21. szám 1999. március
Könyvajánlat
D.R. Hofstadter: Gödel, Escher, Bach
Egy briliáns egyéniség, egy komputertudós szórakoztató, paradox-szürreális dialógusokat, Escher képeit, Bach zenéjét, továbbá egy csomó gondolatot használ fel olyan területekről, mint a logika, a biológia, a pszichológia, a fizika, a zen-buddhizmus, a matematika vagy éppen a neurológia, annak érdekében, hogy a modern tudomány legmélyebb titkára rávilágítson: nyilvánvalóan képtelenek vagyunk arra, hogy megértsük a gondolkodás természetét. Hofstadter könnyedén lépked az emberi szellem és a „gondolkodó” gépek közt húzódó határvonalon. Mindkét oldal szorosan kapcsolódik a klasszikus paradoxonokhoz, a matematikus Kurt Gödel forradalmi felfedezéseihez, a nyelv adta lehetőségekhez, a matematikai rendszerekhez, a komputerprogramokhoz, vagy olyan művekhez, melyek képesek önmaguk végtelen tükrözésében önmagukról beszélni. Vajon hogyan néz ki a mesterséges intelligencia problémája a kognitív tudomány irányából megközelítve?
Bohumil Hrabal: Díszgyász
„És ahogy fogtam azt az alkatrészt, és a négy kábel lelógott a térdemig, egyszerre csak elsötétült előttem a világ, és emelkedni kezdett a gyomrom, és az egész vacsorát beleokádtam abba az elosztóba. És a vacsora maradványai a kábeleken lecsorogtak a fekete földre.”
(A megszentségtelenített elosztó c. fejezetből)
Milyen ez a könyv? Elég, ha minden kommentár nélkül néhány, a szerzőhöz intézett olvasói levél részletét felelevenítjük:
„Hrabal úr, higgye el, amióta olvastam a könyvét, nincs egy perc nyugtom, szüntelenül gyötör és üldöz az a kimondhatatlan szépség, törékenység, fájdalom, bölcsesség, a fenébe is, maga egy szent.”
„Te undorító alak, te szenilis trotty pubertás hajlamokkal, te szemérmetlen disznó, a dutyiban vagy a diliházban a helyed.”
„Mintha áttetsző, kristálytiszta vizet kortyoltam volna. Ujjongtam olvasás közben. Már rég nem éreztem a szívem táján ilyen melegséget.”
„Te mocskos disznó, akit manapság mindenki az egekig magasztal, mikor hagysz fel végre azzal, hogy gusztustalan perverzitásaiddal mérgezd az emberek lelkét?”
„Hrabal úr, könyvével ma visszaadta az életkedvemet, felrázott álmos, tompult rezignáltságomból, valamiféle tisztító tinktúrát, elexírt csöpögtetett belém.”
„Elegünk van Hrabalból! - ez a tisztességes emberek jelszava. Ne hidd, hogy dicsőséged az égig nő. Te szarházi! Te göndör disznó! Az ördög vigyen!”
Diamond: Miért élvezet a szex?
Jared Diamond, az University of California világhírű élettanprofesszora szerint az ember szexuális viselkedése, mely a leghevesebb gyönyörök, gyakorta pedig a szenvedések és nyomorúságok forrása, kifejezetten bizarr, legalábbis ha a földünkön élő többi 4300 emlősfajéhoz hasonlítjuk. A tudósok feltételezik, hogy még a legközelebbi majomszerű őseink is döntően másfajta „szexet” űznek. Mely evolúciós erők hatására lettünk olyannyira másmilyenek? Miért pont így kellett történnie? Mi is olyan meghökkentő bennünk, emberekben? A szerző sziporkázóan szellemes érveléssel és megragadó példák sokaságával fejti ki, miként vált döntő jelentőségűvé az emberré válásunkban - más egyéb tényezők mellett - a szex.