50. szám 2006. október
Japán filmből amerikai hírnév
Nem
először fordult velem elő, hogy a Pesti Estet olvasva néhány olyan film leírásra
lettem figyelmes, amihez nagyon is hasonlóról mintha már hallottam volna. És nem
is amolyan átlagos romantikus filmek voltak, amikben sokszor teljesen ugyanaz a
sztori (kis változtatásokkal), hanem hogy a két legismertebb példát mondjam, a
Kör és a Ház a tónál. Biztosan nem csak ezekről lehetne beszélni, de nekem
ezeken akadt meg a szemem. Új filmként hirdették őket, csodálkoztam mégis azon,
hogy hogy is hallhattam róluk. Aztán rájöttem, hogy japánfilm-őrült
családtagjaim meséltek már róluk, mert ők már évekkel ezelőtt látták ezeknek a
japán eredetijét. Már én is kíváncsi lettem, gondoltam, hogy hát biztos jó
alaptörténet volt, de rosszul volt megcsinálva, így az amerikaiak lekopizták, és
csináltak belőle egy modernebb, látványosabb változatot. De nem, még csak nem is
erről van itt szó, hiszen a világon semmi baj nincsen egyik japán alkotással
sem. Én állítom, hiszen megnéztem mindkét film eredetijét, és nekem jobban
tetszettek, mint az amerikai másolatok.
A
Kör ázsiai alaptörténete a Ringu 1, ami szinte egy az egyben ugyanaz, mint ami
világhírűvé lett, csak egy a különbség, hogy ehhez társul még két rész, egy
folytatás, ugyanúgy, mint az amerikai változatban, és egy előzmény is. Ez
szerintem nagyon jót tesz a filmnek, mert bennem például nagyon sok kérdés
merült fel, amire nem kaptam választ a cselekmény kialakulásával kapcsolatban.
Itt erre választ kaphatunk, sőt, teljesen át is értelmeződik a történet. Jó,
igaz ami igaz, a végére már teljesen átveszi a film a romantikus horror vonalat,
de még így is nagyon is élvezhető marad.
A Ház a tónál című film esetében pedig az a különbség, hogy míg az eredetiben nagyon sok a misztikus elem, az angolok nagyon sokat lefaragtak ebből. Így mondjuk jobban követhető, meg sokkal hihetőbb a történet, de szinte semmi újítást nem raktak bele.
Engem nagyon felháborított, hogy hogy lehet ilyet csinálni, mert szerintem igazságtalan egy más által kreált forgatókönyv alapján világhírűvé lenni, de hát végül is, így legalább az alapötlet kitalálói boldogok lehetnek, hogy mennyire népszerű a történetük… még ha nem is tudja szinte senki, hogy ők írták.
Na jó, belátom, egy kevés buktatója azért mégis van a japán változatoknak. Méghozzá az, hogy elég nehezen követhető, hogy most ki kicsoda, mert minden szereplő szinte teljesen ugyanúgy néz ki, legalábbis nem könnyen megkülönböztethetőek az európai szemnek. De ha valaki áthidalja ezt az apró problémát, vagy jobb megfigyelő, mint én, akkor szerintem érdemes megnézni az eredetiket.
Kör (Ringu, japán film, 1988, 96”)
Rendezte: Hideo Nakata
Szereplők: Nanako Matsushima, Miki Nakatani, Hiroyuki Sanada
Il Mare (Siworae, japán film, 2000, 105”)
Rendezte: Hyun-seung Lee
Szereplők: Jung-Jae Lee, Ji-hyun Jun