtár használatot, a gépírást, a médiaismeretet. A legfontosabb közös elemük az információhoz jutás eszköztárát, lehetőségeit, szükségességét, feldolgozásának módozatait kívántuk önálló tárgyanként a tanulók számára biztosítani A program a legelemibb ismeretektől a programozásig, átfogja a ma elérhető képzés szinte egészét. Az iskola technikai felszereltsége lehetővé teszi, hogy ne csupán, mint képzési cél szerepeljen a számítástechnika, hanem, mint módszertani segédeszköz is a többi tárgy képzésében megjelenve segítse a tanulók fejlődését, és módot adjon egy későbbi szakma előkészítésére, technológiai megalapozására.

Eszköztudás tárgyai

• 7-8 évfolyamon heti 1 órában tanítjuk – tudásszint csoportokban – számítógép használat alapjait. a szövegszerkesztés. a táblázatkezelés, az adatbázis kezelés felhasználói szintű alkalmazásáig jutnak el tanulóink.
• 9. évfolyamon – egyéni ütemezéssel és órarenddel – differenciált csoportokban gépíráshoz, szövegszerkesztéshez szükséges gyakorlatot szereznek tanulóink. Eltérő haladási ütemmel, de minden tanulónak el kell jutnia a gépírás, szövegszerkesztés készségszintű tudásáig, tekintettel arra, hogy ez a tudás ma már minden értelmiségi és irodai szakma elemi követelménye
• 10. évfolyamon a számítástechnikai szoftverüzemeltetéshez, a középszintű érettségi követelményekhez szükséges gyakorlatot, szerzik meg tanulóink.
• Minden tanuló először szervezett keretek között, később egyénileg tanulja, majd könyvtárhasználati formában használja az internetet.
• Jelentős szerepe van az iskolai közéletben is – a nyilvánosság egyik legfontosabb fóruma – a belső internetes újságnak, melynek létrehozása, működtetése egyben az AKG már tizenegy éve működő honlapjának karbantartását is szolgálja
• A tanulók nagy többsége saját e-mail címmel rendelkezik, s rendkívül magas a rendszeresen levelező tanulók aránya, ezért a képzés szinte minden területén használjuk ezt a formát tanulásra
• A számítógépes internetes könyvár, más szakórák megtartására, egyéni munkák készítésére is szolgál

Információgyűjtés, rendszerezés

• 7. évfolyamon háromhetes epochális bevezető tanulásmódszertanba
• 8. évfolyamon információs rendszerek (könyvtár, internet) két kisepocha
• 11. évfolyamon egyéni kutatás, forrásfeldolgozás, szintetizálás háromhetes epocha
• 11. évfolyamon a média működésének jellemzői, az információrendszerek társadalmi funkciói 3 ó/hét

2.4.2. Az idegen nyelv

Tanulása a képzés egész időszakában kiemelt cél. (7-13 évfolyam). Ezért jellemzőit itt jelezzük együtt a három szakaszra.

• Az idegen nyelvi képzés célja a nyelv, mint kultúra, mint eligazodási, érvényesülési eszköz tanulása. Elvárás a kommunikációképesség fejlesztése.
• kimeneti célja legalább két idegen nyelv magas szintű (minimálisan B1-B2, de tanulók jelentős részének C1) ismerete, s az adott kultúrában való eligazodási képesség.
• Az AKG-ban előírás, hogy minden tanuló a képzés teljes időszakában minden nap idegen nyelvi órán, kell, hogy részt vegyen. (kivéve az emelt szintű érettségire való felkészülést igazoló bizonyítványban is rögzített záró eredményt)
• Az AKG a nyelvi programjait nem évfolyamokra, hanem nyelvi tudásszintekre adja meg. Meghirdetünk kezdő, középhaladó, középfokú, felsőfokú csoportokat, szükség esetén szaknyelvcsoportot is. Tudásszintre szervezett csoportok, tudásszintre készített tantárgyi program.
• A nyelvi szint besorolása a nyelvi szintmérő alapján, a tanuló, a patrónus és a szaktanár közös döntésével történik.
• Az AKG minden nyelvet, minden tudásszinten tanít, amire legalább 8 fő 7-10. évfolyamon, ill. legalább 5 fő 11-13. évfolyamon jelentkezik. A korábban tanult nyelv emelt szintű választásához nincs rendelve alsó létszámhatár.
• A második idegen nyelv felvétele 11. évfolyamon előírás.
• Az idegen nyelvet 7-10. évfolyamon évfolyamszintű, 11-13. évfolyamon vertikális csoportokban tanítjuk.
• 7-10. évfolyamon egy idegen nyelvet, 11-13. évfolyamon előírás szerint két idegen nyelvet kell tanulni. (kivéve ha előrehozott érettségit, vagy felsőfokú nyelvvizsgát tett a tanuló)
• Az érettségire való jelentkezésnek is feltétele. hogy a tanulóknak egy idegen nyelven el kell jutnia a középszintű, és egy idegen nyelven az emelt szintű érettségi nyelvi szintig.
• Idegen nyelvet leadni csak előrehozott emelt szintű érettségire való alkalmasságot igazoló bizonyítványban is rögzített osztályzattal lehet.
• Az évenkénti pontszám az adott nyelvi tudásszint követelmény teljesítésének mértékét jelzi, az érettségire bocsátás feltétele középszinten legalább elégséges év végi osztályzat.
• Nyelvvizsga pontszám csak az iskolában tanult, vagy olyan külső nyelvi kurzusért jár, amit a tanuló beillesztett év elején az egyéni órarendjébe.
• Idegen nyelven a más kurzusokat is meghirdetünk pl. irodalom, ország ismeret, társadalomismeret, közgazdaságtan, stb.

2.4.3. Testnevelés

Az AKG kiemelt szerepet szán a sport, egészséges élet hétköznapokba való bevitelére a mindennapos mozgás egész életre szóló szokássá tételére. A serdülő biológiai változása, érése, növekedése, elemi szükségletté teszi a mozgás értékként való kezelését. Ezért a képzés nagy részében a minden napos testnevelés, mozgás előírására vállalakozott, s feltételeinek megteremtésére törekedett.

A kamaszkori rangsorképzés egyik kulcsszempontja az erő, a szépség, a mozgás, súlyos hiba lenne háttérbe szorítani a test alakítását. Az iskolai „rendes” testnevelés órák mellett ezért, az AKG előírja tanítványainak, hogy egy sportágat választva az első öt évben legalább heti egy alkalommal szakosztályi edzésen vegyenek részt. Külön célja mozgás megszokássá tétele, valamilyen sportág (lehet tánc is) szisztematikus elsajátítása. A serdülőkorban fontos motiváló tényező a verseny, s mivel általában nem preferáljuk a gyerekek rivalizálását, inkább azt, hogy mindenki megtalálja magában és másokban, azt ami jó, ami elismerendő, ami érték, a sport terén kívánunk megfelelő versenyszituációt teremteni. A sport – különösen a csapatsportok-módot adnak a győztes vesztes játszmákra, és az együttműködésre egyaránt. Az AKG meghirdet csapatsportágakban, sportszakosztályokat, de azok a tanulók, akik máshol tagjai valamilyen sportági egyesületnek, az iskolai munkájuk részeként vehetik fel azt is. (az edzői értékelés részét képezi az iskolai osztályzatnak is).