24. szám 1999. október 54New York. Hetvenes évek. Vakító fény. Dübörgő zene. Széttaposott táncparkett. Lampionok. Kábítószer. Alkohol. Szex. Varázslat. Különös hely. Studio 54. Óriási diszkó, óriási bulival. Homoszexuális tulajdonos. Félmeztelen bárpultosok, mixerek. Pince, tele hercegnőkkel, világsztárokkal. Erkély, ahol mindent szabad. New York városában emberek ezrei csak egyet akarnak: bejutni ide, a Studio 54-be. A diszkó három éven át áll nyitva a nagyközönség számára, és ezalatt a legmenőbb sztárok látogatják, Stallone, Al Pacino, John Travolta. Mégis, kis szerencsével, bejuthat bárki. Ide vágyik Shane is (Ryan Phillippe), miután megunja New Jersey unalmas légkörét. Hatalmas mázlija van, mert a bejárat előtt tomboló tömegből pont őrá esik a választás. Csak az ingét kell ledobnia és – a lányok nem kis örömére – habozás nélkül teljesíti is a feltételt. Belép a csillogó éjszakai életbe, amire mindig is vágyott. Ahogy a lányok Shane-t, úgy a fiúk Anitát csodálhatják. A lobbanékony természetű diszkókirálynőt nem más alakítja, mint Salma Hayek, a mexikói szépség. És ne feledkezzünk el Mike Myersről sem, akinek most a hol szánalmas, hol kegyetlen homoszexuális tulajt kell eljátszania. Zseniális. A rendező fantasztikusan éleszti újra ezt a világot. A jelmezek, a díszletek, a zene, … mind-mind vérpezsdítő. De legyünk őszinték: hiába a csillogás, ebből a filmből nem lesz legenda. -nóri- 54 (Fifty-Four 1998) |