Szubjektív

Tartalom

45. szám 2005. május

Kóristák

Amikor az ember fáradt, akkor akármire vevő, ha épp kikapcsolódni kíván. Ez a film, bárhonnan is nézzük, tökéletesen megfelel erre a célra. Egyszerre szerepel benne irónia és dráma arról, milyen is az élet egy nevelőintézetben, amelyben kemény fizikai bántalmazások érik nap mint nap a tanulókat.

Olyan gyerekek járnak ide, akiknek szülei (vagy csak szülője) szegények, vagy elhagyták gyermekeiket, nem törődve azok további sorsával. Ebből adódóan a gyerekek is olyanok, amilyenek, vagyis reménytelenül fegyelmezhetetlenek és pimaszok. Akárhány nevelő is érkezik ebbe a bentlakásos iskolába, kéz- és lábtörés nélkül nem ússza meg a találkozást a bosszúéhes fiúkkal.

Ezzel a ténnyel kell szembesülnie a jóindulatú, munkanélküli zenetanár Clément Mathieu- nek is, aki megdöbbenve nézi, hogy fenyítik és alázzák a gyerekeket, akik ezzel mit sem törődve, még új nevelőtanáruk érkeztével sem hagynak fel a pimaszkodással. Mathieu már-már nem is tudja, mit tegyen, hogy a gyerekek ne az ellenséget lássák benne, mikor meghallja gúnydalokat énekelni osztályát. És ahogy ezt meghallja, valami segítséget várva a zenétől, elkezd a fiúk számára komponálni. Szólamokba rakja őket és megpróbálja a lehetetlent: énekelteti az árva, büszkeségüket és önérzetüket már rég elvesztett fiúkat, felfedezve köztük a hihetetlen tehetség Pierre Morhange- t. És telik az idő, fejlődnek és szelídülnek a gyerekek, de Mathieu-nek mindig szembe kell néznie a félőrült igazgatóval, aki nem nézi jó szemmel azt, ami iskolájában megy.

Megható dráma ez, amit az ember mindig szívesen néz, a mostani esetben még hallgat is, mert a történetből adódóan sokszor élvezhetjük a 8-15 éves fiúk ámulatba ejtő hangját. Szerintem mindenki nézze meg, akinek van rá ideje, mert ez kivételesen nem amerikai, nem nyálas és nincsenek benne híres színészek.

Puskás Flóra

Kóristák (Les Choristes, 95”, 2004)
Rendezte: Christophe Barratier
Szereplők: Gérard Jugnot, François Berléand, Jean-Baptiste Maunier