58. szám 2008. június
Juno
Egyik délután hirtelen felindulásból határoztam el, hogy megnézem a Juno című filmet. Őszintén szólva már akkor elkezdett érdekelni, amikor még Amerikában is csak coming soonként jegyezték, mégis aránylag későn tudtam csak megnézni. A film egy 16 éves lány terhességének története köré épül, ezzel mutatja be 9 hónap felhőtlen, vagy az esetek többségében átkozott napjait.
A film főhőse, Juno – az Index szavaival élve – egy túl jól
sikerült éjszaka után teherbe esik legjobb barátjától, Paulie Bleekertől
(Michael Cera). A Superbad, avagy miért ciki a szex című filmben szintén kissé
esetlen figurát alakító fiú itt is hozta formáját, csakhogy a tic-tac mániásnak
most valami komolyabb is jutott, pontosabban egy nagyon jó fej csaj, akinek
hibátlan forgatókönyvet írt (a most már Oscar-díj birtokos) Diablo Cody. A
frappáns szöveg persze nem elég, kell ehhez még egy tehetséges színésznő is.
Esetünkben ez is megvolt. A Cukorfalatból már ismert Ellen Page ugyan Oscarral
nem lett gazdagabb, de hazavihette a Torinói Filmfesztivál díját Kanadába.
A film igyekszik pozitív megvilágításba helyezni főhőse kényelmetlen helyzetét, ezzel elhagyva a drámai vonalakat, bár egy kevés még így is marad benne. De egy ilyen filmbe kell is valamennyi könnyhullatás. Ennek ellenére Juno szülei mégis láthatóan könnyen veszik a problémát. Olyan „üsse kő, terhes a gyerek, majd megoldjuk” módon. A megoldás keresése kezdetét is veszi, de a lehetőségek végesek, így nem kell sokáig filozofálni. Az, hogy megtartsa a gyereket, ki van zárva, mindenki számára érthető okokból, az abortuszt a lány nem vállalja, így csak az örökbeadás lehetősége marad. A tökéletes szülőkre hamar rá is akadnak, akik valóban jómódúak, és biztosak a dolgukban, Junóval szemben mégis sokáig vannak kételyeik. A karrierista feleségből meglepően hamar elege is lesz a rocksztár álmokat dédelgető férjnek, aki inkább vágyik kalandokra, mint gyerekre. Ezzel aztán Junóban összetörik a kép az ideális szülőkről, akiket születendő gyerekének szánt. És úgy fest, vége a tündérmesének. Persze a lány megpróbál ura lenni a helyzetnek, és kitalálni a megfelelő megoldást. Az eredeti tervétől nem sokban tér el, hiszen nem is teheti, így hát a fent karrierista feleségként említett Vanessának (Jennifer Garner) ígéri a babát. És innentől kezdve nagy vonalakban simán mennek a dolgok. Ahogy Juno ígérte, a gyerek tavaszra Vanessáé.
Hidegrázóan élethű, mégis alapjában véve könnyed és fanyar hangulatú ez a film, ajánlom mindenkinek, akinek tetszett a Család kicsi kincse vagy a Plasztik szerelem, esetleg mindkettő, vagy egyik se.
Juno (96 perc, 2007)
Rendezte: Jason Reitman
Szereplők: Ellen Page, Michael Cera, Jennifer Garner