Szubjektív

Tartalom

24. szám 1999. október

Az AKG-ban az egyetlen szervezettnek látszó
szervezetlenség az órarendkészítés

Mindenkinek már tanév végén készen volt az órarendje. Leadta a patrónusának és békésen várhatta a szeptemberi tanévkezdést, mert tudta hol, kivel, mikor, meddig lesz órája. Vagy mégsem?

Augusztus 31. kedd este: évnyitó. Beszéljük meg az órarendet!

Mindkét kupacnak tanulásmódszertan 2 napban 4 óra. Utána az A csoportnak buhera, B-nek zene, valakinek GO. Akinek lyukas, az megy tesire, vagy mehet arra az órára, amelyikre nem is jár, vagy csak egyszerűen csücsül a folyosón és lyukasa van. Utána kezdő francia (hol?), haladó francia (kivel is?), középhaladó angol (hol?), gépírás (kivel?), vagy lyukas. 3. sáv: lyukas, angol, német, gépírás. A csoportokat nem tudom, majd az iskolában kiderül! Hogy mi is az a buhera, GO, Young az hosszú és bonyolult, még én sem értem igazán. Térjünk vissza a bonyolult sávok végtelenjéhez és zavarosságához és a be nem induló órák sokaságához. Nos új hírek: mégsem lesz a harmadik sávban német, mert kevés az ember, nincs TMT, mert nincs tanár, nincs francia, mert nincs hely, nem jók a gépírás csoportok, mert nincs elég gép, nincs Young, mert nincs elég tanár, nincs ikebana, mert nincs sem tanár sem elég ember. A Young délután lesz és kilencven perc alkotó időben. Nos mára ennyi, majd a többit az iskolában. Ja, amúgy nincs TMT, vagy ezt már mondtam? Ja, és helyette mozi, ja igen, nem mozi, hanem múzi.

Első nap: múzeum. Utána mindenkinek óra: francia – hol és egyáltalán kivel? Sebaj, első nap megbocsátják a késést, és ráadásul jogos is, és különben is, nem én tehetek róla, és akkor is… Angol, anyám, ennyi embert és még ismeretlen is. Nézzünk meg egyet közelebbről: Na és ki mondta, hogy ide gyere? A matek tanárom. Na és ki a matek tanárod? ’Sejbi’. És az angol? A Harsi, ja nem fordítva. Szóval…

Jó, rendben, értjük. So let’s sta… kop. Új ember az ajtóban, úgy látszik neki sincs rendben az órarendje. Sebaj, valószínűleg neki is megbocsátják.

Másnap reggel még egyszer mindenki órarendjén végigmegyünk, egyesével, ja igen, és ne fél kilencre, mint ma, hanem csak fél tízre gyertek, de lehet, hogy fordítva, de majd kiderül, holnap… Másnap. Névsorban gyertek és mondjátok: ebéd: igen-nem, kirándulás: igen-nem. 11.30 most fejeztük be a véglegesnek tűnő órarendem.

Mint utóbb kiderült, rossz gépírás csoportba kerültem, előre láthatólag majd valamikor lesz francia tanár, összekeverték az alkotóm, majd amikor ez rendeződött, akkor a napokat szúrták el.

Amin javítani kell, az ez a fejetlenség, bár lehet, hogy hat év alatt megszokjuk, és különben is lesz majd valahogy, csak éppenséggel nem ott, nem avval, nem addig, mint ahogy tavaly elterveztük. Vagy mégsem?

Lonci