36. szám 2002. december
Drog és játék – mint szenvedély
Szenvedély témahetünk alkalmával én a drog csoporthoz kerültem. Lehetőségünk volt beszélgetni egy kábítószer-függővel, egy olyan emberrel, aki valami olyasminek a rabja, amitől nehéz megválnia, de Charlie-nak ez mégis sikerült. Ő 37 éves, de saját maga szerint csak kettő...
Szubjektív: Szia Charlie. Te ugye játék- és drogfüggő vagy?
Melyik volt előbb?
Charlie: A játék. Még nyolcéves koromban történt, mikor nagynéném és udvarlója elvittek egy vidámparkba, és mivel ők kettesben akartak lenni, mindenre, ami egy picit is megtetszett, felülhettem. Apámtól is örökölhettem részben, bár ő kaszinózik.
Sz: Szerinted mennyire függ össze a két dolog?
C: Nálam teljesen összefüggött. Mikor játszottam, drogoztam is, mikor drogoztam, rögtön jött a játék.
Sz: Milyen szereket próbáltál ki?
C: Először egy speed-kokain keveréket kaptam, ilyen összesen egyszer történt. Speedet használtam sokat, annyira, hogy akár egy hétig is ott tudjak maradni non-stop egy játékteremben játszani. A fű 5-6 hónapig volt terítéken.
Sz: Mikor történt ez a speed-kokain dolog? Nem gondoltál arra, hogy a környezeted – barátok, szülők – hogyan fogadják ezt?
C: 30 éves voltam. Akkor többször is, akár egy évig is összeveszésben voltam apámmal, szóval sokáig nem tudták. Aztán persze mindent elmondtam nekik.
Sz: Én már egy szimpla oltásnál is lefordulok a székről. Te hogy viszonyulsz a tűhöz?
C: Semmi közöm nem volt hozzá, sose használtam heroint, mert én is nagyon félek a tűtől. Nem fóbiásan, de azért visszatartott, és talán ez mentett meg.
Sz: Ki állt melletted 30 éves korodtól pozitív és negatív értelemben?
C: Senki. A szülők akkor még nem tudták. Sosem drogoztam egyedül, de nem haverokkal tettem. Sőt, kerültem őket. Ha tehettem, csak egy kutyasétáltatás erejéig tettem ki a lábam a házból.
Sz: A barátaid sem mondták, hogy állj le? Vagy ők is benne voltak? A szüleid mit szóltak, mikor megtudták?
C: A barátok nem tudták. Mivel a szülőkkel sokáig csak veszekedés-verekedés volt, talán ez is az oka volt annak, hogy drogozzak. Később próbáltak lebeszélni.
Sz: Hogy végződött? Elhatároztad, hogy elég ebből, vagy felkarolt valaki, hogy irány a rehab?
C: Rájöttem, hogy mennyit vesztettem: barátot, barátnőt, autót, egy vagon pénzt, egészséget, sőt, a végén még a kutyámat is el kellett ajándékoznom egy ismerősömnek. Erre magától kell, hogy rájöjjön az ember. Néha az segít, ha hagyjuk az illetőt, hogy rájöjjön. Előbb-utóbb ez úgyis megtörténik, amikor teljesen egyedül marad, csak van, aki úgy gondolja, hogy úgyis meghalunk egyszer, valaki meg belátja, hogy ez egy komoly betegség, ami ellen harcolni kell.
Sz: Milyen segítséged illetve nehézségeid voltak leszokáskor? Elvonási tünetek például, meg ilyenek.
C: Az első tünetek, hogy az ember ideges, agresszív, remeg a keze, később depresszió lép fel. Én is öngyilkos akartam lenni. Nagy játékfüggőként orosz rulettet akartam végzetnek, aztán totál megtöltöttem a fegyvert, de képtelen voltam megtenni, másodszorra is. Harmadszor tudtam, hogy ha kétszer nem ment, akkor harmadszorra sem fog! Nehézségek? Hát végül is 3 folyamatosan drogozó emberrel laktam együtt hosszú ideig: barátnőm, haverom és annak barátnője.
Sz: Ehhez azért nagy lelkierő kell, nehéz lehetett.
C: Inkább kitartás. Például én végig abban a tudatban nem drogoztam, hogy a ház tele van droggal, akármikor hozzányúlhatok, ennek ellenére nem tettem meg, és most ünneplem 2. születésnapomat.
Sz: Szóval te ezt egyfajta újjászületésnek éled meg?
C: Az is, nem? Először, mikor világra jöttem és 2 éve ez.
Sz: Vagyis 2 éve kezdted a „12 lépést”?
C: Igen, ez egyfajta leszokási mód. Az első lépés meghatározó. Ilyenkor kell belátni, hogy betegek vagyunk, gyógyíthatatlanok, ráadásul egyedül vagyunk, egyedül nem megy! A 12 lépés mindig újra-újrakezdődik.
Sz: Most elítéled ezt a drog-dolgot? Harcolnál ellene, vagy beletörődnél, hogy jelen van?
C: Nem ítélem el, és semmiképp sem harcolnék ellene. Tényleg nincs értelme.
Sz: Mit gondolsz? Vissza tudnál szokni?
C: Pillanatok alatt. Most csak függő vagyok. Sokan az ebben az állapotban lévő embereket is drogosnak nevezik, pedig nem vagyok az, mert 2 éve nem élek vele – csak függő vagyok.