Szubjektív

Tartalom

31. szám 2001. december

Teremtés

És mondá az Úr: népesüljön be a víz és a száraz különféle teremtményekkel, melyek szaporodnak az ő nemök szerint, és melyek teremtő eleme a dezoxi-ribonukleinsav lesz. És lőn a víz és a száraz különféle állatai, és lőn teremtő elemük a DNS. És látá Isten, hogy ez baró. És mondá az Úr: teremtsünk homo sapiens sapienst, hogy uralkodjék a föld minden teremtményein. És lőn az ember, hogy uralkodjék a föld teremtményein. És látá Isten, hogy ebből szörnyű gáz lesz. És szóla az úr az első emberpárhoz, Ádámhoz és Évához. És mondá: ím ezt a földet néktek adom, hogy uralkodjatok, és hogy vegyétek gyümölcsét. Azonban figyelmezzetek, hogy azon fákról ne oltsátok éheteket, amelyek gyümölcséből én teremtek páleszt. Ádám és Éva pedig fogadták, hogy kerülik közelségét a tiltott fáknak, és tartózkodnak a tiltott gyümölcstől. Ám a kígyó, mely a legalattomosabb lőn a föld minden teremtményei közül (és mely teremtményről a dicső Úr bölcsessége sem tudhatá, hogy vajh hogy a nyavalyába került oda) álnok cselszövéssel imígy szólott Évához: bizonyosan azért tilt titeket a fáktól, mert tudja, szakítva a gyümölcsből, és éhet oltva véle, ti is hozzá hasonlatossá válnátok. És az aranyhajú Éva figyelmezett a kígyó szavára, és a rákövetkező napra a tiltott fa gyümölcséből befőttet csinált Ádámnak.

Ádám pedig igen megkedvelte ama fa gyümölcsét, olyannyira, hogy hatodnapra egyetlen gyümölcs sem maradott. Hetednapon, mikoron Isten pálesze elfogyott, visszatére ama fákhoz, hogy gyümölcsét vegye. Ahogy meglátá a szörnyűséget, amit az emberpár tett, éktelen haragra gerjedt. Ádámot, s Évát kiűzte ama Édenből, és örök szenvedésre kárhoztatta. (Ez lészen tanulságul annak, Isten milyen elviselhetetlen fráter, amikor józan).

Kovács György