Megkérdeztem AKG-sokat, melyik a kedvenc helyük az iskolában. Arra számítottam, hogy a legtöbben a kisiskolájukat vagy az ebédlőt mondják. Nagyjából ez így is történt. Az első válasza mindenkinek a kisiskola volt. Legtöbbjüknek azért, amiért nekem is: ez az a hely, ahol mindenkit ismerek, és ezt a környezetet szoktam meg leginkább, vagyis itt érzem otthon magam. Hogy legyen egy kis „csavar” a „közvélemény-kutatásban”, később már azt kértem, zárják ki a kisiskolát a lehetőségek közül. Az új válaszok már sokkal változatosabbak lettek. Szóba került az ebédlő, a büfé, a régi színházterem, az aula, a kék fotelek, sőt még a tükörterem és a könyvtár is.

A kék fotelek azért, mert nagyon kényelmesek, és ott soha nincsenek sokan; az aula a tágassága miatt kedvelt. A felsőbb évfolyamokból voltak, akik a hetedikesek kisiskoláját is megemlítették. Szerintem azért, mert ők is valami hasonlóra vágynak, bár a 4.-re nem könnyű minden nap többször is felmenni, de azt hiszem, megéri. A másik kedvenc az ebédlő. Itt tényleg mindig van valaki, lehet, hogy csak a csocsóért, a büféért vagy a társaságért, de a helyiség rendszerint nem üres. Az egyik menüben mindig van valami kivetnivaló, de ha jóban vagy a konyhásokkal, ez is megoldható.

Azért akadnak olyan helyek is, amik felbosszanthatják az embert. Például a tesi öltözők, ahol annyira kicsire lehet csak kinyitni az ablakokat, hogy még épphogy nem fulladsz meg. De felejtsük most el az öltözőt, mert igazából szerintem mindenki mindenhol szeret lenni az AKG-ban, de az AKG se lenne meg nélkülünk!