21. szám 1999. március

Egzakt Zóna

Biztosan észrevettétek már, hogy a rovatok természetes kiválasztódása állandóan folyamatban van a Szubjektív hasábjain. Most az „akg.szub.sci” című tudományos rovatunk hullott ki az evolúciós rostán, de nyomban elfoglalja helyét a sokkal életképesebb „EGZAKT ZÓNA”. Hogy a mutáció valóban sikeres volt-e, azt majd meglátjuk.

AIDS: Matematikai modellekkel jósolható a járvány terjedése

A számítások szerint háromévente megkétszereződik a fertőzöttek száma

Az AIDS-vírusnak szinte bizonyosan Afrika a „szülőhazája”. Erre utal, hogy a Szaharától délre élő főemlősökben a HIV-hez igen hasonló vírusokat találtak. Afrika leginkább veszélyeztetett nagyvárosaiban a terhes nők mintegy 20-30 százaléka HIV-fertőzött. Ezt a nagy arányú fertőzöttséget sokan a társadalmi körülményeknek tulajdonítják, de sokkal valószínűbb, hogy e térségekben a járvány régebben ütötte fel a fejét, s ma előrébb tart, mint másutt. A molekuláris vizsgálatok szerint az emberi immunelégtelenség vírusa Afrika egyes részein száz-kétszáz éve, sőt talán még régebben fölbukkant. Lehetséges, hogy a régi időkben a járvány első jelei (helyi fellobbanásai egy-egy eldugott vidéken) az egyéb fertőzések és betegségek magas „háttérzajában” észrevétlenek maradtak, de az is elképzelhető, hogy a HIV korábbi alakjai az embernél nem okoztak AIDS-betegséget.

A nyolcvanas évek elején a járvány az Egyesült Államokban és Nyugat-Európában már gyorsan terjedt az intravénásan kábítószert adagolók és a homoszexuális férfiak körében. A vírus előretörését minden bizonnyal az e közösségekben uralkodó szokások segítették elő: a kábítószer-élvezők közösen használt tűvel fecskendezik vérükbe a drogot, a homoszexuálisok körében pedig különösen gyakori a nemi érintkezés és a partnerváltás.

A Szaharától délre kialakult helyzet már nehezebben értékelhető, de a betegség jelenlegi gyors terjedése valószínűleg a járvány törvényszerű előretörését tükrözi. A fertőzöttség exponenciális növekedését - a hároméves megkétszereződési időt - feltételezve harminc évbe telik, míg a HIV-fertőzés előfordulási gyakorisága 1 százezrelékről a már kimutatható 1 százalékos szintre emelkedik, de ahhoz már három év is elegendő, hogy tízről húszra növekedjék.

Az AIDS-világjárvány fenyegetését tovább súlyosbítja, hogy a HIV genetikai anyaga döbbenetesen képlékeny. Óriási genetikai változatosság mutatható ki a vírusizolátumokban, akár sorozatban, egyazon betegtől, akár különböző betegektől nyerjük őket. Ez a genetikai sokféleség oly nagyfokú, hogy az egyes vírustörzseket tulajdonképpen egymással közeli rokonságban álló, de majdhogynem faji szinten különböző víruspopulációknak kell tekintenünk. Orvostörténeti példák tanúsága szerint a gyorsan változó, állandóan új meg új antigéneket felmutató szervezetek ellen rendkívül nehéz védőoltást kifejleszteni.

(Tudomány, 1992. július, az „AIDS-világjárvány felé?” c. cikk nyomán)

Fúziós rakétákkal egy másik naprendszerbe

Már a 26. században útnak indulhat a csillagközi űrrepülő, egymillió emberrel a fedélzetén

Egyelőre inkább érdekesség, mint tudományosan jól megalapozott ötlet Steven Kilston, amerikai kutatódiák projektje. Kilston a Coloradóban lévő Ball Aerospace & Technologies nevű intézetben segédkezik a NASA egyik tervezés alatt álló űrtávcsövének kifejlesztésében. A Terrestrial Planet Finder elnevezésű teleszkópnak az lesz a feladata, hogy Földméretű kőzetbolygókat fényképezzen le a közeli csillagok mellett. Az ilyen bolygókon ugyanis nagyon valószínű, hogy lehetséges hasonló élet, mint nálunk. „Rögtön az első gondolatom az volt, hogy ha ráakadunk végül is egy ilyen bolygóra, mit fogunk akkor tenni?” - mondja Kilston, aki szabadidejét most avval tölti, hogy nagy vonalakban felvázolja egy csillagközi űrutazás lehetőségeit. „Hosszú számolás után rá kellett jönnöm, hogy ez nem is volna egy lehetetlen feladat az emberiség számára. Mármint, hogy elutazzunk egy másik világba, egy másik csillaghoz, és gyarmatosítsunk egy másik kőzetbolygót.”

Kilston persze nem holnapra tervezi az utazást. A csillagközi űrhajót, amely Kilston mostani tervei szerint leginkább egy gyorsan forgó óriási konzervdobozhoz hasonlít, kétszáz évig terveznék, egy évszázad alatt építenék meg a szakemberek, majd az indulás előtt még egy száz éves tesztelésen menne keresztül, amely során a Naprendszert szelné át. A projekt egyébként 20 trillió dollárjába kerülne a fejlesztőknek.

A két kilométer hosszú forgó konzervdoboz, két Manhattannyi területű fedélzetén igazán kényelmes lenne az utazás. Sportpályák, koncerttermek, vidámparkok segítenék elviselni az idő múlását az egymillió fős mini civilizációt alkotó személyzetnek. Az űrrepülőgép a forgásával körülbelül a földi gravitációs erőhöz hasonló erőt szimulálna: minden együtt van tehát ahhoz, hogy az utasok otthon érezzék magukat. Egy tőlünk húsz fényévre lévő csillaghoz eljutni egy ilyen 2 millió km/h sebességű űrrepülőgéppel kb. 10000 évbe telik, ezalatt 300 generáció váltja egymást a fedélzeten. Nem mehet a repülő sokkal gyorsabban, így is roppant mennyiségű energia szükségeltetik ahhoz, hogy egy ilyen óriási gépet ekkora sebességre felgyorsítsunk, illetve lelassítsunk. Az űrhajót meghajtó fúziós rakéták az induláskor és az érkezéskor így az összes üzemanyagnak a 99,9 % - át elhasználnák, a maradék 0,1 % fedezné a többi energiaforrás szükségleteit, ez tartaná állandóan életben az 1 millió embert a fedélzeten. Üzemanyagként Kilston egyébként 8 millió tonna hidrogénnel számol.

Az egyiptomi piramisok is több emberöltő alatt készültek el, egyes európai katedrálisokat pedig több mint 500 évig építettek. „Habár tudták az építők, hogy a gyerekeik, sőt az unokáik sem fogják ezeket még felépülve látni, mégis dolgoztak rajtuk, mert úgy érezték, hogy érdemes” - mondja Kilston. – „Van értelme tehát tervezni, még ha ilyen előre is.”

Az ember tehát tervez. Megtervezi az útját egy teljesen más világba, egy másik naprendszer másik bolygójához. Arról pedig, hogy az ottaniak majd miként fogadnak bennünket, senki sem beszél. Vajon örülnek-e majd nekünk, ha megérkezünk hozzájuk egy óriási, forgó konzervdobozban? Kiszállunk, és kijelentjük: mostantól itt mi lakunk.

-mm-