31. szám 2001. december Tündérmese Párizsban……nagyjából ezzel a két szóval lehetne leírni a már hónapok óta várva várt filmet, a Moulin Rouge-t. Hogy egy közhelyes mondással éljek: nincs új a Nap alatt. Hát, ezt a már jól bevált mondatot nem tudják megcáfolni a hollywoodi filmkészítők. Ismételten nem. Sőt, inkább csak egy újabb bizonyítékot adtak az idézet helyességére. A sztori már jól ismert: a szegény, ámde annál inkább tehetséges fiú beleszeret egy gyönyörű és nem mindennapi lányba. Na persze, hogy e két szerelmes élete ne lehessen felhőtlen, megjelenik a színen a gazdag és befolyásos férfi, aki bármit megtenne, hogy a lány az övé legyen. Természetesen itt vannak a szokásos segítők és hátráltatók is, ezek szerepében törpék, mulatótulajdonosok, örömlányok, és az elmaradhatatlan sztár: a PÉNZ. A történet végét nem mondom el; azoknak, akik még nem látták, legyen elég annyi, hogy a csattanó nem az a tipikus amerikai “happy end”. A film főszereplői Nicole Kidman és Ewan McGregor, akik a filmből – a sztori enyhe lapossága ellenére – megpróbálják a lehető legtöbbet kihozni. Elismerésem nekik. És nem csak emiatt, hanem főleg azért, amit a filmzenéhez adtak – már ha tényleg ők énekelnek –, ami nagyban járult hozzá a sikerhez. Ugyanis a film egyik betétdalát – a már jó pár hete a slágerlisták élén álló Lady Marmalade mellett – a két színész énekli. Azt hiszem, mindazok ellenére, amit az előbb mondtam – a zenében legalábbis –, még a legkritikusabb nézők sem fognak csalódni! Moulin Rouge (2001. angol-ausztrál musical, 115 perc) |