46. szám 2005. október
Az éhező zenész hangszere
Szentendrei barátaim most forgatják a második filmjüket, de erről még nem írok, mert nincsen készen. Az első viszont nekem nagyon tetszett, mert jó volt az alaptörténete és tetszettek a jelenetek, a helyszínek, és az egész film, úgy ahogy volt. Ez a film egy hajléktalan életéről szól, aki egyre szerencsétlenebb, úgy érzi, semmi értelme az életének, mindennapjai unalmasak, semmi nem történik vele, nincsenek barátai, kivéve egy élőlényt, mégpedig az ablakpárkányon lakó futónövényt. ÖŐmellette mindennap elment az iskolában, és mindig megcsodálta. Perceket töltött el vele. Ezt a virágot soha senki nem vette észre, csak ő. Tehát a növény olyan, mint maga a hősünk. Reggelente biciklivel jár suliba, erre a járműre nagyon büszke. A hirtelen fordulat ebben a nagy nyomorban akkor történik, amikor talál a földön egy Theodorás ásványvizes üveget. Először nem látja értelmét annak, hogy fölvegye, de végül azt gondolja, hogy ez még jól jöhet, és azon kapja magát, hogy belefújogat az üvegbe, és rájön, hogy ekkor valamilyen hang keletkezik. Ennek nagyon megörül, és (egyszer végre az életben) vidáman megy iskolába. Mindenki ámulva nézi, hogy vajon minek örülhet ennyire, és döbbenten néznek rá, mert észreveszik, hogy csak annak az üres üvegnek. Ő rájuk se hederít, csak a SAJÁT üvegével foglalkozik. Minden szünetet, minden percet vele tölt, no meg szerelmével, a növénnyel. Tanítás után egyből a szentendrei főtérre megy, és leül egy padra. Elkezd játszadozni az üvegével, és úgy beleéli magát, hogy észre se veszi, hogy megtelik előtte a föld 5-10 forintosokkal (mesélték nekem, hogy a forgatáson külföldi turisták tényleg adtak neki pénzt, a többi pénzdobálás csak beállított jelenet volt). Ennek úgy megörül, hogy ettől a pillanattól kezdve délutánjait zenéléssel tölti. Végül sok-sok idő után annyira sok pénze gyűlik össze, hogy a biciklije helyett egy Mercedese lesz, a gumikerekekből összerakott háza helyett egy nagy villája, szerelmét már saját házába is hazaviszi, és még sorolhatnám. Szóval milliomos lesz. Jóra fordul a sorsa, többször megfordul a helyi ABC-ben, és mindig egy gumicukorral vagy egyéb nyalánksággal tér ki onnan. Egy nap viszont, amint éppen az iskolai folyosón egy verekedő fiúcsapat mellett megy el, meglökik, és kezéből kedvenc üvege a földre esik és darabokra törik. Innentől kezdve mélyen magába zuhan, már nem jár ki zenélni, elfogy a pénze, és villája helyett újból a régi gumikerekes házába költözik, szuper autója helyett pedig kis biciklijét használja. Mély depressziója odáig fajul, hogy végül belehal.
Minden elismerésem a készítőké, mert ilyen jó filmet csinálni 14-15 évesen nem mindennapi teljesítmény. Ráadásul tanév közben forgatták, mégis nagyon jó lett.
Az éhező zenész hangszere (Nyócc Láb Cinema produkció)
Tagok: Gacsályi Bendegúz, Rudolf Ádám, Márkus Attila, Tóth Lázár, Turóczi Máté,
Turóczi Péter, Várszegi Kristóf, Zsoldos Balázs