47. szám 2005. december
A hárpia megzabolázása
Október 18-án, hét előtt pár perccel néhány izgatott és kevésbé izgatott gyerek
állt az Örkény Színház kapuja előtt. Két tanár is volt velük, akik azt várták,
hogy mikor gyűlik végre egybe az egész csapat. A Horn csibe, Szalontai Ági és
két „potyautas” (az egyik én voltam), akik nagyon örülhetnek, hogy ott
lehetettek!
Nem másért, mint azért voltunk ott, hogy megnézzük a Hárpia megzabolázása, avagy a makrancos hölgy című előadást, ami mellesleg, ha valaki nem tudná, kötelező olvasmány kilencedikben. Így nekünk is nemrég kellett elolvasnunk. Vártuk nagyon, hogy milyen lesz, aki pedig mégsem, az általában csak azért nem, mert sajnálatos módon nem sikerült időt szakítania a kötelező olvasmányra…
De az első szünetben, mikor újból mindenki összegyűlt megbeszélni a történéseket, csak lelkes és vidám arcokat láttam. Meglepő módon még a fiúk is teljesen be voltak sózva, hogy mennyire vicces, meg hogy milyen jól játszanak a színészek. Az ötletességben tényleg nem volt hiány, hisz a keretjátékot nagyon jól összevonták a tényleges történettel, és ez csak egy azok közül a meglepő fordulatok közül, amik még vártak minket a darabban. Ezenkívül már az első percektől futótűzként terjedt köztünk a hír, hogy a főszereplő Makrancos Katát „Cameron Diaz magyar hangja”, azaz Für Anikó játssza. Az ő udvarlóját sem egy ismeretlen színész, hanem Gálffi László alakította. Azon kívül, hogy sokat nevethettünk a játékon meg a szóvicceken is, tényleg nagyon izgalmasra és mozgalmasra sikeredett az előadás.
Nem is kell mondanom, hogy mikor vége lett, iszonyatosan sokszor visszatapsoltuk a színészeket, és miután kivonultunk a nézőtérről, még hosszasan ácsorogtunk a színház előtt, és kitárgyaltuk a színdarab legviccesebb részeit, amiből nem kevés akadt.
Mindannyiunk számára maradandó élmény volt ez, azóta is sokszor emlegetjük, sőt én már elkezdtem intézkedni, hogy szerezzek jegyet a következő előadásra is.
Rendező: Keszég László
Szereplők: Gálffi László, Für Anikó, Végvári Tamás
