30. szám 2001. október
A dohányzás hatása az emberi szervezetre
Aki dohányzik, fokozott kockázatnak teszi ki az egészségét, azaz vállalja,
hogy bizonyos betegségeket nagyobb valószínűséggel, gyorsabban kap meg, és
esetleg korábban hal meg, mint a nemdohányzók. Nézzük, hogy mit kockáztat
az, aki rászokik a cigarettára, vagy nem tud leszokni róla.
A dohányfüst számos, az emberi egészségre káros anyagot tartalmaz. Ezek közül a legfontosabbak: nikotin, kátrány, szén-monoxid.
A nikotin a dohány legnagyobb hatású alkotóeleme. Belégzéskor a szervezet a nikotin mintegy 90%-át elnyeli, ami erős cigaretta esetén 1,4 mg, gyengébb cigaretta elszívásánál ez a mennyiség 0,4 mg-ra csökken. A felszívódás gyorsan végbemegy a száj, a légutak nyálkahártyájába és az emésztőszervekbe. A nikotin elsősorban a központi és a perifériás idegrendszeren fejti ki hatását.
A dohányfüst sokféle szénhidrogént tartalmaz, melyek kátrányféleségek formájában bejutnak a légutakba. A füst kátránytartalma eléri a 20 mg-ot.
A szén-monoxid (CO) a szén tökéletlen égésekor keletkezik. A vér festékanyagaival szoros kémiai kötést alkotva akadályozza meg az oxigén egyes szervekbe való eljutását. Egy cigaretta elszívásánál mintegy 15 ml CO kerül a tüdőbe.
A cigarettázás fő támadási pontja az érrendszer. Itt a cigarettafüst szénmonoxidja a vérfestéken belül kiüti az oxigént, ezáltal csökken a szövetek oxigénellátása. A nikotin összehúzza az érfalak középső rétegét, az izomzatot, ezáltal az beszűkül. Az érszűkület természetesen a környező szövetek vérellátásának csökkenésével jár. Ez magyarázza a hőmérséklet csökkenését a cigaretta elszívását követő 7 percben, ami 7 fokos lehűlést jelent. Az idült dohányosok egy részénél az átmeneti érszűkület tartóssá válik, elsősorban az alsó végtagokban. Emiatt a cigarettázóknak 600%-kal gyakrabban kell amputálni a lábukat, mint a nemdohányzóknak. Az érszűkület magyarázza a szívinfarktus létrejöttét is. A szívinfarktusok 25%-áért a cigarettázás a felelős.
A cigarettázás mellőzésével az összes rákos megbetegedések egyharmada, a légzőrendszer rákjainak (beleértve a tüdőrákot) döntő többsége megelőzhető lenne. Cigaretta nélkül alig lennének idült légúti betegségek és érszűkület a végtagokban.
Egészségkárosító hatásai között szerepelhet a gyomor- és nyombélfekély, és a gyomornyálkahártya gyulladásos megbetegedése, valamint a húgyhólyag-, vese- és hasnyálmirigy-daganatok. Mindezek együttesen 9 évvel rövidítik meg a cigarettázók életét.
A dohányzás, pontosabban a dohányfüstben lévő nikotin csökkenti az ember étvágyát, és rontja az emésztés hatásfokát. Ez nemcsak az aktív dohányosokra vonatkozik, hanem azokra is, akik bizonyos időt mindennap dohányfüstös helyiségben kénytelenek eltölteni.
A legközvetlenebb mégis a dohányfüstnek a szemre gyakorolt hatása. A szem ingerlődése miatti fejfájás és rosszullét mellett a szemgolyó elülső részei is károsodnak: idült kötőhártya-gyulladás, vagy a szemhéjak szélének gyulladása következik be, súlyosabb esetben szaruhártya-gyulladás is kialakulhat. A nikotin közvetlen károsító hatására bekövetkező szembetegség a látóideg idült gyulladása, melyet tompalátásnak neveznek. Ez nem igazi gyulladás, hanem az idegrostok sorvadnak a mérgezés miatt. A látóideg sorvadását a dohányzás egymagában is okozhatja. Ha a beteg továbbra is szenvedélyesen dohányzik, és rendszeresen alkoholt is fogyaszt, meg is vakulhat. Egy másik súlyos szembetegség a zöldhályog. Ez a betegség azért alakulhat ki, mert a szem belsejében kórosan megnő a nyomás, a szemgolyó megkeményedik, a beteg előbb-utóbb megvakul.
A rágyújtással és a cigarettaszívással közvetlen balesetek is járnak. A magasra lobbanó láng megégetheti a szempillát vagy a szemhéjat, a gyufáról lepattanó szikra pedig a szembe is kerülhet. Ha eközben az ember a gépkocsi volánja mögé ül, szempillantás alatt bekövetkezhet a tragédia.