20. szám 1998. december
Lost in Space
Érdekes, hogy nem minden film címét fordítják le magyarra. Ez a film is ilyen, mint gondolom észrevettétek. Az Elveszve az űrben cím nem teljesen tárja elénk a film lényegét, ugyanis nem csak térben, de időben is elvesznek a film hősei. Aztán mi is elveszünk a történeti szálban.
A film, mivel sci-fi, a jövőben játszódik. A Föld végveszélyben van és már csak egy lehetősége van az emberiségnek. Egy ismert bolygó van a már feltárt világűrben, ami alkalmas emberi életre. Ez viszont 10 évnyi repülésre van a Földtől. Erre a bolygóra kell egy hiperkaput építeni ahhoz, hogy az emberiség megmeneküljön, mert a Föld már csak cirka 20 évig lesz lakható. Persze vannak lázadó csapatok is, akik úgy gondolják, hogy nem lenne jó, ha a Föld vezetősége kolonizálná azt a másik bolygót. Ezért a bolygóra küldött expedíciós családot meg akarják ölni, hogy ne építhessék fel a hiperkaput. Micsoda egyedi történet, nem?
A küldetést a Robinson család teljesíti (micsoda fogás ez a névválasztás!!!). Fellövik őket, és 10 évig hibernált állapotban utaznak a bolygó fele. Csak egy képzett vadászpilóta megy velük, a fellövés levezetésére. Az űrrepülő irányítórendszerét és a család védelmére épített robot programját átírja egy lázadó szabotőr, hogy ölje meg a legénységet, így okozva a küldetés vesztét.
A fellövés után a robot elindul a gyilkoló-túrára, de a család felébred és megmenekülnek. De a hibás irányítórendszer miatt belerepülnek a Napba. Az egyetlen megoldás a hiperugrás, mert így kimenekülnek a Nap gravitációs vonzásából. Viszont, mivel nincs rendes térkép és úti cél, a hiperugrás után az űr kellős közepén találják magukat. Ez igen kínos, mert a világűr 9%-át ismerik, és még a lázadó szabotőr is a fedélzeten maradt, aki egyébként a család régi orvosbarátja.
Tehát elveszve találják magukat, mikor valami "bigyó" lesz előttük, amibe belerepülnek. Egy kapu-szerűség ez a bigyó, mert mikor kijönnek belőle máshol találják magukat. Sőt, óriási szerencséjükre egy másik űrhajó mellé érkeznek. Azonban ez egy elhagyatott szellemhajó, tele fura pókszerű űrlénnyel (újra egy egyedi ötlet). Az ezek elől való menekülés közben lezuhannak egy közeli bolygóra.
A bolygón ugyancsak találnak egy ilyen bigyót, aminek a kellős közepén van egy radioaktív anyag, ami kell nekik ahhoz, hogy felszállhassanak. A Robinson család feje és a pilóta elindul az anyagért, de mindenekelőtt az apa igencsak elhanyagolt fia nyakába tesz egy medált – tipikus apa-fiú jelenet. Ekkor fogadást kötöttem barátommal, S. G. -vel, hogy a pacák nem jön vissza, és ez félig-meddig igaz is lesz. A lényeg, hogy elindulnak a bigyóba és megtalálják az űrhajójukat, rajta a kisfiú, már felnőtt állapotban. Előre ugrottak az időben. Innentől kezdve az idő-tér és minden féle dimenzióban keveredik az ember és kicsit sántít az az időutazásos sztori, amit itt lenyomnak.
A végét természetesen nem mondom el, de a lényeg, hogy könnyen megeshet, hogy meglepnek bennünket egy második részszel is az alkotók. Tehát ha valaki egy könnyed estére vágyik, az nézze meg ezt a filmet. Másnak tényleg nem ajánlom.