Rajz és vizuális kultúra
7 éves gimnáziumi képzés
|
|
Tantárgyi programok | ||
|
Az Alternatív Közgazdasági Gimnáziumban a rajz és vizuális kultúra tantárgyhoz kapcsolódó képességfejlesztő, ismeretszerző és alkotótevékenység több szakaszban és területen valósul meg:
Rajz és vizuális kultúra, 7-10. évfolyam
Rajz és vizuális kultúra, 12-13. évfolyam
Rajz alkotókör, 8-10. évfolyam
A 7-10. évfolyamon a fő hangsúly a képességfejlesztésen van. Az alkotóképességek és a befogadó, megismerő képességek fejlesztésén.
Az alkotóképességek fejlesztése a vizuális művészi kifejezés és a kommunikáció formáinak, kifejezési eszközeinek megismerésén és alkalmazásán keresztül történik. A vizuális nyelv kifejezési eszközeinek megismerése és fejlesztése e nyelv logikájából következő, egymásra épülő egyre bonyolultabb megfigyelési szempontokat és differenciáltabb kifejezési eszközöket igénylő feladatsorokra épül. De emellett nagyon fontos hogy teret kapjon az ösztönös önkifejezés lehetősége is.
A befogadó, megismerő képességek fejlesztése egyrészt a valóság, a természet, az emberi környezet megfigyelése elemzése, másrészt a képzőművészeti alkotások megismerése, elemzése során valósul meg. Az ókori nagy kultúrák és az azt követő stílusirányzatok megismerése a kronológiai sorrendet követi és szinkronban van a társadalomismeret tantárgy tematikájával, de a hangsúly nem a teljességen, az időrend pontos betartásán van, hanem azon hogy egy adott témához, feladathoz kapcsolódó műalkotásokat ismerjük meg, elemezzük és ezek tanulsága, közvetve épüljön be a diákok munkáiba. A cél tehát nem egy rendszerezett művészettörténeti képzés, hanem az hogy egy-egy probléma, feladat kapcsán vizsgáljuk meg, hogy hogyan látták, hogyan oldották meg ezt a problémát az ókori egyiptomiak vagy a görögök.
A 12-13. évfolyamon az előző négy évhez képest megfordul a viszony. Nem a vizuális probléma, a vizuális nyelv kifejezési eszközeinek logikája mentén szerveződik a tananyag, hanem a művészettörténeti korok, stílusirányzatok kronológiája mentén haladunk, szem előtt tartva azt a szempontot hogy a megismert korszak, stílus milyen ötletet, követhető példát adhat a mi gondolataink kifejezésére, problémáink megoldására.
Az alkotóképességek fejlesztése a vizuális művészi kifejezés és a kommunikáció formáinak, kifejezési eszközeinek megismerésén túl egyre fontosabb szerepet kap a személyes útkeresés. A tantárgy feladata az egyéniség keresésének segítése, a vizuális kultúra példáinak bemutatásán keresztül egyfajta követhető stílus, mintaválaszték felkínálása. Az azonosulás az alkotómunka elmélyült állapotában megy végbe a legkönnyebben, ezért a tudatos vizuális önkifejezés tág és minél önállóbb választási lehetőségeit kell felkínálnia A rajzi, a festői, a szobrászi munka mellett teret kell adjunk a korosztály érdeklődésének homlokterében álló alkalmazott grafikai tervezési és tárgytervezési, konstruálási feladatoknak.
A befogadó, megismerő képességek fejlesztése továbbra is a valóság, a természet, az emberi környezet megfigyelése elemzése, és a képzőművészeti alkotások megismerése, elemzése során valósul meg, de fontos szerepet kap a tágabb összefüggések, a tendenciák felismerése.
A képzőművészet történetének megismerése során az adott kultúra, vagy korszak társadalmi, gazdasági életének összefüggésében vizsgáljuk az épületeket, műalkotásokat.
A 8-10. évfolyam részére indított, de a gyakorlatban minden évfolyam diákjai számára biztosított rajz alkotókör a vizuális problémáktól és művészettörténeti, kronológiai rendszerektől független szabad, kötetlen alkotómunka lehetőségét kell hogy biztosítsa. Ennek a csoportnak a munkáját is meg kell tervezni és változatos, egymásra épülő feladatokkal kell biztosítani az egyéni haladás, fejlődés lehetőségét de itt a fő szempont a tematika megtervezésében csoport érdeklődésének iránya, a kifejezési eszközök használatában elért színvonala, az egyéni ötletek, kezdeményezések megvalósításának lehetősége.
A rajz és vizuális kommunikáció képességfejlesztési területei:
| vizuális megismerőképesség fejlesztése –
A1 Az alkotótevékenységeken belül ez a síkbeli, térbeli kifejezőeszközök, a térábrázolási konvenciók, a színtani ismeretek, a tervezési és elemi konstruálási eljárások szabályainak elsajátítását, a létrehozásukhoz szükséges technikák megismerését jelenti. |
vizuális befogadóképesség fejlesztése –
A2 A befogadóképesség fejlesztése a látvány analízisén, a műalkotások elemzésén, értékelésén, leírásán és a vizuális ítéletalkotás szabályainak elsajátításán az egyetemes és benne a magyar művészettörténet stíluskorszakai és a magyar népművészet megismerése által valósul meg. |
vizuális alkotóképesség fejlesztése – A3
Az alkotóképesség a komplexitás kedvelésében, a merev, sablonos rend
kerülésében, egyéni megoldások alkalmazásában nyilvánul meg. |
Vizuális megismerő és befogadó képességeiket a térbeli, formai, színbeli, mozgásbeli, az anyagokkal, esztétikummal kapcsolatos élmények, a képi, világ iránti észlelési fogékonyság jellemzi. Eleven, mozgósítható érdeklődésűek, képesek látványok célirányos, egyre tudatosabb megfigyelésére; a belső képek, képzetek emlékezeti felidézésére. |
A vizuális memória fejlesztése Vizuális memóriájuk által válnak képessé tevékenységbe ágyazott belső képekben, vizuális, esztétikai művészeti képzetekben való gondolkodásra, képzeleti műveletekre (összehasonlításra, viszonyításra, ok-okozat vizsgálatára, ítéletalkotásra, átalakításra). A látványban rejlő jelentést, a művészi kifejezésben testet öltő esztétikai hatást, a képi információ tartalmát adott szempont szerint elemezni, értelmezni tudják. |
| Az általános nevelési célokhoz kapcsolódóan: | Az egyes tevékenységek folyamán fejleszteni kell a gyerekek: | Az ábrázolás és értékítélet terén: |
| kreativitás fejlesztése – C1 problémafelismerő és megoldó képesség – C2 képzelet fejlesztése – C3 képi gondolkodás fejlesztése – C4 ízlés fejlesztése –C5 nyitottság fejlesztése – C6 empátia, szociális érzékenység fejlesztése – C7 érzelmek átélésének és kifejezésének képessége – C8 fogalmi gondolkodás fejlesztése – C9 |
képi-plasztikai ábrázoló – B1 képi-plasztikai kifejező – B2 képi-plasztikai közlő – B3 képi-plasztikai alakító – B4 képi-plasztikai konstruáló – B5 képességeit |
önismeret és szabad önkifejezés
fejlesztése az ábrázolásban – D1 realitásigényre, objektív világszemléletre való törekvés fejlesztése az ábrázolásban – D2 megalapozott kritikára hajló magatartás fejlesztése – D3 |
| Szám | Tanegység | Cél és fejlesztési feladatok | Követelmény |
| 1 | Játék a színekkel – OP-ART konstrukciók,
színek és felületek Feladat: kevés színből sokféle árnyalat és felület
létrehozása. 1. Alapszínek és keverékei, elsődleges és másodlagos kevert színek |
A színek rendszerének megismerése.
Különböző festékek, anyagok, technikák színkeverési eljárásainak
megismerése, gyakorlati alkalmazása
A1, A2, A3
|
A színkör - a tiszta színek rendszere.
Alapszínek, elsődleges és másodlagos kevert színek rendszerének
ismerete. Színkontrasztok: magában való hideg-meleg sötét-világos A fent felsorolt összefüggések alkalmazása a rajzi feladatok során. Ritmus, szimmetria és képi egyensúly ismerete és alkalmazása.
|
| 2 | Szín – forma – kompozíció – ritmus
(gyümölcsök – tanulmányrajz, csendélet, dekoratív alkalmazás) Feladatok 1. Színes tanulmányrajz egyetlen formáról (alma, körte), kép és forma
aránya, forma és háttér viszonya, felület és forma kapcsolata |
A látvány pontos megfigyelése, értelmezése.
A természetes formák formakarakterének tanulmányozása, dekoratív
átírása, önálló képi elemként való alkalmazása. A1, A2, A3 |
Semleges és tarka színek értelmezése,
lokálszín fogalma. Színek hangulati és dekoratív hatása. A fent felsorolt összefüggések alkalmazása a rajzi feladatok során. Ritmus, szimmetria és képi egyensúly ismerete és alkalmazása. |
| 3 | Sík és tér, valóság és illúzió (mértani
testek vonalas és tónusos rajza, vetületi és axonometrikus ábrázolása,
szerkesztése) Feladatok 1. Mértani testek: kocka, téglatest, hasáb, henger, gömb, kúp, gúla
vonalas és tónusos rajza ==> geometria, sztereometria 3. Illuzórikus térkonstrukció axonometrikusan rajzolt kockák, hasábok variációiból egy adott négyzetrács-rendszerben számítógéppel vagy manuálisan |
A mértani formák jellegzetességeinek
megismerése. Az ábrázolási rendszerek megismerése, informatív
lehetőségei és területei. A különböző ábrázolásmódok gyakorlati alkalmazása. A1, A2, A3 |
Egyszerű mértani formák (kocka, hasáb,
téglatest, henger, gömb, gúla, kúp) látvány szerinti vonalas és tónusos
rajza. A vonal, folt, tónus szerepének ismerete és alkalmazása a forma térbeliségének érzékeltetésére. Különböző formák formakarakterének és térbeli viszonyának megrajzolása látszati, vetületi, egy- és kétméretű axonometrikus ábrázolás szabályai alapján. Téralakítás egyszerű formákból – statikus térkompozíciók. |
| 4 | Mi a művészet - műalkotások a
befogadástól a műelemzésig. A művészet kezdetei, őskor, törzsi művészet,
népművészet A műalkotások befogadásától a műelemzésig A művészet kezdetei ==> történelem, néprajz |
A művészet változó szerepe, az ember
életében. Különböző korok művészet felfogásának megismerése,
összehasonlítása. A törzsi és népművészet szerepe és hatása a modern kor
emberére. A2, B3, |
Az őskori és törzsi művészet
sajátosságainak és legjelentősebb alkotásainak ismerte. A magyar népművészet tájegységeinek, legjelentősebb területeinek (építészet, öltözködés, bútorkészítés, fafaragás, fazekasság, kovácsmesterség) ismerete. |
| 5 | Természeti forma karaktere, redukciója
(virág - tanulmányrajz, szerkezeti rajz, stilizált és szimbolikus
ábrázolás) Feladatok 1. Vonalas, tónusos, színes tanulmányrajzok |
A természet gazdag szín és formavilágának
megfigyelése, elemzése. A természet logikájának felfedezése, és egyéni módon való alkalmazása, felhasználása a gyakorlati jellegű alkalmazott művészetben A1, A2, A3 |
Természeti és mesterséges forma
megfigyelése, elemzése, szerkezeti és metszetrajzok készítése. Formaredukció - dekoratív motívumok, kompozíciók készítése. Különböző formák formakarakterének és térbeli viszonyának megrajzolása látszati, vetületi, ábrázolás szabályai alapján. Téralakítás egyszerű formákból – statikus térkompozíciók. |
| 6 | Az ókori Kelet művészete - Egyiptom,
Mezopotámia A piramisok titka; masztabák, piramisok, sziklasírok. A sírkamrák falfestményei és szobrai. Az ókori kultúrák téralakítási és ábrázolási sajátosságai (képek, alap- és metszetrajzok elemzése, készítése; folyamatábrák, makettek készítése) ==> történelem, technika, irodalom |
A különböző kultúrák és művészettörténeti
korok szemléletmódjának megismerése, az emberről és a világról alkotott
felfogásának változása. Mit mondanak a mai ember számára az akkor
készült alkotások? A2 |
Az ókori Kelet – ezen belül Egyiptom és Mezopotámia - művészetének, valamint a prekolumbián és keleti művészet (India, Kína, Japán) sajátosságainak ismerete. |
| 7 | A betű (az írás kialakulása, fejlődése,
szabványbetűk, tartalom és forma a betűtervezésben, monogram, ex libris)
Az írás kialakulása, fejlődése ==> irodalom, technika |
A képi ábrázolás és az írás kapcsolatának
megismerése. Az írás és vizuális kommunikáció szerepe a művészetben és a
mindennapi életben. A1, A2, A3 |
Ritmus, szimmetria és képi egyensúly
ismerete és alkalmazása. A betű |
| 8 | Görög-római művészet A harmonikus
arányrend szerepe a görög-római művészetben ==> irodalom, zene, testnevelés, történelem |
A különböző kultúrák és művészettörténeti
korok szemléletmódjának megismerése, az emberről és a világról alkotott
felfogásának változása. A klasszikus görög-római művészet hatása az európai kultúrára. Mit mondanak a mai ember számára az akkor készült alkotások? A2 |
Görög és római művészet korszakainak és
legjelentősebb alkotásainak ismerete. A térről, formáról, színről, tónusról, kompozícióról tanultak alkalmazása az illusztrációs témakörök során. |
| Szám | Tanegység | Cél és fejlesztési feladatok | Követelmény |
| 1 | Természeti és mesterséges formák - fény-árnyék, lágy és kemény, kötött és szabad forma - lokálszín és színreflex 1. Fény-árnyék hatás vizsgálata - drapéria
tanulmányrajz 2. Lokálszín - színreflexek megfigyelése és ábrázolása drapérián, mértani testeken, egyszerű csendéleten és természeti tájról készült fotóreprodukciókon |
A szín, tónus és forma összefüggésének
vizsgálata. A fény figyelemvezető és kiemelő szerepének felismerése a képi kifejezésben. A1, A3 |
Természeti és mesterséges forma
részletgazdag ábrázolása síkban és térben (csendélet, emberi figura stb.
rajzolása, festése, mintázása). Természeti és mesterséges forma formaelemző rajza (metszet, vetület, magyarázórajz készítése). Formaalkotás (pozitív, negatív forma és különböző faktúrák
felhasználásával) realista, absztrakt és nonfiguratív módon. Alapformák és a formák származtatása, összefüggéseik felismerése. |
| 2 | Természeti formák szimbolikus és
stilizált ábrázolása a középkor művészetében - stilizált állat- és növényábrázolások - színkontrasztok: komplementer minőségi mennyiségi szimultán 1. A stilizált ábrázolás formai és tartalmi sajátosságainak
megfigyelése és alkalmazása rajzban (stilizált állat- és
növényábrázolások) |
A stilizáció szerepe a szimbolikus
ábrázolásban. A forma tanulmányozása és elemzése során a lényeges és jellemző jegyek kiemelésével az egyedi és általános kifejezésének felismerése, és alkalmazása a dekoratív feladatokban. A1, A2, A3 |
Az ókeresztény művészet legjelentősebb
alkotásainak ismerete. A honfoglaló magyarok díszítőművészetének és tárgykultúrájának ismerete. A bizánci és ortodox művészet sajátosságainak ismerete. Lokálszínek,
fény-árnyék hatás, színreflex összefüggéseinek ismerete és az egyéni
képességekhez mérten történő alkalmazása. |
| 3 | A romanika és gótika művészete Az
építészet, szobrászat és festészet szerves egységének bemutatása a
középkor művészetében |
A keresztényvilág egységének és
egyetemességének tükröződése a romanika és gótika művészetében. A1,
A2, A3 |
A romanika és gótika művészetének stílusjegyei és legjelentősebb európai és magyarországi művészeinek és alkotásainak ismerete. |
| 4 | Perspektivikus ábrázolás és a reneszánsz Axonometrikus és perspektivikus ábrázolás kapcsolata Az
axonometrikus és perspektivikus ábrázolás kapcsolata A reneszánsz szemlélet tükröződése a képzőművészet forma- és
térszemléletében. (Építészeti terek és a lineáris és levegő
perspektíva.) |
Az emberközpontú és világi szemlélet
tükröződése az ember és térábrázolásban. A világ és a természet tudatos
megismerésének hatása a művészet kifejezési formáira. A1, A2, A3 |
A reneszánsz művészet sajátosságainak és
legjelentősebb európai és magyarországi művészeinek és alkotásainak
ismerete. Belső és külső tér ábrázolása a reneszánsz perspektíva törvényei szerint (szabadkézi rajz vagy szerkesztés). Tájábrázolás a levegőtávlat és lineális perspektíva alkalmazásával. |
| 5 | A színek térhatása - távlat - tiszta szín-tört szín - a színek rendszere - színgömb - lineális és levegő perspektíva A színek térhatására épülő
nonfiguratív kompozíciós játék |
A színek rendszerének megismerése, a színek
dinamikájának és térhatásának tanulmányozása. A színek térhatásának
szerepe az illuzórikus térábrázolásban az absztrakt művészetben, és a
mindennapi élet gyakorlatában. A1, A2, A3 |
A reneszánsz művészet sajátosságainak és
legjelentősebb európai és magyarországi művészeinek és alkotásainak
ismerete. A formarend, színösszhang, kiemelés, képi egyensúly
lehetőségeinek felhasználása realista, absztrakt és nonfiguratív
kompozíciók készítése során. Téralakítás, térbeli mozgás érzékeltetése valós és illuzórikus térben. |
| 6 | A betű Szabványbetűk, betűkompozíciók, védjegy, reklámgrafika, plakát
Műszaki szabványírás: álló, dőlt kisbetűk |
Az egyes betűtípusok stiláris jellemzőinek
tanulmányozása. A betűk stílusának és a szöveg tartalmának, funkciójának összefüggése. A különböző betűtípusok alkalmazása reklámgrafikai feladatokban. A1, A2,
A3 |
A reneszánsz művészet sajátosságainak és
legjelentősebb európai és magyarországi művészeinek és alkotásainak
ismerete. Betű |
| 7 | A barokk művészet A barokk
téralakítás sajátosságainak vizsgálata |
A hatalom, művészet és reprezentáció
összefüggése a barokk művészetben. A barokk építészet téralakító
törekvéseinek megismerése. Egyéni utak a barokk művészet keretében.
A1, A2, A3 |
A barokk művészet sajátosságainak és
legjelentősebb európai és magyarországi művészeinek és alkotásainak
ismerete. Egy-egy alkotás stílusjegyek alapján történő felismerése, besorolása és elemzése. |
| Szám | Tanegység | Cél és fejlesztési feladatok | Követelmény |
| 1 | Szín, forma, kompozíció - színharmóniák - ritmus, szimmetria, képi egyensúly A színek rendszerezése:
színgömb (ismétlés) ==> matematika: permutáció és variáció |
A szín szerepe a kép kompozíciójának
alakításában. Színek formák ritmusának összekapcsolása, alkalmazása a
művészetben és az alkalmazott grafikában. A1, A2, A3 |
Összetett külső és belső terek ábrázolása. Mobilok, térkonstrukciók, építészeti terek elemzése, értelmezése, tervezése. |
| 2 | A vonal és a grafika Pont - vonal - vonalrendszer – folt A színek rendszerezése:
színgömb (ismétlés) ==> matematika: permutáció és variáció |
A vonal mint kifejezési eszköz sokrétű
alkalmazásának felismerése, különböző alkalmazási területei a
művészetben és vizuális kommunikációban. A1, A2, A3 |
Idő és tér, mozgás és tér összefüggéseinek
felismerése, elemzése, egyéni munkákban való alkalmazása. Sorozatfotó, film tér és idő dimenzióinak kifejezési lehetőségei. |
| 3 | A harmónia szerepe a klasszicizmus
építészetében és szobrászatában Statikus és dinamikus kompozíció Statikus és dinamikus kompozíció |
A harmónia fogalmának és szerepének
változása a különböző művészettörténeti korszakokban. A harmónia és rend fogalma a térben és a síkban. A1, A2, A3 B1, B2 C1, C2, C4, C5, C9 D2, D3 |
A klasszicizmus, stílusjegyeinek és
legjelentősebb külföldi és magyar művészeinek, és kiemelkedő
alkotásaiknak ismerete, rövid elemzése. Térbeli mozgás, változás kifejezése: fázisrajz, folyamatábra, több nézet egyidejű alkalmazása. Mozgásváltozás kifejezése síkban és térben. |
| 4 | Portré - jellemrajz - grimasz - maszk –
személyiség Az ember, az emberi arc ábrázolása különböző
kultúrákban és stílusirányzatokban ==> kommunikáció, biológia, fotóművészet, irodalom, néprajz |
Az ember önmagáról alkotott képének
változása a művészettörténet különböző korszakaiban. A változások
okainak vizsgálata, elemzése. Az ember arca a modern művészetben és az elektronikus médiák és a reklám világában. A1, A2, A3 B1, B2, B4, B5 C1, C2, C3, C5, C6, C7, C8 D1, D2, D3 |
Plakát, montázs készítése. Belső téralakítás (lakás, közösségi tér tervezése). Jelek, szimbólumok elemzése, tervezése. A reklám igazságtartalmának és vizuális hatásmechanizmusának elemzése. Jó reklám vagy igaz reklám. Magyarázó rajzok, vázlatok, szerkezeti, vetületi és metszetrajzok értelmezése, készítése az egyes témakörök során. |
| 5 | Az egzotikum világa a művészetben, a
romantika művészete Romantikus tájkép, felhők ==> irodalom, zene, földrajz |
Az emberi lélek mese és a regényes múlt
utáni vágyának kifejeződése a romantika művészetében. A táj mint emberi
érzések hordozója. Romantikus elemek a tájábrázolásban. A1, A2, A3 |
A romantika, eklektika, stílusjegyeinek és legjelentősebb külföldi és magyar művészeinek, és kiemelkedő alkotásaiknak ismerete, rövid elemzése. |
| 6 | A plen air festészet hatása a realista
és impresszionista festészetre Tiszta színek, tört színek, optikai színkeverés Tiszta színek Hagyományos (palettán történő) és optikai színkeverési gyakorlatok |
A természet megfigyelésének és romantikus,
fennkölt érzelmektől mentes ábrázolásának igénye a XIX. század végén. A látás mechanizmusának tanulmányozása és a chevreul-i színkeverési elmélet megismerése, alkalmazása. A1, A2, A3 |
A realizmus, impresszionizmus,
neoimpresszionizmus, stílusjegyeinek és legjelentősebb külföldi és
magyar művészeinek, és kiemelkedő alkotásaiknak ismerete, rövid
elemzése. Tiszta színek térhatásának ismerete és alkalmazása. |
| 7 | A posztimpresszionista festők hatása a
modern festészetre A posztimpresszionizmus útkereséseinek bemutatása egy egyszerű csendéleten keresztül |
A a „l’art pour l’art” elvének hatására a
festői nyelv kialakítása és a festő belső érzéseinek kifejezése válik a
festészet fő témájává. A festészet különböző utjainak megismerése,
összehasonlítása. A1, A2, A3 |
A posztimpresszionizmus, stílusjegyeinek és legjelentősebb külföldi és magyar művészeinek, és kiemelkedő alkotásaiknak ismerete, rövid elemzése. |
| 8 | A szecesszió és szimbolizmus A
stilizált természeti forma felhasználása a szecesszió művészetében |
A szecessziónak mint a modern gyáripar
sorozatgyártása és az egyedi kézművességmunka közötti ellentét
feloldására tett kísérletének megismertetése. A természet gazdag
formavilágának stilizálása és felhasználása a használati tárgyak és
épületek tervezésében. A1, A2, A3, B2, B4, B5 C1, C2, C3, C4, C5. C7, C8 D1, D2, D3 |
A szecesszió, szimbolizmus stílusjegyeinek
és legjelentősebb külföldi és magyar művészeinek, és kiemelkedő
alkotásaiknak ismerete, rövid elemzése. A forma mozgásának
sajátosságai síkban, valós és illuzórikus térben. |
| Szám | Tanegység | Cél és fejlesztési feladatok | Követelmény |
| 1 | Színelméleti ismeretek rendszerezése „Formák és színek zenéje” a kubizmus és futurizmus művészetében A
tiszta színek ragyogása, kifejezés és dekorativitás a fauve-ok
művészetében |
A forma szintézisének és analízisének
eredménye a képépítésben. A kép mint a valóság különböző aspektusainak (tér – különböző nézőpontok, mozgás – idő – dinamizmus) gyüjtőfelülete. Avagy, mit tud „elmondani” a kép ha elszakad a reneszánsz egynézőpontú statikus térszemléletétől. A1, A2, A3 B2, B4, B5 C1, C2, C3, C4, C5, C8 D1, D2, D3 |
Ábrázolási rendszerek összefoglalása,
sajátosságainak összehasonlítása és az adott célnak megfelelő
alkalmazása. Több nézet egyidejű alkalmazása a képalkotás folyamatában. A fauve-ok, kubizmus, futurizmus, stílusjegyeinek legjelentősebb külhoni és magyar képviselőinek és kiemelkedő alkotásainak ismerete, rövid értelmezése, elemzése. |
| 2 | Formák és színek a szubjektív érzések
kifejezésének szolgálatában - expresszionizmus A modern kor, a nagyvárosi élet dinamizmusa, a
háború és gazdasági válság hatása a művészetre: expresszionizmus |
A szubjektív forma és szín mint az érzelmek
kifejezési eszköze. Mi adja a formák, színek egyéni kifejezőerejét? A1, A2, A3 B2, B4 C1, C2, C4, C5, C6, C7, C8 D1, D2, D3 |
Színelméleti ismeretek rendszerezése, a
megismert összefüggések adott célnak és kifejezési szándéknak megfelelő
alkalmazása. Ipari és építészeti forma elemzése, a forma és funkció kapcsolatának felismerése. A működés, célszerűség, anyagszerűség és esztétikum elvének alkalmazása az egyéni tervező munkában. Az expresszionizmus, stílusjegyeinek legjelentősebb külhoni és magyar képviselőinek és kiemelkedő alkotásainak ismerete, rövid értelmezése, elemzése. |
| 3 | Dadaizmus és szürrealizmus - az
automatizmus mint alkotói módszer A lázadás művészete |
A művészet szerepe a társadalmi
feszültségek levezetésében. A funkciójától és jelentésétől megfosztott tárgy gondolatindukáló szerepének vizsgálata A1, A2, A3 B2, B4, B5 C1, C2, C3, C4, C5, C6, C8 D1, D3 |
A dadaizmus, szürrealizmus, stílusjegyeinek legjelentősebb külhoni és magyar képviselőinek és kiemelkedő alkotásainak ismerete, rövid értelmezése, elemzése. |
| 4 | Absztrakció és konstruktivizmus - Bauhaus, modern építészet, organikus építészet Absztrakt és
nonfiguratív kifejezési forma Kandinszkij és Henry Moore művészetében |
A meztelen, ábrázoló jellegétől megfosztott
forma egyetemességébe vetett hit, mint a művészet eszperantó nyelvének
lehetősége. A funkció mint formaképzés kizárólagos eszközének zsákutcája a modern építészetben. A1, A2, A3 B2, B4, B5 C1, C2, C3, C4, C5, C6, C9 D1, D2, D3 |
Tervezés síkban és térben, térkonstrukciók
készítése. A statikus és dinamikus téregyensúly elveinek megfigyelése a szobrászatban és építészetben, a tapasztalatok alkalmazása az egyéni munkák készítése során. A színek szerepének megfigyelése, elemzése a környezetalakításban, öltözködésben, színházi díszlettervezésben stb. A szerzett ismeretek felhasználása a formatervezés és makettkészítés során A absztrakció, stílusjegyeinek legjelentősebb külhoni és magyar képviselőinek és kiemelkedő alkotásainak ismerete, rövid értelmezése, elemzése. |
| 5 | Az absztrakt expresszionizmus és a Pop
art A faktúra, textúra és az automatizmus szerepe a homogén
képalkotásban |
Az alkotás felszabadult elemi, ösztönös
örömének átélése. Művészet mint játék a képpel és a valós tárgyakkal,
formákkal, terekkel. A1, A2, A3 B4, B5, C1, C2, C3, C4, C5, C6 |
A absztrakt expresszionizmus, pop art stílusjegyeinek legjelentősebb külhoni és magyar képviselőinek és kiemelkedő alkotásainak ismerete, rövid értelmezése, elemzése. |
| 6 | Ábrázolási rendszerek összefoglalása
Hogyan tükröződik különböző kultúrák és korszakok ábrázolási
konvencióiban az adott kor világképe |
A három dimenziós valóság két dimenzióban
való megjelenítésének problémája. Milyen összefüggés figyelhető meg egy
adott kor, kultúra világnézete és térábrázolása, térszemlélete között A1, A2, A3 B1, B2, B3, B5 C2, C4, C9 D3 |
A különböző művészettörténeti korszakok és irányzatok képalkotási sajátosságainak összefüggése a kor világnézetével, a kultúráról és művészetről alkotott felfogásával. |
| 7 | A fotó-, film- és táncművészet
formanyelve Kompozíciós gyakorlatok adott tárgyak elrendezésével,
a fényviszonyok és képkivágás variálásával |
Hogyan tükröződik a festészet formanyelve a
fotó és film kezdeti időszakában? Milyen új dimenziókat hoz létre a fotó és a film a képi kifejezésben? A1, A2, A3 B3 C2, C3, C5, C6, C7, C8 D3 |
|
| 8 | Neoavantgard irányzatok és tendenciák Alkotáselemző gyakorlatok |
Milyen új műfajai és kifejezésformái
jelennek meg a művészetnek az új technikai eszközök és médiák
megjelenésével? A1, A2, A3 B2, B4, B5 C1, C2, C4, C5, C6, V7, C8, C9 D1, D2, D3 |
A neoavantgard irányzatok és tendenciák stílusjegyeinek legjelentősebb külhoni és magyar képviselőinek és kiemelkedő alkotásainak ismerete, rövid értelmezése, elemzése. |
7. évfolyam
| TÉR | Egyszerű mértani formák (kocka, hasáb, téglatest,
henger, gömb, gúla, kúp) látvány szerinti vonalas és tónusos rajza. A vonal, folt, tónus szerepének ismerete és alkalmazása a forma térbeliségének érzékeltetésére. Különböző formák formakarakterének és térbeli viszonyának megrajzolása látszati, vetületi, egy- és kétméretű axonometrikus ábrázolás szabályai alapján. Téralakítás egyszerű formákból – statikus térkompozíciók. |
| FORMA | Természeti és mesterséges forma megfigyelése, elemzése,
szerkezeti és metszetrajzok készítése. Formaredukció - dekoratív motívumok, kompozíciók készítése. |
| SZÍN | A színkör – a tiszta színek rendszere. Alapszínek,
elsődleges és másodlagos kevert színek rendszerének ismerete. Semleges és tarka színek értelmezése, lokálszín fogalma. Színek hangulati és dekoratív hatása. Színkontrasztok:
A fent felsorolt összefüggések alkalmazása a rajzi feladatok során. |
| KOMPOZÍCIÓ | Ritmus, szimmetria és képi egyensúly ismerete és alkalmazása. |
| ALKALMAZÁS | A térről, formáról, színről, tónusról, kompozícióról
tanultak alkalmazása az illusztrációs témakörök során. A betű Az írás kialakulásának, fejlődésének vázlatos ismerete. A műszaki szabványírás ismerete. Egyéni tervezésű betűk, betűkompozíciók készítése. |
| MŰELEMZÉS | Az őskori és törzsi művészet sajátosságainak és
legjelentősebb alkotásainak ismerte. A magyar népművészet tájegységeinek, legjelentősebb területeinek (építészet, öltözködés, bútorkészítés, fafaragás, fazekasság, kovácsmesterség) ismerete. Az ókori Kelet - ezen belül Egyiptom és Mezopotámia - művészetének, valamint a prekolumbián és keleti művészet (India, Kína, Japán) sajátosságainak ismerete. Görög és római művészet korszakainak és legjelentősebb alkotásainak ismerete |
8. évfolyam
| TÉR | Belső és külső tér ábrázolása a reneszánsz perspektíva
törvényei szerint (szabadkézi rajz vagy szerkesztés). Tájábrázolás a levegőtávlat és lineális perspektíva alkalmazásával. Téralakítás, térbeli mozgás érzékeltetése valós és illuzórikus térben. |
| FORMA | Természeti és mesterséges forma részletgazdag
ábrázolása síkban és térben (csendélet, emberi figura stb. rajzolása,
festése, mintázása). Természeti és mesterséges forma formaelemző rajza (metszet, vetület, magyarázórajz készítése). Formaalkotás (pozitív, negatív forma és különböző faktúrák felhasználásával) realista, absztrakt és nonfiguratív módon. A természeti formavilág elemzése forma, felület, látvány összefüggésének felismerése és alkalmazása. Alapformák és a formák származtatása, összefüggéseik felismerése. |
| SZÍN | Lokálszínek, fény-árnyék hatás, színreflex
összefüggéseinek ismerete és az egyéni képességekhez mérten történő
alkalmazása. Színkontrasztok (komplementer, minőségi, mennyiségi, szimultán) ismerete és alkalmazása. A színgömb - a színek rendszerezési módjainak ismerete. |
| KOMPOZÍCIÓ | A formarend, színösszhang, kiemelés, képi egyensúly
lehetőségeinek felhasználása realista, absztrakt és nonfiguratív
kompozíciók készítése során. Különböző kompozíciós rendszerek (átlós, háromszög, kör) ismerete és alkalmazása a különböző témakörök megvalósítása során. |
| ALKALMAZÁS | Betű Műszaki szabványírás (álló, dőlt kisbetűk) ismerete. Betűkompozíciók, monogram, ex libris, védjegy, reklámgrafika elemzése, készítése. Plakátok elemzése, készítése, tervezése. |
| MŰELEMZÉS | Az ókeresztény művészet legjelentősebb alkotásainak
ismerete. A honfoglaló magyarok díszítőművészetének és tárgykultúrájának ismerete. A bizánci és ortodox művészet sajátosságainak ismerete. A romanika és gótika művészetének stílusjegyei és legjelentősebb európai és magyarországi művészeinek és alkotásainak ismerete. A reneszánsz művészet sajátosságainak és legjelentősebb európai és magyarországi művészeinek és alkotásainak ismerete. A barokk művészet sajátosságainak és legjelentősebb európai és magyarországi művészeinek és alkotásainak ismerete. Egy-egy alkotás stílusjegyek alapján történő felismerése, besorolása és elemzése. |
9. évfolyam
| TÉR | Összetett külső és belső terek ábrázolása. Mobilok, térkonstrukciók, építészeti terek elemzése, értelmezése, tervezése. Idő és tér, mozgás és tér összefüggéseinek felismerése, elemzése, egyéni munkákban való alkalmazása. Sorozatfotó, film tér és idő dimenzióinak kifejezési lehetőségei. |
| FORMA | A forma mozgásának sajátosságai síkban, valós és
illuzórikus térben. Természeti és ipari forma jellegzetességeinek ismerete. Természetei forma hatása az ipari formatervezésre. |
| SZÍN | Tiszta színek térhatásának ismerete és alkalmazása. Fényszín, festékszín, összeadó, kivonó színkeverés, optikai színkeverés törvényszerűségeinek ismerete. Színes fények keverésének sajátosságai. Színharmóniák (skálaszerű harmóniák, hármas, négyes hangzatok) ismerete és alkalmazása. |
| KOMPOZÍCIÓ | Térbeli mozgás, változás kifejezése: fázisrajz,
folyamatábra, több nézet egyidejű alkalmazása. Mozgásváltozás kifejezése síkban és térben. |
| ALKALMAZÁS | Plakát, montázs készítése. Belső téralakítás (lakás, közösségi tér tervezése). Jelek, szimbólumok elemzése, tervezése. A reklám igazságtartalmának és vizuális hatásmechanizmusának elemzése. Jó reklám vagy igaz reklám. Magyarázó rajzok, vázlatok, szerkezeti, vetületi és metszetrajzok értelmezése, készítése az egyes témakörök során. |
| MŰELEMZÉS | A klasszicizmus, romantika, eklektika, realizmus, impresszionizmus, neoimpresszionizmus, posztimpresszionizmus, szecesszió, szimbolizmus stílusjegyeinek és legjelentősebb külföldi és magyar művészeinek, és kiemelkedő alkotásaiknak ismerete, rövid elemzése. |
10. évfolyam
| TÉR | Ábrázolási rendszerek összefoglalása, sajátosságainak összehasonlítása és az adott célnak megfelelő alkalmazása. |
| FORMA | Ipari és építészeti forma elemzése, a forma és funkció kapcsolatának felismerése. A működés, célszerűség, anyagszerűség és esztétikum elvének alkalmazása az egyéni tervező munkában. |
| SZÍN | Színelméleti ismeretek rendszerezése, a megismert összefüggések adott célnak és kifejezési szándéknak megfelelő alkalmazása. |
| KOMPOZÍCIÓ | A különböző művészettörténeti korszakok és irányzatok
képalkotási sajátosságainak összefüggése a kor világnézetével, a
kultúráról és művészetről alkotott felfogásával. Több nézet egyidejű alkalmazása a képalkotás folyamatában. Tervezés síkban és térben, térkonstrukciók készítése. A statikus és dinamikus téregyensúly elveinek megfigyelése a szobrászatban és építészetben, a tapasztalatok alkalmazása az egyéni munkák készítése során. |
| ALKALMAZÁS | A színek szerepének megfigyelése, elemzése a
környezetalakításban, öltözködésben, színházi díszlettervezésben stb. A szerzett ismeretek felhasználása a formatervezés és makettkészítés során. |
| MŰELEMZÉS | A fauve-ok, kubizmus, futurizmus, expresszionizmus, dadaizmus, szürrealizmus, konstruktivizmus, absztrakció, absztrakt expresszionizmus, pop art stílusjegyeinek legjelentősebb külhoni és magyar képviselőinek és kiemelkedő alkotásainak ismerete, rövid értelmezése, elemzése. |
Az értékelés rendje és eljárása
A rajzórák során elméleti, gyakorlati és technikai ismeretek megszerzésére
adódik lehetőség.
Az elméleti ismeretek egyrészt különböző kifejezési eszközök
hatásmechanizmusának megismerését jelentik, másrészt különböző korok,
stílusirányzatok, műalkotások megismertetését szolgálják. Ezeknek a stílusoknak
szemlélete, kifejezési eszközeinek ismerete sok segítséget nyújt az egyéni
látásmód, kifejezés, alkotás létrehozásában is. Így ez a tudásanyag közvetve
beépül a diákok egyéni munkáiba, alkotásaiba, előadásaiba, dolgozataiba.
Az elkészült munkák, rajzok, makettek, házi- és iskolai dolgozatok, gyűjtő- és
előkészítő munkák értékelése pontozásos rendszerben történik.
Általában egy 80 perces epochális órában elkészíthető munkával maximálisan 5
pontot lehet szerezni. (Ha egy diák az átlagosnál jóval igényesebb munkát
készít, a maximálisnál több pontot is kaphat az adott témára.)
Ha egy-egy téma befejezése több epochális órát igényel, akkor a feladatra
fordított időtől és nehézségi fokától függően az 5 pontnál több is lehet a
maximális pontszám.
Egy-egy időszak (epocha, félév, tanév) végén összeadva az egyes témákra,
feladatokra kapható maximális pontszámokat, megkapjuk az adott időszak maximális
(100%-os) teljesítményét.
Ehhez viszonyítva, az egyes diákok szerzett pontjait összeadva kiszámítható a
saját %-os teljesítményük.
Az osztályzatok meghatározása a százalékos értékelésből:
0 - 30% elégtelen
31 - 50% elégséges
51 - 75% közepes
76 - 90% jó
91 - 100% jeles
A kitűnő érdemjegy nem pontszám alapján jár, hanem adható: tehetség, szorgalom, teljesítmény, lelkesedés együttes jelenléte esetén.
Előfordulhat, hogy egy diák egy adott időszakban betegség vagy más indokolt
okból hiányzik, ilyenkor a kimaradt témákat, feladatokat pótolnia kell. Ha ez -
a feladat jellegénél fogva - nem oldható meg, úgy egyéni feladatvállalással
(gyűjtőmunka, kiállításrendezés, kiselőadás tartása, anyag előkészítő munka,
művészettörténeti ismeretterjesztő szöveg fordítása stb.) is megszerezhető az
adott időszak kieső pontszáma.
Esetenként a diákok számára a tanórán lehetőség van, hogy az adott témán,
művészettörténeti korszakon belül az adottságaiknak, képességeiknek jobban
megfelelő elméleti (művészettörténeti jellegű) vagy gyakorlati (kreatív
alkotómunka) között válasszanak.
Ez a pontozási rendszer elsősorban teljesítménycentrikus és a pontos, következetes munkára igyekszik rávenni a diákokat. Ennél természetesen sokkal fontosabb az a nap mint nap jelenlévő szóbeli értékelés, biztatás, dicséret, elismerés, ami a folyamatos munka, az egyéni és csoportos korrektúra része, és ami a közös munkát, az együtthaladást, az elért eredmények örömét adja.
Továbbá közvetve értékelésnek és elismerésnek számít az a tény is, hogy az
elkészült művek kiállításával, az iskola környezetébe való beépítésével azok, az
azt készítő nemzedéknek büszkeséget, míg a következő nemzedékeknek követendő
példát adnak.
Ez mindenféle százalékos és számszerű értékelésnél többet jelent diákoknak,
tanároknak, szülőknek egyaránt.
Csoportos és egyéni szóbeli értékelés a feladat végzése során, illetve összegző értékelés a feladat befejezésekor.
Egy-egy összefüggő témakör értékelése az epocha végén.
Számszerű összesítés és értékelés félév végén és a tanév végén.
7 – 10. évfolyam
Imrehné Sebestyén Margit: A képzelet világa 5. osztály, Rajz és vizuális kultúra
(2003 első kiadás)
Imrehné Sebestyén Margit: A képzelet világa 6. osztály, Rajz és vizuális kultúra
(2003 első kiadás)
Imrehné Sebestyén Margit: A képzelet világa 7. osztály, Rajz és vizuális kultúra
(2003 első kiadás)
Horváth Katalin: A képzelet világa 8. osztály, Rajz és vizuális kultúra (2003
első kiadás)
12 – 13. évfolyam
Herendi Miklós: Művészettörténet I-II
Pataki Gábor: Művészettörténet III.
Szabó Attila: Művészettörténet vázlatokban a kezdetektől napjainkig és
Szabó Attila: Művészettörténet képekben a kezdetektől napjainkig
Kiegészítő tankönyvként használjuk:
Beke László: Műalkotások elemzése a gimnáziumok I-III. osztálya számára
Pázmány Ágnes, Permay Éva: Látás és ábrázolás - gimnázium I-III.
című tankönyveket
A tantárgy a köznapi, a művészi; a tudományos és a műszaki megismerés, valamint közlési és kifejezés egyik alapvető fajtájával ismerteti meg a tanulókat.
Az általános nevelési célok közül
a kreativitás,
a problémafelismerő és megoldó képesség,
az értelmi képességek,
a képi és képzetekben gazdag gondolkodás,
az. ízlés,
az empátia,
a kommunikációs készség,
az érzékenység,
a nyitottság
fejlesztéséhez járul hozzá.
A vizuális alkotó képesség fejlesztése
A látható és láthatóvá tett világban különösen a látvány jelentésének, esztétikai üzenetnek megismeréséhez és megértéséhez, illetve a közlő szándékának megfelelő, gondolatban és érzelemben gazdag ábrázolás, képi-plasztikai kifejezés, konstruálás fejlesztéséhez járul hozzá:. A világ érzéki-tapasztalati birtokbavételével az érzékszervek; kiemelten a látás kiművelésével és a kéz intelligenciájának fejlesztésével foglalkodik. A térszemlélet, a forma-, a szín-, az anyag-; a szerkezetismeret és érzék, mind a vizuális nevelés hatására emelkedik magasabb szintre.
A vizuális befogadóképesség fejlesztése
A megsokszorozódott technikai és rábeszélő képek korában a tantárgy újszerű célja. az információk közti szelekciónak, a kritikus befogadásnak a kialakítása.
A kifejezés, képzőművészet részben a tanulók személyes;
kifejező-expresszív tevékenységének és az elvárható műelemzési ismereteinek
leírása található.
A vizuális kommunikáció témához a köznapi = tájékoztató - tudományos
vizuális információk világa tartozik.
A tárgy- és környezetkultúra témakör a használati tárgyakkal, az
iparművészettel, a népművészettel és az építészettel kapcsolatos alkotó- és
elemzőtevékenységeket tartalmazza.
Kifejezés, képzőművészet
Vízuális nyelv
A vizuális kifejezés formanyelvi elemeinek felismerése és alkalmazása az alkotó
és befogadó tevékenységekben, elemzésük a művészeti ágakban, műfajokban;
népművészetben, építészetben, tárgyakban, a vizuális a tudományos és, köznapi
információkban.
Alkotás
Aktuális; egyéni vagy közösségi problémák, gondolatok, témák,
érzelmek, lelkiállapotok, hangulatok személyes hangú megjelenítése síkon és
térben a kifejezőeszközök egyéni használatával. Művészeti (pl. irodalmi, zenei)
élmények asszociációkra .épülő feldolgozása illusztratív, grafikai, festői vagy
plasztikai megjelenítéssel.
Látványélmények színbeli-formai átírása, szintézisre épülő egyéni kifejezése.
Befogadás
Művészeti ágak szerinti, műfajhoz, témához igazodó, problémaközpontú műelemzés
korba, kultúrába ágyazva. A műfajnak és a témának megfelelő értelmezési
szempontok (stílustörténeti, kultúrtörténeti ikonográfiai.).
Műfajnak, témának megfelelő műelemző szempontok (ikonográfiai, stílustörténeti) alkalmazása a leírástól az ítéletalkotásig.
Építészet, festészet, szobrászat
Az építészet fogalma, funkciója, társadalmi és természeti meghatározottsága.
Az építészeti szerkezetek, fejlődésük fordulópontjai. Az építészeti stílusok
(térszervezés; tömegalakítás, alaktan). Az építészet hatásrendszere.
Festészet fogalma, funkciója
Festészeti stílusok (kulturális, társadalmi, történeti meghatározottság).
Festészeti műfajok témái (pl. arckép, csendélet, tájkép), megjelenési típusai
(pl. táblakép; murális alkotás) technikái (pl. olaj, freskó).
A festészet kifejezőeszközei, hatásrendszere.
Képgrafika fogalma, funkciója, stílusa; témái, formanyelve, technikái.
Szobrászat fogalma, rendeltetése.
Szobrászati formanyelv, stílusok (kulturális, társadalmi, történeti
meghatározottság).
A szobrászat műfajai (kerekszobor, szoborcsoport, dombormű), témái, technikái.
A szobrászat hatásrendszere.
Kortárs műfajok a képzőművészetben (pl: environment, térinstalláció).
Elérhető művészeti gyűjtemény anyagának megismerése.
Művészettörténeti összefoglalás
Az európai és Európán kívüli kultúrák művészettörténeti áttekintése a műfajok, a
kor és a stílus összefüggésében
Vizuális kommunikáció
Vizuális nyelv
Az ábrázolás, a tervezőgrafika formanyelvi elemei és összefüggései.
A formaadás módjai a tanulást szolgáló, a tudományos, a köznapi információkban,
a tájékoztatásban; a reklámban.
Alkotás
Természettanulmányok; látvány- és modellértelmezések: forma; szerkezet, anyag és
funkció szerinti tanulmány és anlalízis.
Keletkezést, működést, változást kifejező, magyarázó képsorok, folyamatábrák
készítése.
Tértanulmányok, téri rend, összetettebb térviszonyok tapasztalati távlattani és
szerkesztett perspektivikus ábrázolása.
Összetett térformák; tárgyak térbeli helyzetének megjelenítése az ábrázoló
geometria rendszerében (Mongevetület, egyméretű (izornetria) és kétméretű
(dimetria) axonometria, Kavalier-axonometria) szabadkézi vázlattal és
szerkesztéssel.
A térábrázolási konvenciók történeti áttekintése.
Térábrázolási módszerek ötvözése, transzformálási kísérletei a látáskonvenciók
átalakítására, az optikai csalódások a fordított perspektíva vagy fotó
felhasználásával.
Választott témájú grafikai terv (pl. bélyeg, naptár, könyvborító, CD-borító,
iskolaújság) készítése. Az alkotófolyamat lépéseinek összegyűjtése munkanaplóban
(alapgondolat, tájékozódás - gyűjtés, vázlatok, tervek.
Rekonstrukció, modellezés.
Alkalmazott grafikai tervezés kép és szöveg felhasználásával: Néhány betűtípus
alkalmazása (pl. tudományos illusztráció vagy ex libris, meghívó, névjegy).
Befogadás
A mindennapi életben alkalmazott geometriai konvenciók (Monge-féle vetület,
axonometria, perspektíva) olvasása megértése, köznapi és tudományos megjelenési
formái.
A vizuális kommunikáció fogalma
A vizuális kommunikáció műfajai (tipográfia, fotó, tervező grafika).
A köznapi és tudományos közlések műfaji sajátosságai: A tervezői grafika
üzenethordozó és tájékoztató funkciója; közlő és felhívó jellege.
A vizuális kommunikáció a közlő szándéka szerinti hatásrendszere: információ
(objektív), reklám (felhívó), műalkotás (esztétikai jelentéstartalmú).
A közvetlen és közvetett emberi kommunikáció, a tömegkommunikáció.
A kép, az írás szerepének fordulópontjai a kommunikáció fejlődésében.
Tárgy- és környezetkultúra
Vizuális nyelv
A tárgyi világ formanyelvi elemei, a tartalom és forma összefüggése.
Alkotás
Valós szükségleten alapuló tárgy tervezése (pl. ékszer, öltözködés, kiegészítő,
hangszer, gépezet). A tárgynak vagy térbeli makettjének elkészítése. A tervezési
folyamat dokumentálása munkanaplóban (feladatmeghatározás, tájékozódás -
gyűjtéssel, ötletekkel -, látszati és műszaki jellegű rajzok, szín- és
anyagminta).
Tértervezési, berendezési probléma (pl. tér, térrészlet, illetve berendezési
tárgy) felvetése, meghatározása; tájékozódás, ötletek. Tervezés alap- és
nézetrajzban, axonometrikus rendszerben vagy, perspektívaképpel, a terv
modellezése.
Befogadás
A tárgykultúra fogalma; a tárgyak funkciója, fajtái (eszköz, berendezés,
felszerelés, használati, dísz-, kegy-; műtárgy). .
A tárgyak stílusa és a korstílus. A tárgyak kulturális és társadalmi
meghatározottsága.
A tárgyak jelentése (társadalmi történeti, műszaki, ergonómiai, esztétikai,
gazdasági).
Az alkotófolyamat (feladatmeghatározás, tervezés; kivitelezés, kipróbálás,
értékelés) ismerete.
A funkció és forma, a jelentés, a lépték, az anyag, a szerkezet, az elkészítés
módjának ismerete a tárgyak megítélésében.
Népművészet
A tárgyi néprajz és a népművészet fogalma.
A hagyományos magyar népművészet és napjaink népművészete, a folklorizmus.
A magyar népművészet áttekintése (népi építkezés; eszközök, bútorkészítés,
fafaragás, fazekasság, szőttes, hímzés, népviselet).
Elérhető helytörténeti, néprajzi gyűjtemény.
Az alábbiakban a Kultúrák, művészettörténeti korok és stílusirányzatok,
valamint a Rajzi, elméleti és gyakorlati feladatok témakörei az
időrendben egymást követő korok által szerveződő lehetőségeit jelentik csupán a
tanterv, tanóra tervezésének. Azt hogy a gyakorlatban melyik témát, feladatot
választjuk és milyen időkeretben és részletességgel foglalkozunk vele azt az
adott csoport érdeklődésének iránya, célja (művészet iránt érdeklődő, közép-
vagy emelt szinten érettségizni szándékozó, felvételire készülők diákok
csoportja), az alkotómunkában elért színvonala befolyásolja. Az is szempont hogy
az előző négy évben epochális óráin vagy témahetein szerepelt-e az adott téma
vagy feladat.
Egyes irányzatok, tendenciák, témakörök, feladatok csak egyéni vagy csoportos
feldolgozással kerülnek be a tananyagba, egyéni érdeklődés alapján, de az
elkészült produktum bemutatásával, kiállításával mindenki számára hozzáférhetővé
válik. Bizonyos témákat évfordulókhoz, iskolai eseményekhez, rendezvényekhez
kapcsolódva érdemes feldolgozni és az iskolai élet részévé tenni.
11. évfolyam
|
Kultúrák, művészettörténeti korok és stílusirányzatok |
Rajzi, elméleti és gyakorlati feladatok |
Tantárgyi célok, és a gyakorlati feladatokhoz kapcsolódó technikák |
Szakkifejezések* |
|
| 1. | Az őskor művészete és a törzsi művészet, a magyar népművészet | Gipszkarcok, barlangfestmény imitációk készítése az
őskori sziklarajzok és barlangfestmények szemlélete alapján. Maszkok készítése és testfestés a törzsi művészet alkotásainak elemzése alapján. Idolok mintázása őskori és törzsi művészet példái alapján |
Az őskori ember világképének megismertetése a
fellelhető építmények, szobrok, és ábrázolások alapján. Az őskori
alkotások technikáinak és ábrázolásmódjainak megfigyelése, az
ábrázolások realisztikus jellegének és stilizáltságának feltételezett
összefüggése az ábrázolást övező hiedelmekkel. A törzsi művészet szerepének és sajátosságainak megismerése a szerzett tapasztalatok felhasználása a saját munkák készítése során. A különböző anyagok, agyag, gipsz, zúzott papír, technikai lehetőségeinek megismerése és alakíthatósága. Technikák: terrakotta dombormű, gipszkarc, zúzottpapír dombormű, tempera festmény. |
animizmus, archaikus, archetípus,
cizellálás (anyagmegmunkálás), dolmen, idol, Fazekasság, folklór, kerámia, hímzés, kelengyeláda, máz (kerámia), miskakancsó, maszk, menhir, monolit, naív művészet, nemezelés, népművészet, néprajz, prehisztorikus, spanyolozás, székely-kapu, szobor, szökröny, szőttes, szövés, szövőszék, szuszék, tálas, tornác, totem, tükrös varrottas, viselet |
| 2. | Egyiptom művészete Mezopotámia művészete |
Stilizált ember és állatábrázolások az egyiptomi és mezopotámiai művészet stiláris jellemzői alapján | Az ókori nagykultúrák világképének tükröződése a
művészetben. A művészet szerepének tanulmányozása az ókori kultúrák
emberének életében. A stiláris ábrázolás tartalmi és formai
sajátosságainak tanulmányozása a tanulságok alkalmazása az egyéni munkák
készítése során. Technikák: terrakotta szobor, makett, tempera festmény.
|
alapszínek, ankh jel, áthidalások (építészet), bazilikális elrendezés, dombormű, frontalitás, falfestészet, falikép, hieroglifa, hüposztil, ideográfia/fogalom írás, kolosszus, lapos dombormű, magas dombormű, masztaba, obeliszk, ornamentika, oszlopfő, oszloptípusok, papírusz, pilon/pülon, piramis, predinasztikus, relief, sírkamra, szarkofág, szentély, szent kerület, szfinksz, sztéle, takarás |
| 3. | Prekolumbián művészet Keleti művészet: India, Kína, Japán |
alakos és arcos edény, dzsámi, mandala |
||
| 4. | A görög művészet | Az ókori görög istenek panteonja, görög templom és színház makettek, színházi maszkok készítése. | A természeti környezet s az ember alkotta épületek
harmóniájának megteremtése, az ókori görögök világképének tükröződése
művészetükben, a görög templomok arányrendjének és szerkezeti
felépítésének sajátosságai. Az aranymetszési arány jelenléte zenében, az
építészetben és a szobrászatban. Az emberábrázolás sajátosságainak
változása a görög kultúra egymást követő korszakaiban. Technikák: Tónusos és színes ceruzarajz, tempera, papír és agyagmaszk, agyag és papír makettek.
|
agora, akropolisz, akrotérion, amfóra/amphora, arány, aranymetszés, architektúra, architráv, archivolt, aszimmetria, dór, ión, korintuszi, entázis, épületszobrászat, fríz, kannelurák, kánon, kariatída, kontraposzt, koré, kurosz, kratér, megaron, metopé, nyeregtető, oromzat, öntött szobor, öntvény, öntő forma, peplosz, peripterosz, portikusz, triglif, tümpanon/timpanon, vázakép, voluta |
| 5. | A római művészet A római provinciák művészete |
Építészeti makettek, szerkezeti rajzok, értelmező ábrák készítése. | Az ókori római építési technikák megismertetése, a
formai újítások tanulmányozása. A forma és funkció összhangjának
vizsgálata a római építészetben. A birodalmi célkitűzések tükröződése az
építészetben. Technikák: szerkezeti rajzok, makettek.
|
Amphiteátrum, álboltozat, árkád, átrium, boltív, diadalív, boltozat, Capitólium, fórum, colosseum-motívum, dongaboltozat, éremművészet, féloszlop, kolostor, kupola, kváderkő, mauzóleum, mozaik, opeion, övpárkány, pilaszter, pillér |
| 6. | Bizánc és az ortodox művészet Az iszlám művészete |
A középontos térszervezés mint az eszményi harmónia és rend eszméjének kifejezője. | ||
| 7. | A román stílus Románkori templomok és várak |
A keresztény szemléletmód tükröződése a különböző
művészetekben, a valóság s az ábrázolt világ viszonyának kifejeződése a
stilizált ábrázolásban. .A stilizált és szimbolikus ábrázolás sajátosságainak megfigyelése, elemzése. Technikák: Építészeti elemek készítése, makett. Szerkezeti rajzok, magyarázó ábrák készítése. |
altemplom, apátság, apszis, attributum,
bélletes kapu, bordás keresztboltozat, főhajó, freskó, galéria (építészet), harangtorony, kálvária, katedrális, kerengő, keresztboltozat, keresztelőkápolna, kereszthajó, korpusz, latin kereszt, mandorla, mellékhajó, nyitott fedélszék, oltár, pergamen, pillérköteg, romanika, sekrestye, templomhajó, trifórium |
|
| 8. | Szobrászat és freskó festészet kapcsolata az építészettel | Zárókövek maszkok mintázása, képzelt lények rajzolása, festése | Technikák: Agyag domborművek, temperafestmények, színes krétarajzok, térinstallációk. | |
| 9. | A gótika Gótikus katedrálisok és várak |
Építészeti makettek, szerkezeti rajzok, értelmező ábrák készítése. | A fény valós és szimbolikus szerepének megismertetése a
gótikus építészetben. A tér szimbolikus tartalmának és az új építési
technika lehetőségeinek összefüggése a gótikus építészetben. Az
építészet és a társművészetek összhangjának bemutatása. Gótikus építészeti szerkezetek forma- és arányrendjének tanulmányozása. Mérműves ablakok elemzése, tervezése és makett készítése és makett formájában való elkészítése |
gótika, csarnoktemplom, falkárpit, fiatorony, gobelin, hevederív, huszártorony, iniciálé, kódex, könyvművészet, legyezőboltozat, mérmű, miniatúra, rózsaablak, táblakép, támív, támpillér, trecento, ciszterna, csúcsív |
| 10. | Gótikus üvegablakok | Üvegablakok tervezése, készítése | A gótikus katedrálisok szobrainak és üvegablakainak
ikonográfiai rendje, a szobrok és az üvegablakok készítésének
technikája. Technikák: Terrakotta groteszk szobrok (képzelt lények) vízköpők mintázása, üvegablak-imitációk készítése (hideg üvegfesték). |
|
| 11. | A reneszánsz A quattrocento művészete Leonardo da Vinci, Raffaello Santi, Michelangelo Buonarroti |
Épülettervek készítése a perspektívikus ábrázolás
szabályai szerint Tájképek rajzolása festése a lineális perspektíva és a levegőtávlat érzékeltetésével |
A görög művészet harmóniára való törekvésének hatása a
reneszánsz művészetre. A humanista és emberközpontú szemlélet tükröződése a tér- és emberábrázolásban. A centrális tér egyetemes és eszményi harmóniájának tükröződése az építészetben. A természet megfigyeléseinek és tanulmányozásának hatása a képi ábrázolásban. Az eszményi szépség kifejezésének igénye a festészetben és a szobrászatban.
|
reneszánsz, Ábra, ábrázoló geometria, ábrázolási rendszer, axonometria, diagramm, anatómia, akt, akvarell, derített szín, alaprajz, alapsík, homloksík (ábrázoló geometria), döféspont, egyiránypontos/centrális perspektíva, horizont, fővonal (ábrázoló geometria), egyméretű/ izometrikus axonometria, árnyalat, derítő fény, ellenfény, ballusztrád, egyedi grafika, békaperspektíva, csegelyeskupola, csendélet, csúcsfény, enyészpont/iránypont, Kavallier axonometria, kazettás mennyezet, képmás, képsík, kétiránypontos perspektíva, kétméretű/dimetrikus axonometria, kevert nézőpontú ábrázolás, levegőperspektíva, madártávlat, méretperspektíva, merőleges vetítés (ábrázoló geom.), metszet (grafika), metszetrajz, metszősík, Monge-féle vetületi ábrázolás, nézetszerű ábrázolás, nézőpont, nyomvonal (ábr. geometria), palást (ábrázoló geometria), párta (építészet), perspektívikus ábrázolás, rövidülés, portré, quatrocento, sfumato, síkbeli ábrázolás, síkidom, származtatás (ábr. geometria), szerkesztőrajz, szerkezeti rajz, tájkép, tanulmányrajz/ stúdium, tapasztalati távlattan/ látszati ábrázolás, térábrázolási konvenció, térrétegek, térszervezés, tervezési folyamat, tervrajz, többnézetű ábrázolás, transzformáció, vonalperspektíva |
| 12. | A velencei festészet Giorgione, Tiziano A reneszánsz az északi országokban Dürer, Holbein, Brueghel |
ecsetrajz, fametszet, rézkarc,
rézmetszet, mélynyomás, térhatás, térillúzió, térmélység, természetelvű ábrázolás, természetes megvilágítás, természeti forma, faktúra, (s)grafittó, intarzia, olajfestés, önarckép, mellkép |
||
| 13. | A manierizmus | Anamorfózis, cinquecento manierizmus |
||
| 14. | A barokk Itália építészete a XVII. században Caravaggio, Bernini, Rubens, Rembrandt, Velázquez Holland festészet a XVII. században |
Építészeti makettek, szerkezeti rajzok, értelmező ábrák készítése. | A hatalom reprezentációjának tükröződése a barokk
építészetben és téralakításban. A barokk építészet formakincsének megismerése és felhasználása egyéni tervek készítése során. Technikák: Barokk épületek, kertek, makettjeinek készítése. Fény, árnyék, szerepének megfigyelése a barokk festészetben. |
Barokk, atlasz (építészet), átlós kompozíció, diszharmónia, díszlet, dísztárgy, enfilade/anfilád, enteriőr, franciakert, illúzionizmus, karzat, kertművészet, lizéna, manzardtető, rizalit, rokokó, stukkó, szekkó/secco, szoborfülke, camera obscura |
| 15. | Magyar művészet a XVII. században | |||
| 16. | Francia barokk építészet Németország és Ausztria barokk építészete |
|||
| 17. | Magyar művészet a XVIII. században | |||
| 18. | A XVIII. század szobrászata Poussin, Watteau, Fragonard |
Új műfajok és szemlélet megjelenése a rokokó
művészetében. Technikák: árnykép készítése, rokokó szobabelsők, enteriőrök tervezése. |
||
| 19. | A barokk és a klasszicizmus Angliában | |||
| 20. | A klasszicizmus A klasszicista szobrászat és festészet |
Az ókori görög művészet harmóniára való törekvésének
hatása a klasszicista művészetre. Az eszményi női szépség megfogalmazása a klasszicista szobrászatban. Technikák: Tónusos ceruzarajzok, terrakotta szobrok. |
Empire, klasszicizmus, klasszikus | |
| 21. | A magyar klasszicizmus | |||
| 22. | A romantika, Izsó Miklós |
A mozgás érzékeltetése a szobrászatban, Emberi figurák rajzolása (kroki), mintázása |
A romantika természetszemléletének tükröződése a
tájképfestészetben. (Az idealizált, fenséges táj.) A romantika tájképfestészetének kompozícióban és színharmóniában megjelenő stiláris jellemzői. A dinamizmus és a mozgás megjelenése a romantika szobrászatában. Technikák: Tájképfestés, terrakotta szobor vázlatok. |
Angolkert, eklektika, életkép/zsánerkép, romantika |
* Az alábbi szakkifejezéslista a rajz és vizuális kommunikáció részletes érettségi vizsgakövetelmények részét képezi. A normál betűvel szedett kifejezések a középszint, míg a vastag betűvel jelölt fogalmak az emelt szint ismeretanyagát képezik. Ezen belül az aláhúzás nélküli kifejezéseknél az ismeret felismerése, megértése a követelmény, míg az aláhúzással megjelöltek esetében az ismeret reproduktív felidézése, definiálása is szükséges. Azon fogalmak esetében amelyek dőlt betűvel kerültek megjelölésre, középszinten elegendő az ismeret felidézése, megértése, de emelt szinten elvárható az adott kifejezés reprodukálása is. A zárójelbe tett információ csak a pontosítást segíti.
12. évfolyam
|
Kultúrák, művészettörténeti korok és stílusirányzatok |
Rajzi, elméleti és gyakorlati feladatok |
Tantárgyi célok, és a gyakorlati feladatokhoz kapcsolódó technikák |
Szakkifejezések* |
|
| 1. | A realizmus A XIX. század második felének magyar művészete A „stílusok álarcosbálja": a historizmus. |
A művészet társadalmi érzékenységének tükröződése a
realizmus festészetében. A vázlatos ecsetkezelés és expresszív kifejezés
csírájának megjelenése a realista festészetben. A kiszolgáltatott ember
és emberi sors ábrázolása a képzőművészetben. A pátosszal és romantikus elvágyódással átitatott tájábrázolással szemben megjelenik a nyers, naturalista tájszemlélet. |
akadémizmus, bidermeier, historizmus, litográfia/kőnyomás, naturalizmus, realizmus, szentimentalizmus |
|
| 2. | Az impresszionizmus A modern művészet születése. Művésztelepek Európa-szerte. A nagybányai iskola. |
A statikus természetszemléletet felváltja az állandóan
változó természeti táj megfigyelésének és rögzítésének igénye. A vázlatos ecsetkezelést felváltja az optikai színkeverés technikája, amely a képnek szinte vibráló hatást ad. Így a természet pillanatnyi változását érzékelteti. Technikák: tempera, festés, (optikai színkeverési gyakorlatok), tájrészletek. |
Dagerrotípia, impresszió, impresszionizmus, nagybányai festészet, neoimpresszionizmus, plein air, pointillizmus |
|
| 3. | A modern művészet négy iránya; a posztimpresszionizmus. | Forma, szín, felület öntörvényű szerepe a modern
festészetben. Ecsetkezelési és felületképzési technikák felfedezése. Tájkép, csendélet festése a festői felület változatos alkalmazásával. |
A festészetben a kép témájáról áttevődik a hangsúly a kép kifejezésmódjára, stílusára, kifejezési eszközeire. Az öntörvényű festészet posztimpresszionisták által elkezdett különböző útjainak megismerése. | posztimpresszionizmus |
| 4. | A modern plasztika kezdetei. | A naturális ábrázolástól „kényszerétől” felszabadult térbeli forma jellege, kifejezési lehetőségei. Az absztrakt és nonfiguratív szobrászat irányzatai. Absztrakt és nonfiguratív szobrok készítése agyagból, zúzottpapírból, lécből, drótból és papírmasséból. | A szobrászi forma felszabadulása a naturális ábrázolás
kényszere alól. A forma, mint az önkifejezés eszköze. Technikák: terrakotta szobrok, zúzott papír, domborművek. |
absztrakt, absztrakt művészet, anyagszerűség, áttört forma |
| 5. | A szimbolizmus. | Az emberi test mint szimbolikus gondolat hordozója. Terrakotta szobrok készítése. | A természet gazdag formavilágának stilizálása és
felhasználása a használati tárgyak és épületek tervezésében. A forma – mint szimbolikus tartalom – hordozója. |
Nabis, pannó, szimbolizmus, szimbólum |
| 6. | A szecesszió. A gödöllői művésztelep. |
A dekoratív felület varázsa. Árnyfigurák készítése,
megfestése különböző minták és felületek dekoratív alkalmazásával. Szecessziós tárgyak tervezése. |
A szecesszió formavilágának és díszítő motívumainak
tanulmányozása és alkalmazása egyéni munkákban. A természeti formák rajzolása a stilizálási folyamat érzékeltetésével és felhasználása a tárgyak tervezésében. |
alkalmazott grafika, alkalmazott művészet, antikva
(tipográfia), batikolás, belsőépítész, dekoratívitás, design, plakát, szecesszió |
| 7. | A fényképezés felfedezésének és elterjedésének hatása a modern művészetre. | A fotó- és filmművészet kialakulása Fotómontázs,
fotogram készítése. A film formanyelvének elemei. |
||
| 8. | A fauve-izmus. | A nyes, tiszta színek és az elemi kontrasztok (sötét – világos, hideg – meleg) kifejező ereje a vadak és az expresszionisták művészetében. | Az elemi formák és nyers, tiszta színek kifejező erejének tanulmányozása, a fauve-ok és expresszionisták festészetében, és ezen tanulságok felhasználása egyéni gondolatok, érzések megfogalmazásában. | Fauves |
| 9. | Az expresszionizmus. | Expresszionizmus, expresszív | ||
| 10. | A kubizmus. | A tárgy, tér, környezet és mozgás együttes kezelése a
kép síkjában. Játék a formával. A forma „szétszedése” és „összerakása”. A Néger törzsi művészet hatása a kubista festőkre. |
A forma redukálásának, felbontásának és képi
kompozíciós szempontok szerinti újbóli összerakásának mechanizmusa, a
kubisták festészetében. Technikák: Temperafestmény, krétarajz, terrakotta szobor, papír kollázs. |
Kollázs, kubizmus |
| 11. | Az izmusok hatása a modern magyar festészetre: a Nyolcak. | |||
| 12. | A futurizmus. | A mozgás és a dinamizmus absztrakt érzetének
megjelenése a sík vásznon. A térben kitárulkozó forma. A gép, mint a művészet ihletője. Dinamikus sík és tér kompozíciók készítése. |
Az idő és a mozgás érzékeltetésének megjelenése a futuristák festészetében. A modern élet és a technika dinamizmusának kifejeződése a futurizmus műfajaiban. | futurizmus |
| 13. | A dadaizmus. | Az automatizmus és a véletlen szerepe a dadaisták
művészetében. |
A botrány és a véletlen szerepének „művészi rangra”
emelése a dadaisták akcióiban és alkotásaiban. A műfaji határok összemosása és eltörlése. |
DADA, antiművészet, audió-vizuális, automatizmus (alkotói módszer), dekollázs, avantgárd művészet, ready made |
| 14. | A szép, új világ igézetében: a nemzetközi
konstruktivizmus. A magyar aktivizmus művészete. |
A szerkezet szépsége. A rend és az egyszerű, elemi
formák tisztasága, harmóniája. Térkonstrukciók készítése. |
A káosz és a rend dilemmája a konstruktivizmus
művészetében. A konstruktivizmus – mint az új társadalmi rend –
igézetének művészi nyelve. Technikák: A fa és fém térkonstrukciók, sík papírkollázs kompozíciók. |
geometrikus absztrakció geometrikus forma, konstrukció, konstruktivizmus, nonfiguratív művészet, szuprematizmus |
| 15. | A művészetek katedrálisától a kockaházig: a Bauhaus. | A Bauhaus és az organikusépítészet szemléletének
összehasonlítása. Térkonstrukciók készítése gyufás dobozokból. A természethez igazodó, annak rendjét, harmóniáját kifejező jelszerű építmények tervezése, makettek készítése. |
Forma és funkció összefüggésének tükröződése a Bauhaus
építészeti törekvéseiben. A funkcionalizmus szűk és egyoldalú értelmezése a modern építészet útkeresése során. A természet, a technika és az ember lelki igényeinek összhangja az organikus építészetben. |
Bauhaus, fotógrafika, Fotogram, funkcionalizmus |
| 16. | Vízesésház és lakógép: a modern építészeti mozgalom. | Modernizmus, modulor, organikus építészet |
||
| 17. | A Gresham-kör és a két világháború közti magyarművészet néhány tendenciája. A Római Iskola. | |||
| 18. | Hűvös mágia: a Neue Sachlichkeit, a metafizikus festészet és a rokon jelenségek. | |||
| 19. | Üdvözültek és „elfajzottak”: a diktatúrák művészete. | |||
| 20. | Álom és ébrenlét – a szürrealizmus. | A szürrealista látásmód megismerése. A groteszk mint műfaj és esztétikai kategória. Szürrealista rajz, festmény, fotómontázs, environmente készírése |
A társadalmi és egyéni szabadság eszméjének
megjelenése, ill. hatása a szürrealizmus kialakulására. A szabad asszociációk és az álom szerepe a szürrealista képalkotásban. |
Fotómontázs, frottázs, Montázs, szürrealizmus |
| 21. | A szürrealizmus hatása a magyar képzőművészetre. Az Európai Iskola. | |||
| 22. | Művészet 1945 után. Absztrakció mint világnyelv. Az absztrakt expresszionizmus az Egyesült Államokban. A lírai absztrakció, az informel, az art brut, a COBRA. |
Elemi formák, színek, kompozíciós helyzetéből fakadó
kifejezési lehetőségek. Kompozíciós gyakorlatok |
A tiszta, egyszerű formák harmóniája, a formák
öntörvényű kifejező ereje és kompozíciós rendje, mint a képi kifejezés
eszköze. Technikák: kompozíciós gyakorlatok, egyszerű sík- és térbeli formákból való építkezéssel. |
absztrakt expresszionizmus, akció festészet, akrilfesték, animációs film, gesztusfestészet, informel, linómetszet, tasizmus |
| 23. | Kilépés a képből : a pop art és a Nouveau
Réalisme. A kiterjesztett művészet: a happeningek, akciók, performanszok, Fluxus. |
A valóság és a kép határmezsgyéjén. Tárgyak, formák kiemelése, megsokszorozása, átalakítása. Az utca művészete Képsorozatok, tárgy installációk készítése |
Önfeledt játék az ábrázolt formákkal és valós tárgyakkal. A formák kiemelése, átalakítása egyéni újraértelmezése. | akció (műforma XX. sz.), environment (műforma XX. sz.), fluxus (műforma XX. sz.), happening, neoavantgárd, performance, pop art, populáris |
| 24. | A koncept és a land art. A festészet és a szobrászat új lehetőségei : a festészet utáni absztrakció, a minimal art, a hiperrealizmus. |
A természet és a művészet újszerű kapcsolata a táj átalakításával, átrendezésével, szimbolikus újraértelmezésével. | arte povera, body art, fotórealizmus, hard-edge, hiperrealizmus, installáció, kinetikus szobor, konceptuális művészet, land art, mail art, minimal art, transzavantgard |
|
| 25. | Művészet és technika: az opart és a kinetikus művészet, a modern építészet. | Az ábrázolási konvenciók sajátos átformálásával létrehozható illuzórikus és valós terek, térkonstrukciók készítése | op art, optikai csalódás | |
| 26. | A posztmodern kora. posztmodern építészet a transzavantgárd és új vad művészet. |
A modern építészet válsága és kiútkeresése. Az épület mint funkcionális, művészi forma és mint szimbolikus jel. Épületek tervezése, makettek készítése. |
Az új technikai eszközök és médiák teremtette
lehetőségek hatása a művészeti nyelvre. Új műfajok és technikai eszközök a művészi kifejezés szolgálatában. |
computer art, posztmodern |
| 27. | Szabadságmetaforák: magyar művészet 1948 után. A kortárs művészet egyéni útkeresései és tendenciái. |
A társadalmi rendszer és a politikai elnyomás hatása az újszerű művészi formák kialakulásában. |