38. szám 2003. június
Az órák
Virágok. Rózsák kapcsolják össze három, a huszadik század
különböző időszakaiban élt nő egyetlen napját. És egy könyv, a húszas évek
közepén íródott Mrs. Dalloway. A könyv írója, Virginia Woolf vidéken él a
férjével. Hatalmas házuk egy gyönyörű kert közepén áll, idilli hely lehetne az
íráshoz. De Virginia inkább börtönnek érzi, alig várja, hogy visszatérhessen a
nyüzsgő, lüktető Londonba. Sokadszor kell már ide visszavonulnia, a férje és az
orvosok által megfelelőnek ítélt, számára mégis nyomasztóan nyugalmas
kisvárosba. Évek óta hall már különös hangokat, néha látomások gyötrik, idegileg
öszszeroppan, saját szavaival élve „megőrül”.
Laura Brown élete tökéletes. Los Angelesben él férjével,
Dannel és kisfiával, Richie-vel. Szép, modern házban él, szomszédaival jó a
viszonya, férje imádja, éppen második gyermekét várja. De Laurát egyre jobban
fojtogatja ez a tökéletesség. Egész életében bizonytalan: nem tudja, hogyan
viselkedjen kisfiával, ezért néha szinte retteg tőle; nem képes eldönteni, hogy
a hálán túl érez-e szerelmet is a férje iránt. Az eszével mindig tudja, hogy mit
kell tennie és meg is teszi, ebből áll az élete, így viszont minden pillanatban
megtagadja igazi énjét, ellentmond annak, amit igazán szeretne.
A harmadik nő, Clarissa Vaughan, maga Mrs. Dalloway. Ezt a nevet kapta legjobb barátjától, az író Richardtól, és életének azon a bizonyos napján valóban ő lesz Mrs. Dalloway. Húsz éve él együtt élettársával, Sallyvel, ápolja a súlyos beteg Richardot, próbálja megérteni a lányát, Juliát. Alapvetően boldogan él, a három főszereplőnő közül ő az egyetlen, aki nyitottan és őszintén tud rámosolyogni az őt körülvevőkre.
Egyszerre ébred Virginia, London külvárosában, a negyvenes évek végén, és Clarissa, New York City-ben, a XXI. század elején. Egymás után látjuk, ahogy megmossák az arcukat, feltűzik a hajukat, aztán Virginia írni kezd, Clarissa pedig elindul virágot venni a közeli üzletbe. Aztán Laurát látjuk. Fekszik az ágyában és egy könyvet olvas. A Mrs. Dalloway-t, Virginia Woolftól...
A rendező, Stephen Daldry nem egymás után, hanem váltakozva
meséli el a történeteket. Clarissa, Laura és Virginia életének ez az egy napja
tele van egymásra utaló szimbólumokkal, ahogy halad előre a történet, egyre több
közös pontra derül fény, a lezárásban pedig egyértelműen kiderül, hogy hogyan is
kapcsolódik össze a három, látszólag teljesen különböző nő élete.
A három főszereplőnő, Meryl Streep, Julianne Moore és az alakításáért Oscar-díjjal jutalmazott Nicole Kidman fantasztikus a filmben. Érdekes volt megfigyelni, hogy mindhárman leginkább a szemükkel játszanak: Streep optimista tekintete alapvetően határozza meg Clarissa alakját, Moore bizonytalan, visszafojtottan kétségbeesett pillantása pontosan jellemzi Laura döntésképtelenségét, Kidman szemében pedig benne van Virginia egész élete: írói zsenialitása, furcsa kapcsolata szeretteivel, félelme az őrülettől és a soha nem nyugvó hangoktól. A mellékszerepekben látható színészek, különösen Ed Harris és Toni Collette szintén remekül játszanak, valahogy az egész filmen azt láttam, hogy a rendezőtől az utolsó statisztáig mindenki azért akarta leforgatni, mert tiszteli a történetet, tiszteli Clarissát, Laurát, Virginiát és tisztelik egymást.
Összefoglalva: azt gondolom, hogy Az Órák az év egyik legjobb filmje. Pont.
Az órák (The Hours, 2002, amerikai, 114 perc)
Rendezte: Stephen Daldry
Szereplők: Meryl Streep, Julianne Moore, Nicole Kidman,
Eileen Atkins, Toni Collette