20. szám 1998. december

Truman-show

Már Shakespeare is megállapította: színház az egész világ. A Truman show-ban ennek a gondolatnak a modern változata jelenik meg: "mozi az egész világ". Megpróbálom homályosan vázolni a történetet, nehogy lelőjem a poént azok számára, akik még nem látták a filmet.

A film elég unalmasan indul. Látszólag egy modern tengerparti kisváros mindennapi életébe pillanthatsz bele, és figyelemmel kísérheted a főszereplő, Truman napjait. De lehet, hogy nem te vagy az egyetlen, aki mindezt látja? Fokozatosan kezd majd feltűnni, hogy itt valami nincs rendben. Nem érted, miért viselkedik néha olyan mesterkélten a feleség (persze azért nem annyira, mint a Szomszédok vagy a Barátok közt szereplői), nem érted miért kezdi el reklámozni a férjének az új kést, amit reszelőnek is lehet használni; nem érted, hogy történhet az, hogy az eső csak a főszereplő feje fölött kezd el esni, és esetleg még arra is felfigyelsz, hogy egy romantikus tengerparti jelenetnél az ég olyan festői rózsaszín és lila színekben pompázik, ami még egy amerikai filmnél is szokatlan. De mindez nem tudatosul benned mindaddig, amíg maga a főszereplő nem kezd gyanakodni. Egyre inkább rájön, hogy valami nem stimmel. Kezdi úgy érezni, mintha az egész világ körülötte forogna. (Közülünk is sokan ezt gondolják magukról, de azt hiszem, ha megnézik a Truman-show-t, talán rájönnek arra, hogy ez nem is olyan jó dolog.)

Truman élete olyan, mint egy vég nélküli, kissé csöpögős filmsorozat. Hősünk egyre több furcsasággal találkozik. Még halottnak hitt apja is előkerül, és természetesen szemtanúi lehetünk a megható találkozásnak. Mintha egy láthatatlan rendező rendezné az életét, mintha nem is ő irányítaná a sorsát. Minden reggel ugyanazokkal az emberekkel találkozik, ugyanaz a kis bogárhátú autó megy el a háza előtt mindig ugyanabban a percben… Van valami nagyon szokatlan ebben, nem?

Remélem, nem sikerült tökéletesen megértened, hogy miről szól ez a film, ezért azt ajánlom, nézd meg. A kockázatokról és mellékhatásokról azonban még itt tájékoztatlak. A film után valószínűleg néhány napig kicsit másképp fogsz nézni a világra: kételkedni kezdesz barátaidban, gyanakszol mindenre és mindenkire, mindenhol rejtett kamerákat keresel. Figyelni fogsz saját mozdulataidra, még akkor is, ha látszólag teljesen egyedül vagy. Hiszen semmiben sem lehetsz biztos, rajtad a világ szeme...

U. I. Ha idegesít, hogy még mindig nem tudsz többet a filmről, akkor olvasd el újra a cikket úgy, hogy kihagyod a dőlt betűs szavakat. Talán közelebb kerülsz a megoldáshoz...

Piroska