Szubjektív

Tartalom

24. szám 1999. október

Felhőtlen Napfogyatkozás

Szatymaztól Kiskörösig menekült a szakkör a felhők elől

24napf6.jpg (9125 bytes)Egy Szeged melletti tanyán nézte volna a napfogyatkozást az AKG Csillagászat Szakköre. Rengeteg távcső, binokulár, napszűrő és ötvenöt ember érkezett több fuvarral a kibérelt területre. De nem csak szakkörösök, több volt AKG-s is Szatymazt választotta augusztus 11-én. Ráadásul Simon Tamás csoportja két angol diákot is vendégül látott.

A szakkörnek a csillagászati megfigyelésekkel már-már hagyományos balszerencséje van. A Leonida meteorrajról lemaradtak egy nappal, a tavalyra tervezett távcsöves észlelések rendre elmaradtak a felhős ég miatt. Ráadásul úgy tűnt, a balszerencse most is következetes. A meteorológusok sűrű felhőréteget jósoltak a fogyatkozás idejére, amely hajnalra meg is érkezett Szatymaz fölé.

Két perc, huszonegy másodperc. A szakkör erre várt hónapok óta. Most mégis úgy tűnt, feleslegesen. Amikor Simon Tamás meglátta az aktuális műholdfelvételeket, maga is lemondott róla, hogy a gyönyörű jelenségből látni fognak majd valamit. Legfeljebb, csak ha valamilyen csoda történne. Történt. Az újabb műholdképek egy kisebb lyukat mutattak az egyenletes felhőrétegen. A szakkör elindult, hogy szerencsét próbáljon. Kristóf Júlia, az egyik szemtanú, így emlékezik vissza:

24napf9.jpg (28627 bytes)Azon a nevezetes szerda reggelen kívül mindennap rekkenő hőségre ébredtünk, amely nem hagyott minket fél 9-nél tovább aludni. Azonban 11-én reggel nem szembesültünk ezzel a problémával – inkább azon izgultunk, hogy a tomboló szélvihar ne rombolja szét a sátrunkat. Az ég persze teljesen felhős volt. Talán 9 óráig semmi jele nem volt annak, hogy valamikor kiderülhet. A Meteosat műholdképek sem voltak túlzottan biztatóak, a TV pedig teljes mértékben kizárta annak lehetőségét, hogy Magyarországnak ezen a részén láthatja valaki a napfogyatkozást.

Mindenki nagyon feszült volt, a binokulárok most a horizontot kutatták, azt kémlelve, hogy hol derült ki az ég. Tíz óra előtt észrevettünk egy derült foltot valahol északnyugat felé, de a tisztulás sehogy sem látszott közeledni.

Végül tízkor döntöttünk úgy, hogy kocsiba ülünk, és elindulunk. Ám ez nem volt annyira egyszerű, hiszen a csapat létszáma jóval nagyobb volt, mint ahány ember az iskola kisbuszába és a velünk lévő 2-3 autóba befért volna. Végül is sikerült még pár kocsit szerezni (különböző apukák, gazdasági emberek és egyebek felbukkanásával), és a kisbuszban is pár fővel többen utaztak, mint amire kalibrálva volt – végre elindulhattunk.

A jelenet – ahogy konvojt alkotva mentünk a kisebb-nagyobb utakon –, a szorgalmas mozinéző eszébe juttathatta egy-két katasztrófa film hasonló részét. Még a hangulat is stimmelt: mindenki nagyon-nagyon izgult, hogy sikerül-e megelőzni a felhősávot.

Az első kontaktus előtt pár perccel végül tiszta ég alá érkeztünk, és meg tudtuk nézni ahogy a Hold beleharap a Napba, ám rögvest utána megint felhők takarták el előlünk a Napot. Így visszapattantunk az autókba, és továbbmentünk. Persze, mondanom sem kell, hogy a feszültség csak nőtt, láthattuk a kocsiablakokból, ahogy a Hold egyre nagyobb és nagyobb részét fedi el a Napnak.

Végül Soltvadkert mellett (Kisköröstől nem messze), egy benzinkútnál álltunk meg. Az ég itt tiszta volt, nem fenyegettek a felhők. Még elég idő volt arra, hogy nyugodtan felkészüljük, megnézzük a fák lombjának árnyékát, felállíthassuk a fotóállványt.

Aztán elkezdett sötétedni. Mintha valami színes napszemüvegen keresztül néztük volna a világot. A hátunk mögött az ég mélykék lett, és a jegenyék furcsán csillogtak. És akkor bekövetkezett...

Nem is érdemes leírni, csak elrontanám. Már így is éppen elég közhelyes.

Túl hamar lett vége – mint mindennek, ami nagyon jó. Igazi csoda volt.

Előtte olvastam róla cikkeket, hallottam előadásokat, és féltem, hogy csalódni fogok, hogy a napfogyatkozás köré gyűlt sok jelző csak hazugság. Nem így van.

Találkozunk Zimbabwéban.

Kristóf Júlia, Münz Márton


A 11. évfolyamos Selmeczi Anna alábbi képével a „Legjobb napfogyatkozás fényképe” verseny egyik kategóriájának díját nyerte el a Magyar Csillagászati Egyesülettől. Gratulálunk! Képünk sajnos nem tudja viszszaadni az eredeti minőséget. Sanna többi képe megtekinthető az AKG csillagászainak Napfogyatkozás oldalán: www.supernova.hu/szatyi

24sanna.jpg (16728 bytes)

24napf10.jpg (19362 bytes)
Selmeczi Anna fényképezőgépével