Szubjektív

Tartalom

48. szám 2006. március

Üvegtigris 2

Gyakori dolog, hogy egy sikeres, de eredetileg egyrészesnek készülő műnek (film, könyv) a rendezője (írója) kicsivel később megcsinálja a folytatást is, ami viszont már nem szokott olyan jó lenni (habár az első rész sikere miatt úgyis megnézi, elolvassa mindenki). Az Üvegtigrissel is hasonlóan van ez. Talán ezért is, nem igazán bíztam a jó folytatásban, és némileg igazam is lett. Nekem az első rész nagyon tetszett, de most inkább a másodikról. A történet – már amennyire történetről beszélhetünk – kb. ugyanaz, mint az első részben: Lali, Róka, Csoki és a többiek élik életüket az Üvegtigris nevű út menti büfében, ahol azonban nem is olyan unalmas az élet. A filmben elég sok utalást találunk az előző részre (öt évvel ezelőtt már…), de egyéb dolgokban nincs sok kapcsolat – a szereplőket és a helyszínt leszámítva. Sajnos a poénok nem olyan jók és eredetiek, mint az elsőben, habár azért van egy-kettő, amin tényleg lehet hangosan röhögni. A legnagyobb baj, hogy az egész alig különbözik az elsőtől, de mégis egy kicsit rosszabb a fent említett okok miatt. De egy közepesen vicces filmnek teljesen oké. Ami nekem tetszett, hogy átlagos magyar emberekről szól, és élethűen is mutatja be őket (például káromkodás is megjelenik a filmen). Konklúzió: Aki csak egy vicces filmet szeretne látni, és tetszett neki az Üvegtigris 1, annak ez is tetszeni fog.

Foki Mihály