58. szám 2008. június

A reggeli nyitás

Mindenki tudja, mi az a nyitás. Azt is tudjuk, hogy milyen, hiszen minden reggel részt veszünk ilyenen. Azt viszont kevesen tudják, hogy ez más évfolyamokon hogyan is zajlik. Mi most megpróbálunk betekintést adni a különböző évfolyamok reggeli programjaiba.

12.-es nyitások

egy végzős visszatekintése

Az első négy évben a nyitások sokkal fontosabbak voltak, mint az utolsó kettőben – ez a megváltozott munkarendnek köszönhető, mivel 11-12.-ben sok embernek a hét bizonyos napjain már nem volt első órája, ezért nekik nem kellett bejönniük. A szomorú az, hogy ezt kihasználva (vagy csak azért, mert az úgy laza), rengeteg más ember már eleve úgy tervezte, hogy negyed kilencre érjen be. Ez tulajdonképpen egy önmagát gerjesztő folyamat, hiszen ha kevés ember van a nyitáson, nem lehet fontos információkat elmondani, viszont a fő érvük a nem-bejáróknak az, hogy úgysem hangzik el semmi fontos.

Játszani hetedikben még próbáltunk, de az ritkán jött össze, leginkább a termékkóstolásra, a kérdőív-kitöltésekre meg a bekiabálásokra emlékszem. Teremy tanár úrnak tizenegyedikben az az ötlete támadt, hogy érdekes, régebbi tárgyakat hoz/hozat be, és elmeséli a történetüket, meg azt a történelmi kort, amiben keletkeztek. Ez végül érdeklődés hiányában elhalt, pedig a megtartott pár alkalommal valóban érdekes információkkal gazdagodhatott az, aki befáradt.

Összességében szomorú dolog, hogy szép csendben kimúltak a nyitások, mert így már csak a fő hasznuk maradt meg: legalább ne óráról késs, hanem csak a nyitásról (vagy a nyitás hűlt helyéről)…

Lejegyezte: Horváth Barbara