Szubjektív

Tartalom

31. szám 2001. december

Szappanoperák

A szappanopera a nagymamák és az otthon döglő tinédzserek kedvenc szórakozása. Most már egyre több csatornán lehet nézni a rengeteg részes, csöpögős sorozatokat. Látni lehet a TV2-n, az RTL Klubon 2 és 630 között, és egész nap a Romantika nevű csatornán. A szappanoperák tartalma ugyanaz. Van egy fiú és egy lány. Vagy a fiú gazdag és a lány szegény, vagy fordítva. A lényeg az, hogy valami “véletlen” folytán egymásba szeretnek. Természetesen az egész család ellenzi ezt – mármint ahol van egyáltalán család. Ahol van, ott kiderül, hogy nem is az igaziak, ahol nincs, ott pedig a sorozat végére összejön egy egész family. Előkerül a meghaltnak hitt apa, anya, a nem létező testvér, a nagymama, a kutya. Szóval mindenki. A címek is csak három téma körül forognak. A szív, a szeretet és egy név, mely majd a sorozat főhősének neve lesz. Például: Szeretni beindulásig, Milagros, Sebzett szívek,… stb. Persze vannak kivételek (de ez elég ritka), például: Vad angyal, Barátok közt,… stb. A szappanoperák tartalmát öt percben el lehetne mesélni, de az is igaz, hogy így nem lenne valami izgalmas. Nem tudnánk átizgulni mind az 500-600 részt. Ez idő alatt nem sok dolog történik. Összeismerkedik a két fiatal, de persze akadnak vetélytársak, akik idegesítő módon elválasztják őket. Vannak rossz karakterek is, akiknek egy része elnyeri méltó büntetését, egy része pedig a végére imádja a főhősöket. Egyszóval megjavulnak. Előkerülnek a családtagok és tovább élnek boldogan. Persze a boldogsághoz az is hozzátartozik, hogy a sok félreértés, összeveszés és kibékülés után a két fiatal összeházasodjon. A sorozatok nagy része argentin, brazil, vagy más dél-amerikai országban készül. A színészek is rengeteg helyen egyformák. A nevek viszont csak hasonlóak, de nem egyformák. Egyébként, ha valaki megnéz egy részt, akkor máris tudja, hogy mi történt addig. Az egész nem más, mint egy vontatott történet, amit nem egészen 2 óra alatt elő lehetne adni, de van, amikor 1-2 évig is játszszák. Nálunk már közel három éve van műsoron a Barátok közt. Az a baj, hogy most már az ember meg sem tudja különböztetni a szappanoperát a normális sorozatoktól. Pedig a különbség egyszerű, csak sajnos erre már nem jövünk rá, és mivel ezt is úgy könyveljük el, mint egy uncsi szappanoperát, ezért meg sem nézzük. Pedig néha nagyon jó sorozatokat is láthatunk, például a Jóbarátokat (Friends). Annak ellenére, hogy ez egy tök jó sorozat, levették a műsorról, mert uncsinak tartották. Most megint visszatették, de megint csak elölről játsszák. Ez meg a másik baj. Amikor végre örülünk, hogy vége a rendkívül hosszú sorozatnak, pár hónap múlva újrakezdik. Ezzel a rövidke kritikával nem arra serkentelek titeket, hogy ezentúl ne nézzetek szappanoperát, hanem csak gondolkozzatok el azon, hogy minek megnézni újabb és újabb részeket újabb és újabb sorozatokból, amikor mindnek ugyanaz a tartalma. (Nem akarlak elriasztani titeket, sőt! Én is elég sok sorozatot nézek.)

Dunai Dorottya