30. szám 2001. október
Lebuktunk...
A
természetbúvár alkotókör talán senkinek sem ismeretlen. Ezen a nyáron
Hites Bori és Marsi Zoli igazán kitettek magukért, ugyanis szerveztek egy
“tengerökológiai terepgyakorlatot”. Egy teljes hét a csodás
Adriai-tenger horvátországi partján, amit nagyrészt búvárkodással töltenénk.
Izgalmasan hangzott, így sokaknak felkeltette az érdeklődését. Köztük az
enyémet is…
Kissé szerencsétlenül kezdődött a hét, ugyanis a vonatról lemaradt valaki, majd miután megérkeztünk, és felvertük sátrainkat, kiderült, hogy rossz helyre telepedtünk le, így át kellett cipelni a már felállított sátrakat a fél kempingen. Ettől a ponttól kezdve a kedvünk határozottan kezdett felfelé ívelni.
A hátralévő idő alatt rengeteg mindent csináltunk. Például már első este ellátogattunk Labin óvárosába, ahol rögtön el is fogyasztottuk első fagylaltkelyheinket. A második napot fürdéssel kezdtük, majd a merészebbek elmehettek az első merülésekre. Ezeket a merüléseket Gortva Attiláék vezették; a palack, amiből lélegeztettek, Attila hátán volt. A néhány nap alatt sokat megtudhattunk a “tenger színes élővilágáról”. Sokak szerint a merülés olyan volt, “akár egy természetfilmben”. Valóban csodálatos látvány tárult elénk!
Emellett
bejártuk a környék néhány híres városát és turistalátványosságát, köztük
Pulát és az ottani amfiteátrumot, a már említett Labint, Rabacot és még néhány
falut és várost.
Esténként végigkóstoltuk a helyi étterem ínyencségeit, megismertük a lehető legtöbb helyi embert, a lehető legtöbb nemzetiségből, és megtudtunk néhány érdekes nyelvi öszszefüggést is.
Na és persze az elmaradhatatlan előadások! Amiknek – mondanom sem kell – természetesen senki sem örült. De azért a térképrajzolással, beszámolóval és “egyenképeslap”-írással együtt egy nagyon jó hetet töltöttünk el, és senki sem bánta meg utólag, hogy velünk tartott!
Köszönjük Hites Borinak, Marsi Zolinak, Gortva Attilának, na meg mindenkinek, aki akár csak néhány napot töltött velünk, ezzel emelve a tábor – alapból is nagyszerű – hangulatát!