36. szám 2002. december K*vajó könyvEz egy szürke könyvecske, ami idén jelent meg a Dee-Sign Könyvkiadó jóvoltából, és mi 1990 forintért már el is olvashatjuk, hát itt most elemzésre kerül általam – kicsit. Kárpáti Andor könyvének minősítése szerény véleményem szerint nemigen egyezik meg a címmel. A könyv lényege a polgárpukkasztás és a „hű de konkrétság”. Nem egy szépirodalmi darab, a különlegessége (ha ez az), hogy egy igazi magyar, háttérproblémás, relatíve világlátott emberke önéletrajza, amiben most nem egy kívülálló értelmiségi elemzi a fajtáját és a sorsát (mint kibelezendő lelkületű főhősét egy regényben), hanem ő maga. A „műből” megismerhetünk egy bizonyos férfiúi mentalitást, a nő mint eszköz képet, ami két mellből, és a könyvben oly gyakran emlegetett pinából áll. Lényegében a srác Playboyon nevelt férfiasságával – miután a panel-kissráckort („kulcsosgyerek”) és az osztrák koleszos éveket letudta – nekiront a nagyvilágnak, és nemes egyszerűséggel célratör. Olyan karriereket fut be, mint mallorcai gengszter, vagy India élstoposa. Csattanót persze nem lőhetek, de relatíve happy endes és stílszerű. A könyv legötletesebb eleme a napok jelölése, aszerint, hogy épp melyik országban tartózkodott. A magyar (mű)botránykönyvek egyike – egész olvasható formában –, és végül egy igazi pozitívum: az eleje nagyon jól lett megírva, már ami a leírás részét illeti. Kárpáti Andor: Kurvajó |