38. szám 2003. június Godot-ra várva
Az erdélyi rendező, Tompa Gábor immáron tizenegyedik alkalommal vitte színre ezt a darabot. Írországban a színikritikusok a legjobb rendezés díját is odaítélték neki. Magyarországon a négy szerepben Hajdu Istvánt (Estragon, azaz Gogo szerepében), Gyuriska Jánost (Vladimir, más néven Didi), Rajhona Ádámot (mint Pozzo) és a Valami Amerika óta ünnepelt felfedezettet, Pindroch Csabát láthatjuk (ő Luckyt játssza). Nagyon jók mind a négyen, igazán kellemes estéket köszönhetnek nekik a nézők. A A próbák alatt egyébként egyszer Tompa Gábor lejátszotta a színészeknek az 1953-as párizsi ősbemutatót – Rajhona Ádám elmondása szerint dermesztő élmény volt. Ahogy a darab ma is az. A mű érdekessége, hogy a főszereplő nem Godot, hanem Gogo és Didi, két csavargó, akik egy fa alatt ülnek és várnak, maguk sem tudják, hogy mire. Azaz Godot-ra, erre a megfoghatatlan és titokzatos emberre, aki soha nem jön el – talán majd holnap. Két nap története, olyan szereplőkkel, akik a nézők közül is kikerülhettek volna. Mert a tépelődő emberek fönt a színpadon nagyon ismerősnek tűnhetnek. Idétlenek és szomorúak – minden belemagyarázás nélkül. Godot-ra várva |