Tantárgyi programok
 

Alkotókörök

7 éves gimnáziumi képzés

Kerámia

A kerámia alkotókör az önálló alkotás lehetőségét adja meg a diákoknak. A mottó: Gondolkodj, tervezz, modellezz, alkoss, tökéletesíts! Az alkotás közös munkafolyamat része, mely során a tanár szem előtt tartja a személyiség fejlesztését, a manuális készségek, a kézügyesség, az ujjak finom mozgása, a kreativitás fejlesztését. A koordinációs képességek fejlesztése különösen a korongolás gyakorlása során nagyon fontos, és ennek a képességnek a fejlődése látványos eredményekhez vezet. Fontos ezeken kívül a koncentráció, az elvonatkoztatás, a kitartás, a szemmérték , a forma- és arányérzék és a térlátás.

Az alkotókör szoros kapcsolatban áll a természettudományokkal, a geometriával, a társadalomismerettel, a művészetismerettel és az írás történetével. Ezért a többi tantárgyi program számára lehetőséget kínál témaheteken vagy órai keretekben a gyakorlati foglalkozás megvalósítására, pl. agyagtáblák készítése, ékírás , agyagszobrok alkotása, stb.
A képességfejlesztésen kívül az alkotókör céljai közt szerepel az anyag tulajdonságainak és változásának megértése, a környezetbarát szemlélet kialakítása, a magyar népi kultúra és más népek kultúrájának megismerése, a tradíciók tiszteletére való nevelés.

Foglalkozások tematikája: korongozási ismeretek, marokedények, hurkafelrakás, agyaglapos technika, szoborkészítés, formába öntés, fémoxidos festés, festékkeverés, mázazás, ecset- és íróka használata, égetés, gipsz-esztergálás.

A szabad alkotási folyamat során az őskori, az ókori, a modernkori és a magyar népművészet egy-egy eleme kerül középpontba.
A bemutatkozásra a többi tantárgyi kereten kívül az első jeles alkalom az adventi vásár, ahol az alkotóköri munkákból kiállítás készül és a vásárban eladhatók a jól sikerült darabok.
A karácsonyi ajándékok készítésére is van lehetőség.

A második fontos alkalom a Tavaszi Fesztivál, ahol mindenkinek egy szép alkotását és egy közös „remekművet” is bemutat az alkotókör.

Szubjektív – diákújság

A diákújságíró alkotókört egy tanévre választhatja az AKG bármely tanulója. A tagok szerkesztőséget alkotnak, céljuk egy rendszeresen megjelenő diákújság működtetése. A foglalkozásokon a lapszerkesztés és cikkírás gyakorlati része mellett az írott sajtó sajátosságaival ismerkednek meg.

A foglalkozások célja:
az íráskészség fejlesztése, a nyelvhelyesség, helyesírási ismeretek erősítése, kommunikációs készségek fejlesztése, médiaismereti alapozás, az információfeldolgozó, problémafelismerő, rendszerező képességek fejlesztése

Feladatok a tanév során:
információgyűjtés adott témákról, feldolgozás, cikkírás,
interjú készítése és feldolgozása,
önálló elemzés, kritika, ajánló írása,
laptervezés,
tördelés, webszerkesztés,
marketing, sokszorosítás, terjesztés

Az alkotókör tanulói egyszerre cikkírói és szerkesztői a lapnak, és emellett a sajtó működésével kapcsolatos beszélgetések résztvevői is. Ezeken a tematikus beszélgetéseken a következő témákat járják körül:

Az értékelés a szerkesztőségi munkában való részvétel alapján történik. A megjelent cikkek mennyisége és minősége, a szerkesztőségi üléseken való aktív részvétel, a lapkészítés folyamatában való részvétel határozzák meg a tanév végi érdemjegyet.

A Szubjektív iskolai magazin havonta-kéthavonta jelenik meg iskolai terjesztésben.

Fotó

Az alkotókör kéthetente dupla foglalkozás formájában működik, mert ez teszi lehetővé a komolyabb alkotást.

A legfontosabb fejlesztendő célok: a kreativitás, a kommunikációs készség, a képi látás, az ízlés, a mű befogadása, elemzése, az alkotás, a hagyományos képelőhívás technikájának megismerése és megtanulása, a digitális fotózás lehetőségei.

Foglalkozások tematikája:

A szakkör munkái számos ponton kapcsolódnak az iskolai programokhoz: témahetek, fesztiválok, vásárok, koncertek, sportrendezvények, születésnap, szalagavató, ballagás, stb fotódokumentációját az alkotókör tagjai végzik.

Kreatív varrás

Az alkotókör kéthetente dupla foglalkozás során működik. Célja a manuális készségek és a kreativitás fejlesztése, az ízlésformálás, a képi látás, közös alkotás örömének, az együttműködés, a koncentrálás képességének fejlesztése.

Az órák alatt elsősorban textillel dolgoznak a diákok, de megismerkednek majd más anyagokkal is, és foglalkoznak ékszerkészítéssel.
Nem hagyományos varrásról van szó. Az alaptechnikák ismerete után nagy hangsúlyt kapnak az egyéni ötletek. Többnyire sablon nélkül dolgoznak, saját tervek alapján. A régi megunt szoknyából táska lesz, a sálból póló, a nadrágból párna és így tovább.

Az éves munka menete:

Az alkotókör a Tavaszi Fesztiválon bemutatja az elkészült alkotásait egy közös kiállítás keretében.

Színjátszó csoportok

Az alkotókör célja minden évben egy önálló színdarab bemutatása, mely témájában a 14-18 éves korosztály problémáit, világszemléletét tükrözi. A csoport vezetői AKG-s diákok, akik tanári segítséggel maguk állítanak színpadra műveket. Ennek feltétele az aktív és kreatív részvétel a próbákon, az önfegyelem, az együttműködési és elfogadási készség megléte, annak fejlesztése. A munka során fontos cél az együtt gondolkodás, a közös felelősség vállalása, a lemondás és visszavonulás képességének megléte.

A próbafolyamat részei:

Az előadást a Tavaszi Fesztivál színházi programjának keretében mutatják be.
Az értékelés a közös munka során kifejtett aktív tevékenység alapján történik.

Francia színház

Az alkotóköri foglalkozás elsősorban a francia nyelvet tanuló diákok számára nyújt lehetőséget két különböző cél megvalósítására. Az egyik a nyelvgyakorlás, a másik a színészi-színpadi technikák alapjainak elsajátítása. A próbák során mind az idegen nyelvet, mind magyar nyelvet használjuk. A hangsúly a színjátékon van, miközben folyamatosan használják a francia nyelvet, ezáltal rögzítik a nyelvi paneleket, fejlődik a kommunikációs készségük, magabiztossá válnak a szituációkban, ez visszahat és fejleszti a nyelvórai aktivitásukat. Ezért az alkotókör nem csak a franciául már tudó, hanem az egészen kezdő szinten lévő nyelvtanulók számára is alkalmas és javasolható. Az alkotókör tagjai általában különböző évfolyamok tanulói.
Az éves órakeretből 14 óra elmélet és 50 óra gyakorlat van. Az elmélet a színházi alapfogalmak elsajátítását és a színdarab fordítását jelenti, a gyakorlat a színjátszó-gyakorlatokat, drámajátékokat, a közös dramatizálást és a próbákat, végül az előadásokat jelenti.
Általános céljai: a színházi alapfogalmak és konvenciók megismerése, színházismeret, műismeret, a műalkotások befogadására való fogékonyság megteremtése, a színpadi technikák elsajátítása, a színészi játék szabályainak megismerése, játék örömének felfedezése, a testbeszéd megismerése, a harmonikus mozgás és a kifejező beszéd elsajátítása, a kortárs csoportok munkájának megismerése, a közös munka új formájának kipróbálása, a drámatechnikák alkalmazása más tevékenységformákban, a nyelvtanulás során, a hétköznapi kapcsolatokban, és az önismeretben. A tanév végén önálló, közösen színpadra állított, francia nyelvű előadás létrehozása. Részvétel színjátszó fesztiválokon, melynek során lehetőségük nyílik a nyelvismeret hasznosítására is. Majd az év végén a közös munka értékelése, az „évadzáró társulati ülés keretében”.

Képesség- és készségfejlesztési célok: a kreativitás, a szóbeli kommunikációs készség, az improvizációs készség, az ízlés, a problémamegoldó készség, az elfogadás, kooperáció, a kölcsönös tisztelet, az empátia, az emberismeret, az érzékenység, a nonverbális kommunikáció, az alkotó- és befogadókészség, képi gondolkodás, a kritikai érzék, az önbizalom kezelése, nyitottság, önállóság, önismeret.

Témakörök és a munkafolyamat részei

Elmélet: színházi alapfogalmak / a próbavezetés francia szókincse, drámai műfajok, stílusok, korok, a színház részei, az előadás szereplői, a játék részei, a rendezői instrukciók,
színháztörténet: a commedia dell’arte, Moliere színháza, az abszurd színház,
a színdarab fordítása, értelmezése.

Gyakorlat: melyek sorrendje folyamatosan változik, de minden foglalkozás elején van bemelegítés, mely a lazítás és a koncentrálás képességét fejlesztik, egyben ráhangolnak az órára.
Ezt követik különböző drámatechnikák, melyek az alábbi készségek, képességek fejlesztését célozzák a tanév során, ismétlődve: megismerés, bizalom, figyelem, koncentrálás, lazítás, a színpadi jelenlét, színészi játék, metakommunikáció, elfogadás, empátia, improvizáció, önkifejezés, légzéstechika, beszédtechnika, képzelőerő, térhasználat, státuszok, mozgáskoordináció .
A közösség viszonyainak kialakulása után kerül sor a darab kiválasztására, azután kezdődnek a közös dramatizálási lépések, a mű értelmezése, a szerepformálás, a karakter kiválasztása, a jelenetek sorrendjének meghatározása, majd a szövegtanulás, a zenei és egyéb színpadtechnikai elemek kiválasztása.
A színdarabot több fesztiválon is bemutatjuk.
Az utolsó foglalkozás során kerül sor az éves munka értékelésére. A kitűzött célok és az elért eredmények közös elemzésére, összevetésére.

Követelmények

A diákok aktívan vegyenek részt a foglalkozásokon, használják az alkotómunka során elsajátított gyakorlati ismereteiket a hétköznapokban, saját életükben, a társadalmi érintkezéseik során. Ugyanakkor használják a külvilágból hozott élményeiket az órákon. Legyenek képesek közösségben dolgozni, együtt, a közös siker elérése céljából.

Értékelés

Az alkotóköri munka sikerét a közös produkció jelzi. Így a tanulók részvétele az alkotóköri foglalkozásokon, az ott kifejtett aktivitás, az év végi önértékelés és a külső értékelés együttesen határozzák meg az egyéni munka sikerét.

A tanévhez kapcsolódó kiemelt feladatok

Az alkotókör a tanév során több feladatot tűz ki teljesítendőnek.
Az első, a pécsi francia nyelvű színjátszó fesztivál válogatóján való sikeres szereplés februárban.
A márciusi pécsi fesztivál során színvonalas előadás bemutatása.
Az AKG Tavaszi Fesztiválján, áprilisban, a darab előadása a hazai közönség előtt.
A „Színház Ünnepe” fesztivál megszervezése és megrendezése májusban. Mely során francia nyelvű zenei, mozgás és színielőadások kerülnek bemutatásra iskolánkban.
Ezen kívül a sikeres AKG-s színdarab kijuthat külföldi fesztiválokra is a következő tanévben. Erre akkor van lehetőség, ha az alkotókört a következő években is folytatják a diákok, amint azt az elmúlt évek tapasztalatai mutatják.

A tehetséges, színházi rendezéshez kedvet érző diákok számára lehetőséget kell teremteni a saját alkotó munkára, önálló csoport vezetésére, ami szintén évek óta gyakorlattá vált a francia színházi alkotóköri munkában. Így az utóbbi években párhuzamosan működött több csoport ezen alkotó keretén belül.

Irodalmi önképzőkör

Az alkotókör célja a kezdeti szakaszban egyrészt egy olyan légkör megteremtése, amelyben a gyerekek egymást segítik konstruktív kritikáikkal, másrészt a nyelvi-írói tudatosság megalapozása. Ehhez kapcsolódnak különböző képesség és készségfejlesztési feladatok, a kreatív írás, a gondolkodás, a nyelvhelyesség, a nyelvhasználat, írói stílusok, nyelvi rétegek megismerése és fejlesztése, az elfogadás, a kritikai érzék, az arányérzék fejlesztése. Ezek megvalósítása folyamatos az alkotói munka során.

A foglalkozások menet a következő: a közös feladat otthoni megoldása, majd ismét együttes megbeszélése az órán. A feladatok szépirodalmi művekhez kapcsolódnak / Karinthy, Radnóti, Faludy, stb /, és cél a más művészeti ágak bevonása is az alkotóköri munkába. A fotó, a képzőművészet, a zene szerepel a tervben, melyhez kapcsolódik egy-egy írástechnikai megkötés, probléma is.
A közös munka része egy foglalkozás megtartása a tagoknak, irodalmi feladatokkal, játékokkal. Ez is fejleszti a kreativitást, és alapos olvasást, keresgélést igényel, mely segíti a tájékozódó képességet az irodalomban, és megismertet másféle feldolgozási, ismeretserzési és közlési módokat a gyerekekkel.

A célok között szerepel egy kötet összeállítása, a saját írásokból, bemutatkozás a Tavaszi Fesztiválon, és a rendszeres publikálási kapcsolat fenntartása a 2Zsiráf diákújsággal.

Az értékelés szempontjai: a feladatok rendszeres teljesítése, az órai aktív részvétel, az önálló foglalkozásvezetés.

Igen sok kamasz az írásban találja meg az önkifejezés lehetőségét, és személyes tapasztalataim szerint igen nehéz értő, alapos kritikára szert tenni, illetve az irodalomórai írásos feladatok nem igazán biztosítják a szisztematikus fejlődést a szépírás terén.
Az irodalmi önképzőkör az irodalom és az írás iránt érdeklődő gyerekeknek szól., fő célja az írói-olvasói készségek fejlesztése, ill. az irodalmi műveltség (nem nagy mértékű) bővítése. Az iskolai órák közül leginkább az irodalomórához kapcsolódik az alkotókör, de mindenhol jól jöhet, ha valaki könnyedén és jól ír.

Ahhoz, hogy jól tudjunk írni, elengedhetetlen, hogy jól tudjunk olvasni. Ezért a készségek egyik fejlesztendő csoportja az olvasáshoz kapcsolódik: hogyan lehet megragadni egy szöveget, mitől működik, mik a stiláris, szerkezeti és narratív jellemzői. Ezt úgy érem el, hogy az órai feladatokat sokszor szépirodalmi művekhez kapcsolódóan jelölöm ki, és a feladat (otthoni) megoldása előtt közösen elolvassuk és megbeszéljük a felmerülő kérdéseket.

Az otthoni írásos feladatok két csoportra oszthatóak: az egyik, amikor a megkötés lazább (pl. egy képhez kell írni), szinte csak ihletforrásként szolgálnak, ilyenkor nagyobb teret engedek az önkifejezésnek, az egyéni hangvitelű írásoknak (ez nem jelenti azt, hogy a technikai igényességet nem kérem számon). A másik csoport, ami kifejezetten egy-egy stílus, írói fogás begyakorlását, (tudatos) elsajátítását szolgálja (pl. egy novella azonos hangnemben való folytatása). Nagyon fontosnak tartom, hogy megértsék a gyerekek: a komoly íráshoz nemcsak ihletre van szükség, hanem megtanulható/megtanulandó, „favágós” készségekre is.

A harmadik lépcsője ezeknek a feladatoknak közös megbeszélésük: ez egyrészt (mint építő kritika) elősegíti a további fejlődést, az esetleges javítást, másrészt fejleszti a kooperációs készséget, harmadrészt fejleszti kritikai képességeiket, ami nyilvánvalóan hozzájárul ahhoz, hogy saját munkáikra is értőbb szemmel tudjanak nézni, hogy sok hibát már maguktól észrevegyenek és kijavítsanak.
Az otthoni feladatokon kívül időnként az órákon is vannak feladatok: ezek lehetnek irodalmi játékok, rejtvények, versenyek, vagy rövidebb írásművek (akár a technikai, akár az „ihlet” kategóriából). Ezek egyrészt pihentetnek (nem kell otthon dolgozni, ülepedhet egy-egy nagyobb feladat), másrészt ők is tartanak órákat: ilyenkor ki kell találniuk, meg kell tervezniük a feladatokat. Azt hiszem, nagyon hasznos néha átkerülni a másik oldalra: szervezőként, tanárként megtapasztalni egy órát, illetve végiggondolni, hogy mivel segíthető elő leginkább a többiek szórakozása és fejlődése. Bátorítom őket arra, hogy saját irodalmi élményanyagukhoz kapcsolják a feladatokat – azaz megosszák egymással, hogy miket olvastak, mit találtak jónak.

Ezeken kívül nagy hangsúlyt helyezek az utólagos javításra: egyrészt mert a legtöbbet saját hibáikból és azok korrigálásából tanulnak, másrészt ez is része a hosszú távon hatékony munkamorálnak.

A jegyszerzés feltételei: rendszeres, aktív órai részvétel (félévenként maximum három hiányzásig ötös), az otthoni feladatok teljesítése (maximum 1-2 hiányozhat).

Értékelés: ha valaki nem hiányzik, látszik rajta az igyekezet, stb., az már megkapja az ötöst, vagyis a jegyet nem függ az írások színvonalától (és fordítva: hiába nagyon zseniális valaki, ha linkeskedik egész évben, nem kapja meg a legjobb jegyet). Alapvetően mindenkit képességeihez mérten osztályozok, ahhoz képest, hogy mit érhetne el, ha rendesen dolgozik.

Játékház

A foglalkozás szerepe

A dráma és tánc tantárgy alapján készült játékház órákat elsősorban a 7. és 8. évfolyam számára ajánljuk. Az új környezet, a hatosztályos gimnázium és az életkori sajátosságok nagy változást jelentenek e korosztály életében. Ezért szükséges új magatartásformák, élethelyzetek, tanulási szokások, a megismerés és az önismeret elsajátítása. Ezekhez nyújt segítséget az új tantárgy.

Képességfejlesztési célok

A cél elsősorban az önismeret és az emberismeret fejlesztése. A közösségi munkában találják meg saját egyéniségüket, legyenek képesek kifejezni azt. Tudjanak könnyen és természetes módon kapcsolatot teremteni másokkal, kortársakkal és felnőttekkel. Legyenek bátrak a hétköznapi kommunikációban. Ismerjék meg a közös alkotás örömét, ugyanakkor legyenek tisztában az alkotási folyamat nehézségeivel. Legyenek önállóak gondolataikban és cselekedeteikben, miközben fogadják el a mások által kínált segítséget. Tudjanak alkalmazkodni a megváltozott helyzethez. Tanuljanak meg koncentrálni, ha kell, lazítani. Legyenek képesek megfontolt döntések meghozatalára. Tudják magukat és másokat értékelni, a „néző” szemével. Sajátítsanak el minél több technikát a helyes légzésre, melyek segítségével kifejezően tudnak beszélni. Mozgásukban legyenek határozottak és biztonságosan használják a testbeszédet. Törekedjenek mozdulataik koordinálására. Tanulják meg a ritmus megjelenítését, mozgásban, hangjukkal. Ismerjék meg a játék örömét és felszabadító hatását.

Gyakorlati követelmények

Sajátítsák el a drámai kifejezés különböző formáit, melyek megkönnyítik a kapcsolatfelvételt és a kapcsolattartást. Ismerjék meg önmagukat, társaikat, szűkebb környezetüket egy-egy gesztus, hanglejtés, arckifejezés, viselkedés tükrében.
Tanulják meg, testi adottságaiknak és személyiségüknek megfelelően, hogyan tudják magukat minél pontosabban, érthetőbben kifejezni. Ehhez szükséges az önismert minél magasabb szintjének elérése. A nyilvánosság ne gátolja őket ennek megmutatásában.
Alakuljon ki szociális és esztétikai érzékenységük. A rögtönzések során gyakorolják a különböző élethelyzetek felismerését, az azokban való eligazodást és a döntést. A szerepcserék során erősödjön empatikus készségük.
Legyenek képesek saját térbeli, időbeli, szociális helyzetük meghatározására, tudják a drámajátékos technikákat más helyzetekben is használni.

A tananyag, mely két, jól elkülöníthető részből áll:

Az első, a képességfejlesztő gyakorlatok, melyek a kezdeti szakaszban megalapozzák a közös munkát, a második, a dramatikus játékok, színjátékos improvizációk, melyek a darab megszületésének alkotói folyamatát képezik.

Első félév

A drámajátékok, melyek ismétlődnek a tanév során, a képességek és készségek fejlődéséhez igazodva.
Erőgyűjtés és összpontosítás: erőpróbák, tartógyakorlatok, egyensúlygyakorlat, stopjáték, ragadás, árnyékboksz, feszítés, lazítás
Kapcsolatteremtés: névgyakorlat, énekes kapcsolatteremtés, szoborgyakorlat, kontaktusgyakorlat
Bizalom megteremtése: páros és csoportos vakvezetéses játékok
Üzenetváltás: arcjáték, tekintet, gesztusok, testjáték, rejtett üzenetek, státuszjáték
Érzékelés: a látás fejlesztése: tükörjátékok, titkos karmester, virágkötészet, bekeretezős játék, maszkok, jelmezek, bábok
A hallás, a szaglás, az ízlelés és a tapintás fejlesztése.
Ritmusjátékok: koordinációs gyakorlatok, számolós játék, hangtükör, ritmikus jelek, ritmikus párbeszéd
Térhasználat: szoborjáték, irányjáték, folyosók, tutaj, térformálás
Utánozás: grimaszjáték, személyiségtükör, stilizált mozgások, állatok, hangjáték
Mozgás: halászfogó, háromszög zenére, hipnotizőr, folytasd a mozdulatot, marionettjáték
Beszédkészség: Montágh Imre beszédgyakorlatai alapján
Memória- és fantáziafejlesztő játékok: körmesék, egy tárgy, egy szín, egy hang története
Rögtönzések: családi fénykép, számbeszéd, halandzsa, félmondatos játék, hotelportás, a hercegúrfi vizsgája, eredetmesék, diaképek, életrajzi mese, páros jelenet, közmondások játéka

Második félév

Közös dramatizálás, mely a drámajátékos technikák megismerése után következik
A mű kiválasztása /mese, monda, novella stb/, elolvasása, közös megvitatása,
cselekményváz némajátékkal,
jelenetek némajátékkal,
jelenetek szöveggel,
szerepek, karakterek kiválasztása
a jelenetek összefűzése,
zenei és egyéb látványelemek, javítópróbák.
Előadás, közönség előtt.
A darab közös megvitatása.
Az éves munka közös értékelése.

A tantárgy fontos feladata a kapcsolódás az egyéb órákhoz, mint a tanulásmódszertan, a színjátszó körök, de segíti a témaheteken gyakran létrehozott előadásokat, illetve az epochális munkát, az epochazáró is lehet színjáték, egy jelenet, egy szituáció megalkotása. Ehhez sok segítséget nyújt a drámás előképzettség. A kisiskolákban pedig elősegíti a közösség formálódását, az egymás elfogadását, az egymás iránti tiszteletet.

Az értékelés közösen történik, a csoport tagjai egymást és saját magukat értékelik az éves munka alapján.

Képzőművészeti alkotókör

A 8-9. évfolyamos diákoknak kötelezően választaniuk kell az AKG-ban működő alkotókörök közül egy alkotókört, amelyre a következő években is járhatnak, de a választás már nem kötelező. Ebből adódóan az évenként megújuló csoport életkorukat és technikai tudásukat, ismereteiket tekintve nem homogén csoport. Így a differenciált, a csoport összetételétől függő tematikának, feladat meghatározásnak még fontosabb szerepe van mint az egy korosztályból szerveződő csoportok esetében.

Fontos szempont az is hogy kizárólag délutáni foglalkozásról lévén szó, a tanórák után időnként fáradtan érkező gyerekeknek elsősorban a felszabadult alkotómunka örömét nyújtsa az alkotókör. Továbbá egyaránt lehetőséget nyújtson az egyéni és csoportmunkára és olyan alkalmi jellegű alkotómunkára ami az iskola rendezvényeihez (színházi előadás díszletének, jelmezeinek, szalagavató, ballagás dekorációjának elkészítése stb.), vagy a gyerekek személyes igényeihez igazodik (Anyáknapi, karácsonyi ajándék készítés stb.)
Ezért a program tervezése és kialakítása csak rövid távon lehetséges, és szükséges.
Alapvetően olyan rövid feladatsorokat célszerű tervezni amelyikbe bármikor, egy-egy alkalomra is bekapcsolódhat bármelyik érdeklődő diák, és igazodni tud az alkalmi igényekhez.

Ezért olyan műfajokat, témaköröket, feladatsorokat célszerű beépíteni a az éves programba amelyek a különböző életkorú diákokkal is, kis csoportban könnyen megvalósítható.

Az alkotókör célja, feladata

A vizuális nyelv alapjainak (kifejezési eszközök, technikák) megismerése és elsajátítása a modern képzőművészeti irányzatok szemléletének és kifejezésmódjának megismerésével párhuzamosan.
Az önkifejezés lehetőségének megteremtése az egyre gazdagodó, bővülő kifejezési eszközök, technikák alkalmazásával (egyéniség, alkat, stílus).
Az elkészült alkotásokból kiadványok, installációk, kiállítások rendezése, az iskola belső képének folyamatos megújítása.
Az alább felsorolt tematikus vázlat legtöbb pontja a délelőtti tanórákon kerül megbeszélésre, az alkotókörön egy-egy részterület bővebb kifejtésére és gyakorlati megvalósítására adódik lehetőség. Azt, hogy a felsorolt témákból mely témák kerülnek be az adott év programjába, az alkotókörre jelentkező diákok tehetségétől, igényétől, választásától is függ.

Ilyen témakörök:

Csendélet
Tájkép
Illusztráció
Állat ábrázolás, mintázás, origami
Téralakítás, ábrázolási konvenciók, optikai hatások lehetőségei
Stilizált, dekozatív ábrázolást igénykő munkák, díszlett festés

Az alkotókör kerete tudja biztosítani az olyan technikák kipróbálását is ami nem illeszthető be a hagyományos rajzórai keretbe (papírmerítés, nemezelés, művészkönyv készítés stb.)

Egy-egy témakör felépítése mindig az adott eszköz, anyag használatának logikájából adódik.
Az első lépés, foglalkozás szinte mindig az anyag, eszköz tulajdonságainak megismerésével, a kifejezési lehetőségeinek kipróbálásával kezdődik.
Vázlatok, agyag, forma és felületképzési gyakorlatok.
A műfaj, kifejezési forma megjelenése, szerepe a különböző művészettörténeti korokban.
A téma egyéni kifejezési lehetőségei, a szubjektív látásmód, az expresszív, a szürreális, az optikai, a dekoratív megfogalmazás lehetőségei.
Az absztrakció lehetőségei és iránya az adott témában.
A téma megjelenítése különböző technikákkal.
A téma megjelenése más művészeti ágakban.

A csendélet témakörben például ez a közetkező lehetőségeket kínálja:

Megfigyelés – elemzés
Tanulmányrajz
Formaelemzés – tónusos tanulmányrajz (grafitceruza-, kréta-, szénrajz)
Szín elemzés – színeceruza, olajpasztel, porpasztel, akvarell, tempera, akrill, színespapír
Szín és fényhatások vizsgálata – játék a fénnyel
Játék a formák elrendezésével, helyzetével, kompozíciós lehetőségeivel.
A forma analízise, szerkezeti felépítésének vizsgálata.
A tónus forma illuzionisztikus formaképző szerepe

A forma átalakítása – Az arányok torzítása,
A forma szétbontás, összerakása más szempontok szerint
A formák szürrealisztikus keverése
Anyag és forma összefüggésének vizsgálata
A forma dekoratív, stilizált megjelenítése az alkalmazott grafikában (csomagolás, reklám stb.)
A csendélet műfajának, témájának változása a különböző korokban (gyümölcs, virág, vadászzsákmány, terített asztal mint csendélet téma)
A kollázs technika, megjelenése a csendélet műfajában
A tárgykollázs, assamblage mint a csendélet modern műfajai
A tárgy, a leírás és a kép a koncept art műfajában
A csendélethez hasonló műfajok az irodalomban, zenében.

Természetesen az itt, lehetőségként felsorolt témakörök közül mindig csak a csoport színvonalához, irányultságához, a rendelkezésre álló időhöz, egyéni érdeklődéshez, annak intenzitásához igazodva válogatunk a gyakorlati munka során.

Vizuális kifejezési eszközök és területek:

I. A szín

• A látás, színlátás mechanizmusa
Fényszín, festékszín
Színrendszerek
A színek jellemzői
A színek hatása:
- színkontrasztok
- a színek térhatása
- színharmóniák
A színek szerepe, jelentése
Szín és környezet

• Nonfiguratív kompozíció
A különböző színkontrasztok valamelyikére építve, formailag két forma (kör-négyzet vagy kör-háromszög) szerves kapcsolatából, egymásra való hatásából adódó formabontás lehetőségeit felhasználva

• Színek térhatására épített nonfiguratív kompozíció vagy tájkép (levegőtárlat)

II. Kompozíció

• A kompozíció fogalma
Adott forma adott felületen, térben való különböző elhelyezéséből adódó tartalmi, hangulati kifejezési lehetőségek
Forma - formarendszer (a formákat rendszerré összekapcsoló tényezők)
Kompozíciós gyakorlat egyszerű síkformák (négyzet, téglalap, kör, háromszög) felhasználásával
Képfelület és forma aránya - „magányos”
- harmonikus
- „pöffeszkedő”

• Statikus és dinamikus kompozíció

• Tabló, plakát, reklámgrafikai lap, hanglemezborító stb. készítése (kép- és szövegfolt elhelyezése, aránya, szín, tónus kiemelő szerepe)
Komponálási módok
Képi egyensúly
A figyelemvezetés módja

III. Ábrázolási rendszerek

• Síkábrázolás - vetületi ábrázolás
Egyszerű mértani testek (kocka, téglatest, gömb, henger, kúp, gúla) látványszerinti és vetületi ábrázolása
Térábrázolás
Axonometrikus ábrázolás: - általános
- kétméretű
- egyméretű

• Egyszerű mértani testek axonometrikus ábrázolása

• Kompozíció négyzethálóba axonometrikusan rajzolt kockákból (színkontrasztok, színharmóniák
Perspektivikus ábrázolás
Reneszánsz:
- két iránypontos
- egy iránypontos
- három iránypontos
Bizánci

• Térkonstrukció, épület vagy városrész terv: két iránypontos perspektivikus rendszerben szerkesztéssel rajzolva

IV. Kifejezési eszközök: forma és tér

• A vonal - iránya, jellege, hangulati hatása, vonalrendszerek a figuratív, absztrakt és nonfiguratív képeken

• Természeti táj ábrázolása különböző vonalrendszerek felhasználásával
Vonal - vonalrendszer - folt - forma
Forma - sík
- plasztikus
A formák érzelmi, hangulati hatásának szerepe a figuratív, absztrakt és nonfiguratív képeken
A tónus szerepe a térbeliség érzékeltetésében

• Játékos formák - a formák érzelmi, hangulati hatását felhasználó, nonfiguratív kompozíció (Miró)
A ritmus szerepe a kompozícióban
A formák „egyszerűsítése”, stilizálása: természeti forma - stilizált forma - jel, jelkép

• Állat vagy növény tanulmány jellegű ábrázolásától a stilizált, jelképszerű ábrázolásáig (sorozat készítése)

Követelmények és értékelés

I. A SZÍN
- A látás, a színlátás élettani mechanizmusának vázlatos ismerete.

- A fényszín és festékszín előállításának, tulajdonságainak, keverésének sajátosságai: az addi-tív (színes fények) és szubsztraktív (pigmentek, folyadékok) színkeverés ismerete, gyakorlati kipróbálása, alkalmazása.

- A legjelentősebb színrendszerek ismerete, értelmezése.

- A színek hatásának (színkontraszt, térhatás, színharmóniák) ismerete és alkalmazása.

- A színek mindennapi életünkben és a művészetben betöltött szerepének ismerete.

- A színek szimbolikus jelentésének változása különböző korokban és kultúrákban.

- A színek szerepének és hatásának ismerete a természetben és az ember épített környezeté-ben.

- Egyszerű mértani formák tulajdonságainak, egymással való kapcsolatuknak, szerkezetükből adódó fölbontásuk törvényszerűségeinek ismerete és alkalmazása.

- A színek és formák logikájának összekapcsolása egy kompozíción belül.

- A színek hatásának tudatos alkalmazása nonfiguratív kompozíció, térkonstrukció és tájkép készítése során.

II. KOMPOZÍCIÓ

- A kompozíció fogalmának, szerepének ismerete.

- A kompozíció mint kifejezési eszköz lehetőségeinek ismerete és alkalmazása.

- Különböző komponálási módok ismerete és alkalmazása síkban és térben.

- A komponálási módok, a képi egyensúly és a figyelemvezetés módjának egyéni alkalmazása a reklámgrafikai tervezőmunkában (plakát, lemezborító stb.).

III. ÁBRÁZOLÁSI RENDSZEREK

- Térkonstrukciók rajzolása, tervezése, készítése a tanult ábrázolási rendszerek felhasználásá-val.

- Különböző kultúrák és művészettörténeti korok világnézete, térszemlélete és ábrázolási rendszere összefüggéseinek ismerete és elemzése.

IV. KIFEJEZÉSI ESZKÖZÖK: FORMA ÉS TÉR

- Pont, vonal, vonalrendszer, folt, faktúra kifejezési lehetőségeinek ismerete és alkalmazása a nonfiguratív és ábrázoló jellegű feladatok során.

- A formák jellegének, érzelmi, hangulati hatásának ismerete és alkalmazása.

- Forma és tér kapcsolatának, kifejezési lehetőségeinek ismerete és alkalmazása. A forma térbeliségének érzékeltetése.

- A forma stilizálásának módja és célja. Forma - jelkép - jel összefüggésének ismerete és alkalmazása.

Az alkotóköri munka értékelésének alapvető szempontjai

Mivel az alkotókörbe kifejezetten a képzőművészet iránt érdeklődő diákok jelentkeznek, akiknek az egyéni elképzelését, kezdeményező készségét semmiképpen sem korlátozhatja az értékelés rendszere („a tanár ízlése”), ezért a számszerűsített (pont - érdemjegy) értékelés csupán a feladatok, munkák elkészültét, a feladat jellegéhez igazoldó igényes munkát, az elkészítésére fordított időt, energiát kell hogy tükrözze.

Mivel az egyes témák több egymásra épülő feladatot, feladatsort tartalmaznak, ezért a téma közös megbeszélése, az együtt haladás szinte alapvető feltétele az eredményes munkának. Ezért az indokolatlan hiányzás elmarasztaló értékelést eredményez. Indokolt hiányzás esetén a kimaradt témát (előzetes megbeszélés után, egyénileg) kell pótolni.

Az alkotókörben született művek értékelése (hasonlóan a normál tanórai munkákhoz) szükség esetén érdemjegyre váltható pontok formájában történik.

Általában egy foglalkozás alatt elkészíthető alkotásra a maximális pontszám 10 pont. (Ha egy diák az átlagosnál jóval igényesebb munkát készít, a maximálisnál több pontot is kaphat az adott témára.)

Egy-egy félév végén összeadva az egyes témákra kapható maximális pontszámokat, megkapjuk az adott időszak maximális (100%-os) teljesítményét. Ehhez viszonyítva az egyes diákok szerzett pontjait összeadva kiszámítható a saját %-os teljesítményük.
Az osztályzatok meghatározása a százalékos értékelésből:

0 - 30% elégtelen
31 - 50% elégséges
51 - 75% közepes
76 - 90% jó
91 - 100% jeles

Hiányzó alkotóköri munka más jellegű munkával nem pótolható. Kevésbé sikerült munkák alkotókörön kívüli időszakban megismételhetők.

Rádió alkotókör

1. AZ ALKOTÓKÖR SZEREPE
Az AKG rádiós alkotóköre több célból jött létre: egyrészt az iskola polgárainak bemutatni az intézmény mindennapjait, másrészt a rádiós műsorkészítőknek megtanítani a rádiózás alapjait, követelményeit, formanyelvét. Napjainkban ugyanis szükség van arra, hogy a ránk ömlő folyamatos információmennyiséget kellő kritikával és távolságtartással tudjuk kezelni, és megértsük a minket néha manipulálni is kész média működését.

2. KÉPESSÉGFEJLESZTÉSI CÉLOK
A rádiós órák célja az, hogy megismertesse a tanulókkal egy rádió technikai és emberi működését, bevezesse őket a rádiózásba, és megtanítsa annak alapműfajait, formanyelvét. Cél továbbá az is, hogy fejlessze a gyerekek beszédét, közösség előtti szereplését és magabiztosságát is, és hogy képessé tegye őket véleményük nagyobb közösség előtti kifejtésére. A rádiós órák során, a gyakorlati műsorkészítés mellett mindenkivel megismertetjük a rádiós műfajokat, a rádiótípusokat és a hírírás alapjait. Itt nem az a cél, hogy rádiós szakembereket képezzünk, hanem hogy a tanuló élményként és kreatív foglalkozásként élje meg a rádióműsor készítését, és megtapasztalja, hogyan is működik ez a gyakorlatban – persze ez az anyag később alapként használható felsőfokú tanulmányokhoz.

3. GYAKORLATI KÖVETELMÉNYEK
Követelmény az, hogy a tanulók tanuljanak meg kiscsoportban rádióműsort szerkeszteni, és azt képesek legyenek egymással együttműködve levezetni. Arra is nagy hangsúlyt fektetünk, hogy képesek legyenek a rádiós műfajokban alkotni. A technikusnak jelentkezőktől pedig elvárjuk, hogy a technika biztos, rutinszerű kezelése mellett az adás segítőivé váljanak.

4. TANANYAG
A tanulás egyrészt a gyakorlati rádiós órákon zajlik, másrészt pedig speciális bevezető kurzusokat is szervezünk a frissen bekerült rádiósoknak.
- Rádiós műfajok (hír, interjú, riport, tudósítás, jegyzet)
- A hír, hírírás
- Kérdezéstechnika, az interjúkészítés alapjai
- Az interjúhelyzetek gyakorlása
- Beszédtechnika
- A rádiózás technikai alapjai
- Viselkedés a mikrofonnál
- Műsorelemzés

5. AZ ÉRTÉKELÉS SZEMPONTJAI
Az értékelés a fő szempontja az adásra való felkészültség, az otthoni munka, az adás megszerkesztettsége. Figyelembe vesszük ugyanakkor azt is, hogy az adott adás mennyire volt rádiószerű, élvezhető, érdekes, és az elméleti órákon nyújtott teljesítményt is.

Videó alkotókör

A foglalkozás szerepe

Napjainkban a film értése mellett egyre nagyobb szerepet kap a film készítésének megtanulása is. Tekintettel arra, hogy egyre több háztartásban jelenik meg a videokamera, igény jelentkezik a készülékek megfontolt tudatos használatára is. Ehhez nyújt segítséget a videó alkotókör tantárgy.

Képességfejlesztési célok

Az alkotókör célja a videotechnikai eszközök megismerése, azoknak céltudatos használata, valamint egy új nyelv, a vizuális nyelv elsajátítása. Nagyon fontos a csapatszellem kialakítása, hiszen a videós munkákban az egyéni teljesítmények erősen egymásra épülnek. Sikert csak úgy tudnak elérni, ha egymást is segítve nyújtanak jó eredményt. A diákok megismerik a filmkészítés fázisait, illetve a többkamerás eseményrögzítés részfeladatait. Elsősorban nem filmes szakemberek képzése a cél, hanem hogy gondolatait, dolgokról alkotott véleményét képekben legyen képes másoknak átadni. Mindemellett alapokat adjon az ilyen irányú további képzéseknek.

Gyakorlati követelmények

A tanulók tanuljanak meg képekben gondolkodva, kerek történetet felépíteni. A térből kiválasztani a megfelelő képkivágást, ismerjék meg a kép kompozíciós szabályait, rutinszerűen kezeljék a technikai eszközöket.

A tananyag

A tanulás leggyakrabban gyakorlati feladatok megoldása közben folyik.

Első év:
A mozgókép megjelenítése.
A film- és videokamerák elvi működése.
A videomagnók működése, TV szabványok.
Plánok, kompozíciók, képi egyensúly.
Képek társítása, dramaturgia, színek.
Kamerák beállítási funkciói, optikák.
Statívok, kameramozgások hatásai
Világítási ismeretek (természetes, mesterséges)
Szinopszis, forgatókönyv felépítése, szerepe.
Forgatás megtervezése, előkészítése.
Kamerakezelési gyakorlatok
A vágás szerepe, vágási gyakorlatok.
Etűdkészítés
Eseményrögzítések szerepe, kivitelezése.

A következő években az első év alapjaira építve rövid filmek készítése a cél, természetesen a filmek kidolgozottságát tekintve már magasabb követelményszintnek kell megfelelni .

Az értékelés

a munkához való hozzáállás, illetve teljesítmény függvényében történik.

   
 


Művészeti tantárgyblokk

Tantárgyi programok