31. szám 2001. december
Ők most nyaralnak…
…ugyanis nekik akkor nem volt megállás, amikor mi (legalábbis a többség)
nyaraltunk. A Forma 1 rajongók számára valószínűleg világos, hogy kikről
is lehet szó. Arról a 22 sportolóról, akik a világ leggyorsabb autóiban
versenyeznek kéthetente. De nézzük, mi is történt a 2001-es idényben.
Talán az első, akit feltétlenül meg kell említenünk, az Michael Schumacher (Scuderia Ferrari Marlboro csapat), aki ebben az évben megdöntötte Alain Prost rekordját két tekintetben is: megszerezte pályafutása 51. futamgyőzelmét és negyedszer lett világbajnok. Ez nem mindenkinek öröm, de azért le a kalappal! S ugyan sem ő, sem Jan Todt (Ferrari csapatfőnök) nem készült ünneplésre, de amint az időmérő edzés után sejteni lehetett, pont itt, a Hungaroringen lett világbajnok. S ahogy a mindig kemény pilóta felállt a dobogó legfelső fokára, elsírta magát, aztán már a pályán elkezdődött az ünneplés. Utána a sajtótájékoztatón szokás szerint így kezdte mondanivalóját: “Nem is tudom, mit mondjak…”
Ami azt illeti, én sem tudok mit mondani, de nem az iménti bekezdésre, hanem arra, ami idén a West McLaren Mercedes csapatnál folyt. Ez az év így sikerült. Amit a Ferrari megnyert, azt a Mercedesek elvesztették. Mert a frissen fejlesztett motort nem fogadta el a FIA (Fédération Internationale de l’Automobile – Nemzetközi Autóklub) és kénytelenek voltak tavalyi motorral elindulni. Talán David Coulthard (Mercedes csapat) vesztett többet, mert majdnem minden adott volt arra, hogy világbajnok lehessen, csak az autó nem, és mint tudjuk, ez eléggé fontos kellék egy ilyen sportágban. De gondolom, az egy évre szabadságra menő Mika Pauli Häkkinen (Mercedes csapat) is jobban örült volna, ha nem a világranglista 5. helyéről távozik el egy időre a száguldó cirkuszból. Helyére mellesleg honfitársát, Kimi Raikönnent hívta meg a csapatfőnök, Ron Dennis.
Az idei év “meglepetéscsapata” a BMW Williams, két fiatallal, Juan
Pablo Montoyával és Ralf Schumacherrel. Ők a csapatranglista dobogójának 3.
fokán állva bátran kijelenthetik, jól dolgoztak. Különösen Ralf
Schumacher, aki 3 futamot nyert az év alatt. De Montoya is csak pechességéből
adódóan vesztett el több futamot is.
Idén a “sors kegyeltje” címet (ha lenne) a brazil Luciano Burti (Prost Acer GP csapat) kaphatná meg. Emlékezzünk csak vissza, amikor a német nagydíjon fejjel lefelé zuhant az aszfaltra, de sérülés nélkül úszta meg a dolgot. Aztán alighogy visszatért, Spa-Francorchampsban (Belgium) belefúródott a gumifalba, és hosszú percekig nem lehetett tudni, egyáltalán él-e még. Aztán kb. negyed óra múlva a F1 “mindenható ura”, Bernard Ecclestone végigsétált a versenyzők között és örömteli hírekkel szolgált. Ezt Ralf Schumacher jelezte egy kézmozdulattal. A futam végére már biztosan lehetett tudni: Burti jól van!
Egy biztos. Történt sok minden az évben, siker és sikertelenség, bánat és öröm, rekorddöntögetések és még sorolhatnám. Csak azt tudom, valamiért jó páran végignézik hétvégente a futamokat, amik idén sem voltak unalmasak. És jövőre lehet, hogy még jobb lesz. Én már várom az Ausztrál Nagydíjat.