46. szám 2005. október Katona József Színház: MédeiaEuripidész Médeiáját Kr. e. 431-ben mutatták be Athénban. A görög tragédiák közül ennek a műnek volt a legnagyobb hatása a drámatörténetben, ennek témáját dolgozták fel a legtöbbször. Euripidész sok darabjának középpontjában áll a pusztító nő, a szerzőt a szerelemtől, féltékenységtől gyötört asszony foglalkoztatja. Talán Zsámbéki Gábor is ezért választotta színpadra pont ezt a darabot. A színháztörténetben Médeia az egyik legdöbbenetesebb nőalak, hiszen férjét hűtlenségéért nemcsak ellenségének tekinti, hanem bosszút is forral ellene, és ez nem akármilyen bosszú: gyermekeinek megölésével akarja férjét, Iaszónt tönkretenni. Úgy gondolja, ez az egyetlen megoldás, és nem törődik saját érzelmeivel, csak azzal, hogy bosszút álljon. A nézőben, pedig felmerül a kérdés, hogy Médeia gonosz és boszszúálló volt-e, vagy nemes egyszerűséggel csak őrült, hogy képes volt ilyen szörnyű tettre. Úgy gondolom, ezt mindenkinek magának kell eldöntenie. A díszlet és a rendezés modern, de ez egyáltalán nem zavaró, ugyanis a darab drámaisága és hihetetlen története megmaradt. A jelmezek korszerűek és egyszerűek, de a látvány fantasztikus. A Katonában mostanában rengeteg sikeres darabot mutattak be, de a Médeia talán mindegyiknél népszerűbbé vált, sőt, tavaly a Színkritikusok Díját kapta meg a legjobb előadás és a legjobb rendezés kategóriákban. Fullajtár Andrea (Médeia szerepében) ismét bebizonyította színészi tehetségét, és a legjobb női főszerepért járó díjat kapta érte. És persze a szokásos csapat is megmutatta, hogy a Katonában nem csak vicces és groteszk darabokat tudnak eljátszani.
Euripidész: Médeia (Katona József Színház) |