Szubjektív

Tartalom

29. szám 2001. május

Kultúr(sokk)

Mozi

Generációnk jelentős részének fontos élménye volt egy-két éve Matthieu Kassovitz filmje, a Gyűlölet. A Párizs hátrányosan megkülönböztetett, külvárosi fiataljainak egy dinamikus napját (és kilátástalan helyzetét) feldolgozó - gyönyörűen, fekete-fehérre fényképezett - munka hamar kultuszértékűvé vált és tényleg sokan szeretik. Lázba jöttem, nagyon, amikor megláttam az új Kassovitz-film hirdetését: rendkívüli programot ígért a Bíbor folyók thrillerszagú plakátja Jean Renóval és a gyűlöletgyerek Vincent Cassellal. Nem szoktam ilyenkor bírni magammal, úgyhogy megnéztem a filmet premier előtti vetítésen, de bebizonyosodott, hogy rosszul mértem fel a dolgot. A Bíbor folyók nem volt olyan jó, de a vérkomoly pszichothrillerek kategóriájában (Hetedik, A bárányok hallgatnak) biztosan elegáns helyet foglal majd el. Van benne csonkítás, országút, hegyek, köd, húszéves rejtély, és extra érték az enyhén érezhető, tipikusan francia esős-vidéki krimihangulat, ami mindig hatásos. A film fő baja, hogy rögtön, amint a szálak átláthatóvá válnak, kiderül, hogy a történet az amerikaiakat is ütő bődületes hülyeség. A másik baj, hogy a végére Kassovitz nagyon csúnyán összecsapta a filmet. Ezek alapvetően elrontják az egészet, viszont ritka találó a két főszereplő párosa (öregprofi-fiatalvagány), ez talán kompenzálja a hibákat.

Bíbor folyók (Les Riviéres pourpres; Crimson Rivers, 2000, 106 perc)
R: Mathieu Kassovitz; Fsz: Jean Reno, Vincent Cassel, Nadia Farés

Zene

Főleg nu jazz és downtempo zenéket ad ki a müncheni Compost Records. Az 1994-ben, Michael Reinboth által alapított lemezkiadó olyan zenékkel foglalkozik, melyek mindenképpen zeneileg igényes, biztos nyugalmat jelentenek a mai over- és underground elektronikus zenék meglehetősen buta hangzavarában.

A részben instrumentálisan készített, de főleg elektronikusan kidolgozott hangzás sokféle stílust érint, de mindennek alapja a jazz: régebbi európai és brazil, szambás-bossanovás jazzek összeválogatásától a legmodernebb ütemeket preferáló formációk pátyolgatásáig sokféle módon viszi miszszióját a Compost Records.

Én mostanában csak ilyesmit hallgatok és mindenkinek ajánlom. Ajánlott előadók, válogatások: Les Gammas, Jazzanova, Beanfield, Rainer Trüby Trio, Fauna Flash, Kyoto Jazz Massive, Future Sound of Jazz 1-7., Glücklich 1-4.

Könyv

Kilenc éve jelent meg Amélie Nothomb első regénye, A gyilkos higiéniája. Az írónő akkor huszonöt éves volt, a könyv párizsi megjelenése után nagy sikert aratott Európában, majd a kontinensen túl is. A regény most jelent meg itthon és a kezembe került.

1991 elején nyilvánosságra kerül, hogy Prétextat Tach, az aggkorú, Nobel-díjas író halálos betegségben szenved, és két hónap van hátra az életéből. Titkára kiválaszt néhány újságírót, akik interjút készíthetnek a nagy íróval. Felkészületlenül, hiányos műveltséggel, mit sem sejtve keresik fel az öreget nyomasztó lakhelyén, ahonnan hosszú évek óta nem tette ki lábát kóros túlsúlya okozta mozgáskorlátozottsága miatt. A fiatal sztárújságírók felesleges udvariaskodásai és felszínes kérdései hamar felbosszantják a rendkívül arrogáns öreg írót. Egyik interjú során magas szellemi fölényét használja, máskor obszcén humorát latba vetve végez a riporterekkel. Mindegyik megsemmisülten, némelyikük hányva rohan el az író otthonából.

Megjelenik az utolsó újságíró is, egy fiatal nő. A nőgyűlölő Prétextat Tach azonnal ki akarja dobni, de a nő keménysége és meglepő felkészültsége marasztalásra készteti az undok öregembert. Elképesztő rejtélyre derül fény.

A vén férfi és a fiatal nő kőkemény intellektuális párbaja egy percig sem unalmas, száz oldalon keresztül megdöbbentő intenzitással folytatják a harcot, kíméletlen retorikai fordulatokkal próbálják egymást megtörni.

Kiadó: Sík Kiadó KFT.
Oldalak: 172
Bolti ár: 1180 Ft

kgy