23. szám 1999. június STAR WARS - Episode oneNem hiszem, hogy van olyan ember a világon, aki ne hallott volna ezt-azt az évtized talán legjobban várt filmjéről, a Csillagok Háborúja első epizódjáról. Ez a rész az eddigi filmek előzményeiről szól – erről majd később. Réges-régen, egy messzi-messzi galaxisban… Történetünk még 1976-77-ben kezdődött. Egy fiatal, feltörekvő rendező-producer, George Lucas egy olyan sci-fit készített, amilyet addig még senki se: elképesztő részletességgel dolgozott ki csapatával minden űrhajót, idegent, karaktert. A „Star Wars: A New Hope" (általában csak Csillagok Háborújaként emlegetik itthon) a mozikban kasszasiker volt, pedig a bemutató előtt nem csináltak nagy hírverést neki (inkább csak utána…). Ez a rész volt a negyedik epizód, de ez készült el legelőször. Lucas filmjével egyfajta mániát indított el a nézők között – valamilyen oknál fogva a fél világ Han Solo, Luke, Leila vagy Darth Vader akart lenni. Lucas pedig zsebelt… 1979-re elkészült az ötödik epizód, az „Empire Strikes Back" (A Birodalom Visszavág). Ezt már nagy részben Lucas pénzelte, így nagyobb alkotói szabadságot kapott a stáb (ellenben nem ő rendezte, hanem a már akkor is veteránnak számító Irvin Kershner, aki a már jól ismert karaktereket kissé művésziesen próbálta bemutatni). Ezzel a résszel sikerült újabb rajongókat toborozni. 1982-ben bemutatták a hatodik epizódot, amely a „Return of the Jedi" (A Jedi Visszatér) címet viselte. Ez a film volt a három közül talán a legjobban kidolgozva (no meg ismét más rendezte: in memoriam Richard Marquand), mégis ez osztotta meg a legjobban a rajongótábort – lehet szeretni és utálni. Lucas pedig a negyedik epizód (tehát amit először bemutatott) óta nem csinált filmet. Nem kell azért sajnálni, hiszen a merchandise-ból (pl. figurák, lemezek, könyvek) és a jegyeladásokból óriási pénz folyt be. Folytatás? Aztán úgy 92-93 táján Lucas bement a moziba megnézni régi padtársa, Steven Spielberg filmjét, a Jurassic Parkot. Teljesen meglepődött a számítógépes trükkökön (továbbiakban csak CG trükkök), és kifelé menet eldöntötte, hogy megcsinálja az első trilógiát is. Az első használható hírek egy éven belül kiszivárogtak: hirtelen minden rajongó csak erről kezdett beszélni, a szereposztásról, a trükkökről, és persze a sztoriról. A Lucasfilm pedig gőzerővel nekilátott a filmkészítésnek. Lassacskán kialakult a szereplők listája is: – Obi-Wan Kenobi szerepében Ewan McGregor Szerepel még Samuel L. Jackson (ő is jedi – Mace Windu), Natalie Portman (Amidala hercegnő) és Pernilla August (mint Anakin anyja). A filmet a hagyományhoz hűen George Lucas rendezte. Nem is olyan régen, egy egész közel levő galaxisban… Mivel a filmet már láttam (és amire ezt olvassátok, talán ti is így lesztek vele J), a sztoriját leírom (persze a csattanókat meghagyom), és a végén még egy kis szubjektív véleményt is írok hozzá. A már megszokott „hátraúszó" szövegből megtudhatjuk az előtörténetet: a Naboo bolygó köré csoportosult kereskedőkonzorcium blokádot vont a bolygó fölé, de ez a Köztársaságnak nem tetszik, ezért két Jedi-lovagot küld a probléma megoldására (Obi-Wan és Qui-Gon). Amikor odaérkeznek, az orbitáló űrállomásról kiderül, hogy csapda, de hőseink (elég egyszerűen) megszöknek. A kereskedők vezetői egy fura köpenyes alakkal beszélnek az esetről, de elég megalázkodóan. Hm! A két jedi a bolygón egy fura faj képviselőivel találkozik – köztük van Jar-Jar Binks is, az egyik főszereplő. Lemerülnek egy víz alatti – rejtett – városba, ahol figyelmeztetni akarják az ottlakókat a közelgő invázióra (mert a kereskedők speciális harci droidokkal akarják az egész bolygót ellenőrzésük alá vonni), de a lakosok – a Gunganok – nem hisznek nekik. Obi-Wanék ezzel elmennek a bolygó hercegnőjéhez, Amidalához, hogy megpróbálják legalább őt meggyőzni sejtésükről – ezúttal sikerrel járnak, és az uralkodóval (aki állítólag demokráciát vezet ???) együtt elrepülnek a Tatooine-ra, mert az elég messze van a magrendszerektől, így ott biztonságban lehetnek. Útközben feltűnik R2-D2 is, mint a Naboo cirkáló egyik javítódroidja. A köpenyes alakról eközben kiderül, hogy a sitheket (a sötét oldal bajnokait) képviseli, és egy igazi all-star harcost küld a Tatooine-ra, hőseink megfékezésére: Darth Mault. A Tatooine-on a nabooi küldöttség sikeresen leszáll, de a hiperhajtómű meghibásodása miatt nem tud továbbmenni. Qui-Gon elmegy alkatrészért, és egy zugárusnál – Wattonál – megtalálja a darabot, de ő nem fogadja el a Köztársasági kreditet, mint fizetőeszközt. Felbukkan a nyolcéves Anakin Skywalker is, ő Watto egyik rabszolgája. Említ egy bizonyos pod-race-t (magyarul talán siklóverseny), ami egy nagyon veszélyes motorsport, de ennek ellenére ő nagyon jónak vallja magát benne. Ezért Watto és a jedi fogadnak, hogy ha a fiú megnyeri a versenyt, akkor Qui-Gon magával viszi a gyereket is, meg az alkatrészt is. Wattónak ekkor már volt egy favoritja, a kétes hírű Sebulba (valami kutyaféle…), aki az elmúlt versenyeket sorra nyerte. Qui-Gon azért olyan biztos a fiúban, mert megérezte, hogy „az erő vele van". Anakin persze, ha nehezen is, de megnyeri a versenyt, Watto pedig mindent elveszít – csak a Skywalker-mama marad neki (ő is rabszolga). Amikor a cirkáló felé veszik az irányt, és már szállnának fel, megjelenik Maul bácsi, és megtámadja a csapatot. Minden próbálkozása ellenére azonban egy karcolás nélkül megússzák az egészet. A hajón Anakint összeismertetik Kenobival, és meg sem állnak Coruscantig, a mindenkori Köztársaság fővárosáig (az egész bolygón csak EGY város van…). Itt aztán láthatóan kettéválik a szál. Először nézzük meg, mi történik a jedik között: Coruscanton működik a Jedi-tanács, itt mutatják be a fiút a vezető mestereknek. Yoda vezényletével kinyilvánítják, hogy a tanács nem fogja Anakint kitanítani, mert csúnyát láttak a jövőjében J. Ennek ellenére Qui-Gon elhatározza, hogy a gyereket tanítványául fogadja. A másik szálon Amidala veszekedik a Köztársasági tanáccsal, és kerek-perec kimondja, hogy a jelenlegi rendszer el van ítélve, határozatképtelen, stb. (és milyen igaza van…). Elhatározza, hogy visszautazik a Naboora. Megint egy régi ismerős bújik elő a ködből: Palpatine szenátor! Ő ekkor még jóságos, semmi jelét nem mutatja eljövendő kegyetlenkedéseinek. Ellenben már ekkor is nagyratörő vágyakat dédelget, sokat meg is valósít belőlük. Hőseink visszaérkeznek a Naboora, ám ekkor már a droidok megszálltak minden területet, az egyetlen ütőképes sereg a Gunganoké. A két jedi pedig elhatározza, hogy amíg Jar-Jarék harcolnak, ők behatolnak a palotába, és elkapják a kereskedők fejeseit. Tervük sikerül is, de Anakin „véletlenül" elköt egy Naboo vadászrepülőt, és egyenesen a fejük felett keringő droid-irányító központ felé veszi az irányt. „Véletlenül" sikerül is felrobbantania azt (nahát, a farmboyok már ekkor is ilyen jó pilóták voltak?! – gy.k. 4. epizód, Luke vs. Halálcsillag). Odalenn eközben Darth Maul ismét megtámadja a két jedit, és kiderül, hogy Kenobiéknak van még mit tanulniuk… (itt egy elég béna kis dramatizálási rész következik)…, és végül Obi-Wan vállalja magára Anakin tanítását, VESZTÉRE J. Darth Maul pedig kettévágva lezuhan. A film végén, ahogy szokás, celebrálják a győzelmeket, égen-földön. Véleményem a filmről Nos, úgy tűnik, Lucasnak nem tett jót az a kb.20 éves kihagyás, már ami a rendezést illeti. Ugyanez vonatkozik a sztorira is – még a hülye is látja a párhuzamot a többi epizód és eközött (gondolok itt a Gogon/Ewok hasonlóságokra, a nagygonoszűrállomás effektre, a béna „mucsai" farmboy esetére, és persze Amidala és Leia hasonlóságára). Az eredeti és a „koppintott" (mondjuk ez egy kicsit roszszul hangzik, lévén önmagát másolta Lucas) részek nagyjából fele-fele arányban képviseltetik magukat. Az előbbieket szerintem csak nagy vonalakban vázolta fel a rendező – nagyon nagy vonalakban. Más szavakkal nagyon látszott a filmen, hogy az utómunkálatok (a részletek kidolgozása, blue-screen, CG effektek, stb.) sokkal nagyobb szerepet kaptak a „hagyományos" filmezés közben megszokottnál – szerintem összesen 5 percnyi olyan részlet lehetett a filmen, ahol semmiféle CG effekt nem szerepelt. Egy csomó karaktert is teljesen számítógéppel készítettek (Jar-Jar Binks, Watto, Sebulba, Jabba, a kereskedők…), de ennek ellenére általában ők nyújtják a nagyobb színészi teljesítményt. Ewan McGregor például eléggé harmatosan színészkedik, mondjuk elég kevés szerepet is kapott a történetben. Lucas pedig szerintem elvesztette azt a híres fantáziáját – mondjuk ez már a Birodalom Visszavág-nál is megfigyelhető volt – tulajdonképpen már akkor is minden új dolgot (úgymint lépegetők, Executor, stb.) az ún. creative consultant-ok, művészek találtak ki. Ez erre a részre hatványozottan igaz, mert az „agy" Doug Chiang volt, az art director, és Lucas gyakorlatilag csak a sztorit írta meg és azt is olyanra, amilyen… Nem szóltam még a zenéről, hiszen az is elég ismert lett – ha nem ismertebb, mint a film. Szóval a számokat ismét John Williams komponálta (aki az eddigieket is), és megint nagyon hangulatos darabokat szerzett (és ez igaz az általam sokat ócsárolt Duel of Fates-re is, ez szól a végkifejlet alatt, és film közben tényleg jó!). Még pár szó a sokat emlegetett kalózmásolatokról: szerintem a Lucasfilm már azzal biztosította az illegális másolatok elterjedését, hogy a bemutatót (az amerikait és az európait) negyed évvel elcsúsztatta. Másfelől aki megnézi video(cd)-n, az meg fogja nézni moziban is. És persze ez a cikk se jöhetett volna létre egy ilyen másolat nélkül.Összegezve: a fentiek ellenére ezt a filmet mindenkinek meg kéne néznie, annyira jó. Nincs mély mondanivalója, nem filozofál sokat, egyszerűen (és nagyszerűen), színvonalasan szórakoztat. Kapcsolódó hivatkozás: |