29. szám 2001. május
A sebezhetetlen
avagy: mi a közös pókemberben és II. Ramszeszben
|
A cikk alcíme alapján könnyen gondolhatná bárki, hogy nem
egy, a mozikban napjainkban is vetített filmről van szó, sokkal inkább a
Galaxis Útikalauz stopposoknak trilógia hatodik részéről. Hogy mi az oka
ennek a különös alcímnek? A válasz egyszerű. A két mű között van egy
igen fontos párhuzam: a komolytalanság. Azonban míg a Galaxis Útikalauz egy
sci-fi paródia, az előbbi egy magát igen komolyan vevő film. Aminek mottója
a következő lehetne: „Félre a könyvekkel, a történelem a képregényekben
van." Vagy: „Szupermen köztünk él, és biztonsági őr valahol Amerikában."
Ebből a silánynak is csak igen sok jóindulattal nevezhető ötletből kellett
valami nézhető filmet kihoznia annak a rendezőnek, akine k a nevét a
halottakkal társalgó kisfiú történetének köszönhetően ismerte meg a világ.
Hollywoodnak bárgyú meséjével és hangulatkeltő effektjeivel ismét nézők
millióit sikerült beetetnie. Újra bebizonyosodott az örök igazság, hogy
megfelelő körítéssel bármit el lehet adni. Ahogy az ember ott ült az elsötétített
teremben, elgondolkodva meredt a vászonra: vajon tényleg ennyire ostobának néznek?
És persze a válasz sem késett: Igen. Egy dolgot biztosan állíthatok: e
nemes sajtóorgánum oldalain igen sokáig nem f og újra az én tollamból származó
filmkritika megjelenni. Egyrészt, mert ez az idegtépő élmény hosszú időre
elvette a kedvem a mozilátogatástól, másrészt, mert még ha el is mennék
egy-egy alkalommal, nem hiszem, hogy láthatnék olyan filmet, amely már önmagában
ne lenne egy kemény, bíráló kritika.
A sebezhetetlen (Unbreakable, 2000, 105 perc) |
