25. szám 1999. december
Látogatás a Vakok Intézetében
November 23-a és 29-e között sérült és hátrányos helyzetű emberek életével foglalkozó „Burkon kívül” témahét volt a kilencedik évfolyamon. Több intézmény közül lehetett választani; én a Vakok Intézetét látogattam három napig.
Egy kicsit szorongtam, amikor bementem a Vakok Intézetébe és végigmentem a folyosókon, melyek falait csak domború térképek és Braille-írásos táblák borították.
Miután leültünk abban az osztályteremben, melyben három napig vendégek voltunk, a kis szorongás és feszültség, mely a vak gyerekekkel való kontaktus (a saját „túltapintatosságunktól” való félelem) és a hely szokatlansága miatt dolgozott bennünk, azonnal megszűnt, amikor az első órán beszélgetni kezdtünk az osztály tanulóival.
Ezek a gyerekek a látók általános iskolai tananyagát sajátítják el speciális eszközök segítségével. Ilyen például a Braille-írógép, mely a Braille-írás betűkaraktereit belelyukasztja az írólapba, vagy az a számítógépes program, mely hangosan mondja a számítógép kezelése közben tett lépéseket. A tanulók Braille-írásos könyveket kölcsönözhetnek az iskola könyvtárából, és a normál általános iskolai tankönyvek Braille-írásos változatát használják az órákon.
A vak gyerekek óvodás koruktól fogva vesznek részt különféle korrekciós foglalkozásokon, melyeken az intenzív mozgáskészség, a tájékozódás és a tapintás fejlesztését szakértő pedagógusok, gyógytornászok, látásnevelők és pszichológusok segítik.
Az iskola felkészíti a gyerekeket az önálló életre, közlekedésre, és teljes mértékben segíteni próbál a tapasztalat- és ismeretszerzésben is. Rengeteg szabadidős programlehetőség van, mely szintén segít a képességek fejlesztésében és az esetleges későbbi elhelyezkedésben is. Tanulhatnak több hangszeren is, többek között gitározni, zongorázni és csellózni, angol, francia és német nyelvi klubokban gyakorolhatják a nyelveket, kézműves klubokban dolgozhatnak (itt főleg szövéssel, gyékényfonással, kosárfonással és kerámiával foglalkoznak), és rendszeresen sportolnak: úsznak és eveznek, az iskola csörgőlabda-válogatottja rendszeresen dobogós a csörgőlabda Európa-bajnokságon.
Néhány diák az általános iskola után gimnáziumba kerül (szerencsére mostanában elég gyakoriak az ilyen integrációs próbálkozások), néhányan zenei vagy számítástechnikai szakközépiskolában tanulnak tovább. Az Intézetben működik szövést, kefekötést és egyéb foglalatosságokat oktató szakiskola, a diákok egy része speciális telefonkezelő vagy masszőrtanfolyamon tanul. Sajnos elég nehezen tudnak elhelyezkedni, nagyon bizonytalanok a jövőt illetően.
Szerencsére a Vakok Intézete sok támogatást kap, így lehetősége van nagyon drága speciális eszközök megvásárlására és a szép és régi épület karbantartására.
Ez a háromnapos látogatás nagyon hasznos és érdekes volt. Úgy tudom, hogy minden kilencedik évfolyamnak lesz majd ilyen jellegű témahete.